Színházi Lapok, 1924. október-november (21. évfolyam, 2-4. szám)
1924-10-06 / 2. szám
Színházi Lapok „Árvácska“ szerzője a darabjáról lába, én már annyira megszoktam külföldi bemutatóimat, hogy nem csodálkozom, hogy az „Árvácska“ nem Pesten, hanem a Krisztinavárosban látott lámpavilágot. Ezek a külföldi direktorok, köztük a kitűnő Sebestyén Géza is, nem törődnek a szerzők névtelenségével, beérik azzal is, ha a siker lehetősége van jelen. De nem akarok elérzékenyülni, hisz a szerző, amikor a darabjáról nyilatkozik, úgyis sokban hasonlít a siralomház hőséhez: ma még felhozhat egyet-mást védelmére, de holnap nyár jön az ítélet végrehajtása és a közönségnél nincs apelláta. Ez alkalommal mégis annyi biztató körülmény játszik közre, hogy szinte idegessé tesz a nyugalom. Bus Fekete László, aki a librettóért felelős, annyira bízott munkájában, hogy a budai próbák idején angolosan eltűnt a nászútra. Nem tartozik a kellemetlenkedő szerzőtársak közzé, inkább megnősül,de nem polemizál. Kulinyi Ernő, a legfinomabb rímelő, olyan csengőbongó verseket írt nekem, amelyek zene nélkül is muzsikálnak, aztán fiarmath Imre is adott néhány pompás strófát a dalaim és táncaim számára. Most megint Sebestyén Gézára kerül a sor: az „Árvácska“ sorsát Budán és most itt Miskolczon olyan kivételes, istenáldotta művészek kezeibe tette le, mintha egyetlen életcélja az lenne, hogy engem rehabilitáljon — visszamenőleg is. Szívből kívánom ennek a kitűnő, csupaszív rajongónak, hogy mihamarább dollárral dolgozó direktor legyen. Zerkovitz Béla: ------------------------ „ÁRVÁCSKA“ Az idei szezon első operettbemutatója Az a szezon, amelynek első operettbemutatója az „Árvácska“, csak elsőrangú lehet. Ennél jobb auspiciumokkal nem is indulhatna el, a miskolczi színház, hiszen az „Árvácska“ az utóbbi évek kétségtelenül legnagyobb sikert aratott operettje. Sebestyén Géza mutatta be először Budán, hol hetvenötször ment egymás után zsúfolt házak előtt, azután pedig a Király Színház vette műsorára és még ma is uralja azt. A budapesti sajtó és a közönség egyhangú megállapítása szerint nemcsak Magyarország, de az egész világ operettirodalmában hosszú idő óta nem termett olyan tökéletes operett, mint az „Árvácska“. Az operett elsőrangú voltát garantálják mindjárt a darab szerzői : Bús Fekete László, a szövegíró, Zerkovitz Béla, a zeneszerző és Kulinyi Ernő, aki a verseket írta. Bus Fekete a „Búzavirág“, „Mihályné két lánya“ és még számos színdarab és a regény illusztris szerzője az „Árvácska“ librettójában úgy a komoly, mint a humoros elem lehető legpompásabb módon való szerepeltetéséről kitűnően gondoskodott és megalkotta a tökéletes, mintaszerű operettlibrettót. A páratlanul népszerű Zerkovitz, annyi kitűnő operett és zeneszám szerzője pedig ismét ontja fülbemászó dalainak és tánczenéinek díszes tömegét, amely máris ott él a közönség ajkán. Előmozdította munkáját Kulinyi verseinek dallamossága. Találkozás Az „Árvácska“ előjátékból és három felvonásból áll. Az előjátékban, amely a Margitszigeten játszik, Sárika, egy divatáruüzlet kiszolgáló kisasszonya (Tímárka) találkozik Pistával (László Andor), akinek nagyon megtetszik a bájos leány. Sárika azonban idegenkedik az elegáns fiatalembertől, aki felvilágosítja leányt, hogy azért öltözik olyan a jól, mert divatárus segéd, de most állás nélkül van. Sárika örömmel fogadja a kolléga udvarlását és megígéri neki, hogy beprotezsálja abba az üzletbe, ahol ő van alkalmazva. A váratlan szerencse, ami bánatot okoz Az első felvonás ebben az üzletben (Orbán Viola) divatáru kereskedésében játszódik. Az üzletben van már Pista is, míg a másik segéd, Alajos (Tamás Benő), régóta szerelmes a tulajdonosnő leányába, Micke [Somogyi Emmi.) A mama azonban egyelőre hallani sem akar erről, mert leányának fényesebb partit szeretne. Alajos saját feljegyzései szerint már huszonnégyszer kérte meg Midke kezét, azonban sikertelenül, mire a megkérést prolongálja. Az üzletbe jön dr. Veres ügyvéd (Pallós János), aki mindnyájuk meglepetésére közli velük, hogy egy magát megnevezni nem akaró amerikai milliomos egy magyar árvalányt kíván örökbefogadni és erre a célra Sárikát szemelte ki. Sárika oda van a nagy szerencsétől, azonban lelohad az öröme, amikor meghallja, hogy gyámapja megvásárolta számára a karácsonfalvi birtokot, amelyre Sárikának azonnal el kell utaznia. Sárika nem akar elszakadni övéitől, különösen Pistától, aki azonban hosszú kérlelés után rááll arra, hogy Sárikával megy, mire mindnyájan elhatározzák, hogy elkísérik Sárikát a birtokra. Elszakítják a szerelmeseket A második felvonás Sárika birtokán történik, hol lassanként mindnyájan berendezkednek. Már minden a legjobban menne, amikor ismét Veres dr. megjelenése vet véget az általános boldogságnak. Az ügyvéd tudtára adja Sárikának, hogy megbízója másnap megérkezik a birtokra és magával hozza egy fiatal, gazdag barátját, akihez kívánsága szerint Sárikának feleségül kell mennie. Sárika azonban hallani sem akar Színház előtt és után menjünk a VENESZ KORZÓ ÉTTERMÉBE (a színházzal szemben). Hetenként kétszer _______ katonazene.