Szinháztörténeti Értesitő, 1954 (3. szám)

1954-12-01 / 3. szám

,,Úgy játszom, ahogy megérzem“ mondta az egyik gányó-színész.47. .. ... Kozocsa Sándor hivatkozik a parasztszínészek leveleire is, a készülő­désre, rendezésre, de bővebb mesterségbeli részleteket ezekből sem tudunk meg. Mindenesetre ebből is látjuk, hogy Justh a nép értékeit jól felismerte, amikor annak intuíciójára merte bízni a színjátszást. A kritikák is mutatják, hogy igaza volt. 5. DÍSZLET ÉS JELMEZ Ami a külsőségeket illeti, díszletek alig vannak. Rózsa Miklós azt mondja, hogy csak a „legklasszikusabb egyszerűségben“ láthatók, Henczély rendező és súgó (a helybeli tanító) özvegyének visszaemlékezései szerint pedig egy­általában nem voltak.48... Magam az előbbit tartom valószínűnek, hiszen többször előfordul a korabeli beszámolókban, hogy Justh mennyi energiát hal­mozott színházára, s itt ismételten szó van a díszletezés problémájáról is. A jelmezekről több részletet tudunk. Nagyrészt Pestről hozatta őket. Az előadások részletes beszámolóinál idézeteim többször utalnak a korszerű jel­mezekre és főleg arra, hogy milyen jól festettek azok a parasztszereplőkön. 6. A KÖZÖNSÉG ÉS A KRITIKA Justh színházának vendégeiről is elég sokat tudunk meg. A nézőközönség zöme a környékbeli parasztság, jórészt a dohánykertész gányók. A nagyobb előadásokra (1893. Szt. István napján pld.) általában 400—600 embert 49... hív meg, a parasztokon kívül színészeket, kritikusokat, művészembereket is. „Eljártak csodájára a külföld legnevezetesebb dramaturgjai, színigazgatói, impresszáriói —• idehaza pedig alig tudtak róla“,50... írja Rózsa Miklós. Azt hiszem, ebben a megállapításban egy kis túlzás is van, az érem mindkét olda­lán. De ha a külföld „legnevezetesebb“ színházi emberei nem tudtak is róla, bizonyos, hogy sokan fordultak meg nála, csodálták és publikálták előadásait. Melchior de Polignac, aki Justh segítségével alkotta meg a magyar költők francia antológiáját, több előadást végignézett 1894 júniusában 51... és a Szenttornyán töltött hetekben, a parasztszínházról cikksorozatot írt a Figaróba. Megjelentek cikkek a színielőadásokról a Revue des deux mondes-ban, La société nouvelle-ben is. Feodor Benedikt Grossmann, a meiningeni színész és rendező német lapokba írt róluk. A leggyakoribb „honi“ vendégek, (akik a színház megindításában is társai voltak Justhnak) Czóbel Minka (korában népszerű költőnő, aki prológokat, darabokat is írt a színház számára) és fivére Czóbel István, Feszty Árpád a festő és felesége, Jókai Róza. De közönség volt a nagy tragika, Justh ideálja, Jászai Mari is és a magyar művész és íróvilág sok jelese. Tudott az előadások részleteiről Jókai is, akinél Justh — ha Pesten járt — svábhegyi villájában lakott. 47 a 14. jegyz.-ben id. cikk. 48 A 25. jegyz.-ben id. cikk. 4» Justh Zs. a 17. jegyz.-ben id. cikke. so Rózsa Miklós: Justh Zsigmond. Magyar Szalon, XXII. 1894. okt. 51 Justh Zsigmond levele Czóbel Minkához. 1894. jún. 8 8 Színháztörténeti Értesítő (3066) 113

Next