Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet
D - Domokos Márton (zala-kapolcsi) - Domonkos Sámuel - Domoszlay József - Donászy Ferencz
1009 Dominik—Domitrovich 1004 mellett patvarista és Pesten jurátus volt. 1785-ben haza térvén, Biharmegye aljegyzője. 1787-ben pedig Csanád-, Csongrád- és Békésmegyék főjegyzője lett, mely hivatalát 1790-ig, az említett megyék szétválasztásáig folytatta ; ekkor Békésmegyének. 1803-ban Biharmegyének lett főjegyzője, mely hivataláról 1810-ben lemondott. Ezen idő alatt több izben országgyűlési követ és országos küldöttségek tagja volt. Meghalt 1825. aug. 13. Debreczenben. Szoboszlai Pap István debreczeni prédikátor mondott fölötte gyászbeszédet. — Munkái: 1. Tekintetes nemes Békés vármegyének tűs ellen való rendelései. Debreczen, 1800. — 2. Instructioja Bihar vármegyének a magazinalis comissariusoknak szóló. Nagyvárad, 1804. — 3. Rendelések a cselédtartásról. U. ott, 1805. — 4. Táborba szálló nemesi sereg hadi törvénye. U. ott, 1809. Szoboszlai Pap István, Érdem-Oszlop. Debreczen, 1825. — Nagy Iván, Magyarország Családai III. 356. 1. — Petrik Bibliogr. Domokos x WeMprem(zala-kapolcsi), Debreczen város főbírája; D. Ferencz, tiszai vidék ezredesének fia ; tudományosan művelt férfiú volt s különösen az európai mívelt nyelvek ismeretében és a hazai jogtudományban nagy jártassággal birt; hivatalos elfoglaltsága mellett az irodalomnak szentelte idejét. Meghalt 1764. ápr. 3. Debreczenben. Tatai Ferencz ev. ref. lelkész és Szathmári Paksi István mondottak fölötte gyászbeszédet (Nebó hegye . . . Debreczen, 1764.) — Munkái: 1. A keresztyének közöttes idő szerint uralkodó romlottságnak kútfejeiről való elmélkedés. Mely franczia nyelven írattatott Osterwald Friderich János által és mostan magyar nyelvre fordíttatott. Debreczen, 1745. (Névtelenül.) — 2. A keresztyén etnikának vagy erkölcsök tudományának rövid summája. La Placette János után francziából ford. U. ott, 1750. (Névtelenül.) — Kézirata: Logica 1715. a m. n. múzeumi kézirattárban. — Arczképét dohányszínű mentében, kék dolmányban, melyet egy tógátus festett papirosra, még Kazinczy F. látta. Horányi, Memoria 1.531.1. (Nevét Domonkosnak irta.) — Danielik, M. írók. II. 63. — Nagy Iván, Magyarország Családai III. 356. — Csokonai Album. Debreczen, 1861. 219. — Szűcs István, Debreczen város története III. 978—79. — Kazinczy, Pályám Emlékezete (Nemzeti Könyvtár III.) és M. Pantheon (II. Könyvtár XXXVI. 377.) — Petrik Bibliogr. II. 547. 953. 1. Domonkos Sámuel, abaujmegyei főügyész és táblabíró; meghalt 1818-ban; temetése júl. 26. volt Korláton. — Munkái : 1. Az t. n. abaujmegyei fel ülő nemes sereg kapitány auditora D. S. úrnak felelete, melyet ezen vármegye főnótáriusa Selyebi Tiszta Ferencz úrnak, a fel ülő nemes sereg meg hiteltetésének alkalmatosságával élő szóval mondott beszédére tett 1797-ben. Kassa. — 2. Az t. n. Abauj vármegyei vitézlő nemes sereg kapitány auditora D. S. úrnak azon nemes seregnek 1798. eszt. boldogasszony havának 12. napján lett eloszlásával közre adott vég búcsú vétele. Kassa, 1798. Kazinczy, M. Pantheon (Nemzeti Könyvtár XXXVI. 377. 1.) — Petrik Bibliographiája. Domoszlay József, a tolnamegyei gazdasági egyesület titkárja. — Gazdasági czikkei a Gazdasági Lapokban (1868. Gazdasági tudósítás Edelényből, Egy adat a Hécsey-féle gyapjúmosásról, 1871. Szénasavanyítás) és a Földmívelési Érdekeinkben (1874.) — Szerkesztette a Tolnamegyei Földmívest, a tolnamegyei gazd. egyesület közlönyét 1883—84-ben Szegszárdon. Donászy Ferencz, az Athenaeum nyomdai és kiadói részvény-társaság hivatalnoka s hirlapiró, szül. 1864. márcz. 16. Zala-Egerszegen, hol atyja D. Ferencz árvaszéki elnök volt; középiskolai tanulmányait Nagy-Kanizsán és Szombathelyen végezte 1873-ban; azután Budapesten és Bécsben az orvosi- és gyógyszerészeti