Színházi Élet, 1938. július 16. (28. évfolyam, 30. szám)
1938-07-16 / 30. szám
írta: FARKAS IMRE A liliom szebben virul, A muskátli jobban pirul, Nevetnek a dáliák, Ünnepel a Rózsasziget, Száz éve, hogy áll a Liget S kinyílott a rózsaág, Mocsár, puszta rétek csendje Volt száz évvel ezelőtt itt, S kivirult az első zsenge, Kivirágzott s vele nőtt itt Egy pár bokor, majd platán — Rigó dalol már a fán. Eltűnt a gém, a kuvik, Tarka szegfűk szirma derül Egy magányos sírhant körül, melyen egy szó áll: »Fuit«. Májusi szép napsütésbe ide gyül a város népe. — Széles kalap, nagy napernyő Puffos ujjú karcsú delnő, Mind-mind ide libegett, Úgy hívták, hogy »Városerd««, már akkor a Ligetet. Kiállítás — hölgyek, urak — Amott épül Vajda-Hunyad, — is befagy a tó zúzos télben, Szánkó röpül csúszós jégen. Fehér világ, kék, havas, S világosan, virágosan Érkezik a szép tavasz! Millennium, boldog ünnep, Nóta zendül mindenünnet. . »Századvégi csuda bár« /Híre-neve messze hangzó, Száll a vidám Jambó-Jambó! . Megnyílott ős-Budavár. Álljunk meg egy futó percig, Ne feledjük Kolegerszkyt, — Hangos volt itt a világ — Honvédzene zendült szépen, Bachó karnagy állt az élen. Kényelmesen dirigált! Kttry Klára győztes kocsiján a Stefánia-úti virágkorzón (Kallós Oszkár gyűjteményéből)