Színházi Lapok, 1924. október-november (21. évfolyam, 2-4. szám)

1924-10-06 / 2. szám

Színházi Lapok „Árvácska“ szerzője a darabjáról lába, én már annyira megszoktam külföldi bemutatóimat, hogy nem csodálkozom, hogy az „Árvácska“ nem Pesten, hanem a Krisztinavárosban látott lám­pavilágot. Ezek a külföldi di­rektorok, köztük a kitűnő Se­bestyén Géza is, nem törődnek a szerzők névtelenségével, be­érik azzal is, ha a siker lehe­tősége van jelen. De nem aka­rok elérzékenyülni, hisz a szer­ző, amikor a darabjáról nyi­latkozik, úgyis sokban hasonlít a siralomház hőséhez: ma még felhozhat egyet-mást védelmére, de holnap nyár jön az ítélet végrehajtása és a közönségnél nincs apelláta. Ez alkalommal mégis annyi biztató körülmény játszik közre, hogy szinte idegessé tesz a nyu­galom. Bus Fekete László, aki a librettóért felelős, annyira bízott munkájában, hogy a budai próbák idején angolosan eltűnt a nászútra. Nem tartozik a kellemetlenkedő szerző­társak közzé, inkább megnősül,de nem polemizál. Kulinyi Ernő, a leg­finomabb rímelő, olyan csengő­bongó verseket írt nekem, ame­lyek zene nélkül is muzsikál­nak, aztán fiarmath Imre is adott néhány pompás strófát a dalaim és táncaim számára. Most megint Sebestyén Gé­zára kerül a sor: az „Ár­vácska“ sorsát Budán és most itt Miskolczon olyan kivételes, istenáldotta művészek kezeibe tette le, mintha egyetlen élet­célja az lenne, hogy engem re­habilitáljon — visszamenőleg is. Szívből kívánom ennek a kitűnő, csupaszív rajongónak, hogy mihamarább dollárral dol­gozó direktor legyen. Zerkovitz Béla: ------------------------­­ „ÁRVÁCSKA“ Az idei szezon első operettbemutatója Az a szezon, amelynek első operettbemutatója az „Árvácska“, csak elsőrangú lehet. Ennél jobb auspiciumokkal nem is indulhatna el, a miskolczi színház, hiszen az „Árvácska“ az utóbbi évek két­ségtelenül legnagyobb sikert ara­tott operettje. Sebestyén Géza mutatta be először Budán, hol hetvenötször ment egymás után zsúfolt házak előtt, azután pedig a Király Színház vette műsorára és még ma is uralja azt. A buda­pesti sajtó és a közönség egy­hangú megállapítása szerint nem­csak Magyarország, de az egész világ operettirodalmában hosszú idő óta nem termett olyan töké­letes operett, mint az „Árvácska“. Az operett elsőrangú voltát garantálják mindjárt a darab szer­zői : Bús Fekete László, a szöveg­író, Zerkovitz Béla, a zeneszerző és Kulinyi Ernő, aki a verseket írta. Bus Fekete a „Búzavirág“, „Mihályné két lánya“ és még számos színdarab és a regény illusztris szerzője az „Árvácska“ librettójában úgy a komoly, mint a humoros elem lehető legpom­pásabb módon való szerepelte­téséről kitűnően gondoskodott és megalkotta a tökéletes, minta­szerű operettlibrettót. A párat­lanul népszerű Zerkovitz, annyi kitűnő operett és zeneszám szer­zője pedig ismét ontja fülbemászó dalainak és tánczenéinek díszes tömegét, amely máris ott él a közönség ajkán. Előmozdította munkáját Kulinyi verseinek dal­lamossága. Találkozás Az „Árvácska“ előjátékból és három felvonásból áll. Az elő­játékban, amely a Margitszigeten játszik, Sárika, egy divatáruüzlet kiszolgáló kisasszonya (Tímár­ka) találkozik Pistával (László Andor), akinek nagyon megtetszik a bájos leány. Sárika azonban idegenkedik az elegáns fiatal­embertől, aki felvilágosítja leányt, hogy azért öltözik olyan a jól, mert divatárus segéd, de most állás nélkül van. Sárika örömmel fogadja a kolléga udvarlását és megígéri neki, hogy beprotezsálja abba az üzletbe, ahol ő van al­kalmazva. A váratlan szerencse, ami bánatot okoz Az első felvonás ebben az üzletben (Orbán Viola) divatáru kereskedésében játszódik. Az üz­letben van már Pista is, míg a másik segéd, Alajos (Tamás Benő), régóta szerelmes a tulaj­donosnő leányába, Micke [So­mogyi Emmi.) A mama azonban egyelőre hallani sem akar erről, mert leányának fényesebb partit szeretne. Alajos saját feljegyzései szerint már huszonnégyszer kérte meg Midke kezét, azonban siker­telenül, mire a megkérést prolon­gálja. Az üzletbe jön dr. Veres ügyvéd (Pallós János), aki mind­nyájuk meglepetésére közli velük, hogy egy magát megnevezni nem akaró amerikai milliomos egy magyar árvalányt kíván örökbe­fogadni és erre a célra Sárikát szemelte ki. Sárika oda van a nagy szerencsétől, azonban le­lohad az öröme, amikor meg­hallja, hogy gyámapja megvásá­rolta számára a karácsonfalvi birtokot, amelyre Sárikának azon­nal el kell utaznia. Sárika nem akar elszakadni övéitől, különö­sen Pistától, aki azonban hosszú kérlelés után rááll arra, hogy Sárikával megy, mire mindnyájan elhatározzák, hogy elkísérik Sári­kát a birtokra. Elszakítják a szerel­meseket A második felvonás Sárika birtokán történik, hol lassanként mindnyájan berendezkednek. Már minden a legjobban menne, ami­kor ismét Veres dr. megjelenése vet véget az általános boldog­ságnak. Az ügyvéd tudtára adja Sárikának, hogy megbízója más­nap megérkezik a birtokra és magával hozza egy fiatal, gazdag barátját, akihez kívánsága szerint Sárikának feleségül kell mennie. Sárika azonban hallani sem akar Színház előtt és után menjünk a VENESZ KORZÓ ÉTTERMÉBE (a színházzal szemben). Hetenként kétszer _______ katonazene.

Next