Színházi Élet, 1937. október 24–30. (27. évfolyam, 44. szám)
1937-10-24 / 44. szám
Jeanne (bejön.) Bassenge: Szolgálhatok ? Jeanne: Valami ékszert szeretnék. Bassenge: Mi legyen azt nyürü, fülönfüggő, karperec, fejdíszt Nyaklánct Jeanne: Mutasson nyakláncot. Bassenge: Milyen árban ! (Megbecsült Jeannet.) öt-hatezer franki Jeanne: Lehet több is. (Bassenge ékszereket vesz elő, mutatja. Jeanne kelletlenül válogat, nem tetszenek neki.) Bassenge: Ez nem tetszik Madamenak. Jeanne: Nem. Bassenge: És ezt Jeanne: Ez sem... Csúnya... fénytelen... Ez úgy látszik nem ékszer-, hanem ószerkereskedés. Böhmer (aki eddig mogorván ült, felhorkan erre az inzultusra, aztán metsző gúnnyal): Miért nem mutatsz Madamenak valami rendes dolgot... Ajánld a nyakláncot. Bassenge (nem érti rögtön a tréfát): Melyiket ? Böhmer: A nyakláncot. (Nehézkesen felkel, előveszi az elzárt dobozt.) Van itt egy mutatós kis holmi. De attól tartok, valamivel magasabb lesz az ára, mint amit Madame rászánt... De ha spórol a háztartásán, talán megveheti. (Hirtelen kinyitja a kazettát, Jeanne elé teszi, majd elégtétellel nézi, hogy Jeanne hosszan bámulja a kincset.) Tetszik? Kétmillió livre... Ékszervagy ószerkereskedést Jeanne (nehezen tudja levenni szemét a nyakláncról, mely egészen feldúlta Bassengehez): Mutasson valami... Bassenge: Nyakláncott Jeanne: Kamerecet. Bassenge (fürgén kar pereceket vesz elő, ajánlja): Parancsoljon... ez nagyon csinos ... Ez pedig a legújabb forma... Ezt itt a türkizekkel igen ajánlom. Jeanne: Azt hiszem, ezt a türkizest választom ... (Szünet.) Kinek ajánlották fel? Ezt csak a királyné hordhatná ... Böhmer (morogva): Csak úgy lehet manapság ékszereket ajánlani a királynénak... Jeanne (kezében a karpereccel): Mi ennek az ára? Bassenge: Tizenkétezer livres. Jeanne (sajnálkozva végignézi a két embert): Magukon nem lehet segíteni. Böhmer (dühösen): Miértt... Ez is sok?... Tizenkétezer livres. Jeanne: Ez rendben van. (Bassengehez.) Állítsa ki a számlát. (Böhmerhez.) Ne rám legyen dühös, hanem saját magára ... Azt hiszi, a kétmilliós nyakláncot is úgy tudja majd eladni, hogy valaki bejön az utcáról?... Itt ül, csúfolja a vevőt, ahelyett, hogy szaladna az üzlet után... törné a fejét... Elszomorodom, ha ügyetlen kereskedőt látok... Bassenge: Madame, mi mindent megpróbáltunk ... Ki vehet meg egy ilyen ékszert... a királyné nem veszi... Jeanne: Ki mondta, hogy a vegye meg?... Adja a számlámat. királyné (Átveszi a számlát, aláírja.) Ezt vigye el a Rohan Hercegi palotába, mutassa be a herceg bizalmasának, Cagliostro grófnak, aki rögtön kifizeti. A karperechez készítsenek egy szép dobozt és küldjék a címemre: De la Motte Valois grófnő, 52 Hue St. Germain. Bassenge: Tgenis grófnő, szolgálatára. Jeanne: És jegyezzék meg, hogy ékszert egy nőnek mindig valaki vesz... aki nen. okvetlenül a férj... még ha király is. Bassenge: Ki vehetne más... ékszert a királynénak? Jeanne: Találja ki... Hogy ki lenne boldog, ha ezzel a nyaklánccal esetleg vissza tudná magát könyörögni a királyné kegyeibe. Bassenge: Szóval olyan, aki... kegyvesztett ... (Gondolkozik.) Jeanne: És akinél kétmillió nem játszik olyan nagy szerepet. Bassenge (rájön): Rohan herceg?... Jeanne (nem mond igent, csak mosolyog): Jónapot. (Előkelő köszönéssel kimegy.) (Bassenge izgatottan fordul Böhmerhez, aki azonban csak egy leintő kézlegyintéssel válaszol.) (Színpad elfordul. 4. Hop (XVI. Lajos dolgozószobája. A király közéven egy asztalnál. Jobbra tőle Necker áll, a pénzügyminiszter, balra Breteuil, a rendőr miniszter.) Királyi aktákat tart a kezében): Szeretném, kedves Necker, ha ezeket a tételeket változatlanul bennehagynánk a költségvetésben. Necker: Felség, ez lehetetlen. Király: Az én udvartartásommal csináljon, amit akar... Hagyjon meg néhány hátaslovat, pár vadászt a kíséretemben, a többit mind törölheti... De a királynét nem szeretném elkedvetleníteni. Necker (szárazan): Sajnos, felség, a pénzügyi viszonyok a lehető legrosszabbak. Az elkeseredés rendkívüli... A nép nyomora a vidéken megdöbbentő. És fájdalom, a pénzügyi viszonyok végzetes leromlásáért a tömegek a királyné őfelsége költekezését teszik felelőssé. Király: Abszurdum. Necker: Lehet, felség, hogy abszurdum, de az emberek mást hisznek. Hogy megnyugtassuk őket, ezen a ponton kell a takarékosságot a legszembetűnőbben dokumentálni ... Különben nem tudom vállalni ... Király: Jó-jó. De hogy magyarázzuk ezt meg a királynénak? Necker: őfelsége okos asszony... Mária Antoinette (berobban): Pardon, azt hittem, egyedül van felség ... Csak egy Téli szőrmés kosztüm 31 75 Átmeneti kabát,... 31 35— Télikabát 91 55-Kitűnő minőségben. Őszi és téli modellkülönlegességeink elkészültek. KLEIN ANTAL DIVATHÁZA. KIRÁLY-U.49 Teréz templom mellett. (Szemben a Nagymező utcával) tVK