Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet
E - Eredics Ferencz - Ereky Alfonz - Erényi Jakab - Erényi Károly - Erényi Mór - Ergovics Uzor - Erhard (Dalheim) Miklós
1419 Eredics—Erhard 1420 nak műveiből is merített. 1814-ig a nagyszombati érseki papnevelő intézet könyvtáráé volt, azóta a nemzeti múzeumé. Először Érdy János ismertette (Tud. Tár 1834.) s ő róla kapta nevét. Közzétette Volf György (Nyelvemléktár IV. és V. 1876.) Philosophiai Pályamunkák I. 1835. 138. 1. — Magyarkák. Lipcse, 1845. — 31. Akadémiai Értesítő 1811. 1847. 1850. 1853. 1858. — Ujabbkori Ism. Tára III. 112. 1. — Ferenczy és Danielik.. M. írók I. 123. 1. — István bácsi Naptára 1863. (Luczenbacher-család.) — Egyet. V. Encyclopaedia VIII. 2. 1. (Nagy Iván.)— Vasárnapi Újság 1861. 44. sz. (Luczenbacher Pál és János arczk.) 1871. 21. SZ. — Fővárosi lapok 1871. 110. SZ. — Századok 1870. 117. 1. 1871. 360. 1. — Nagy Iván, Emlékbeszéd Érdy János felett. Bpest, 1873. (Értekezések a tört. tud. köréből. II. 9.) — Szinnyei Repertóriuma Tört. II. — Petrik Könyvészete és Bibliogr. — Toldy M. Nemz. Irod. Története. — Beöthy Zsolt, Szépprózai Elbeszélés. I. (az Érdy-codexről) és gyászjelentés. Eredics Ferencz, kir. tanácsos, ügyvéd és a szombathelyi ügyvédi kamara alelnöke. — Verseket irt a Napkeletbe (1859—60) és a Nefelejtsbe (1861-64). — Munkája: — Költemény-füzér. Pest, 1862. (Barátjának Istóczy Győzőnek ajánlva.) Petrik Könyvészete. — Tiszti Czimtár 1891-re. Ereky Alfonz, zircz-czisterczi rendi kanonok és főgymnasiumi tanár, szül. 1844. ápr. 6. Sümegen Zalamegyében; iskoláit Szombathelyen és Egerben végezte. 1864. szept. 17. a zircz-czisterczi rendbe lépett; 1869. szept. 22. miséspappá szenteltetett föl. Egy évig a pesti egyetemen a bölcseleti kar hallgatója volt s 1871. jún. 17. tanári vizsgát tett Budapesten a mennyiségtan és természettudományokból; 1870 —71-ben Egerben volt tanár és 1871 óta Székesfehérvárt működik mint rendes tanár. Több utazást tett Németországban, Francziaországban, Belgiumban, Svájczban és Olaszországban. — Programmértekezése : A mértékek és pénzek eredete (Székesfehérvári főgymn. Értesítője, ism. Erdélyi Muzeum és Századok 1882); apróbb dolgozatai a M. Pénzügy (1881) cz. szaklapban jelentek meg. — Munkái: 1. Mértéksuly- és pénzisme. Székesfehérvár, 1881. (23 táblával, a különböző államok jelenlegi arany és ezüst pénzei arany -és ezüst lenyomatban. Ism. Századok 1881.) — 2. Elvesztett boldogság. Schalck de la Faverie után francziából ford. U. ott, 1887. M. Könyvészet 1881. 1887. és dr. Vass Bertalan szives közlése. Erényi Jakab, jogi doktor és ügyvéd, szül. 1842. decz. 12. Alsó-Ribnyiczében Ungmegyében , Sátoralja-Ujhelyben ügyvédkedett, hol 1887. jan. 17. meghalt. — Munkája: Elmélkedések a zsidókról és a zsidó kérdésről. Bpest, 1883. Önéletrajzi adatok és gyászjelentés. Erényi Károly, győri egyházmegyei áldozópap, szül. 1865. jan. 27., miséspappá 1888. jan. 29. szenteltetett föl és jelenleg hitelemző káplán Magyar-Óvárott. — Munkája : Az én hitvallásom. Magyaróvár, 1892. (Zalka János győri püspöktől kitűzött 100 frt jutalomdíjban részesült. Ism. M. Állam 164. sz. és M. Sion.) Schematismus yi an rinensis 1890. Erényi Mór. L. Ehr entheil Mór. Ergovics Uzor. — Munkái: 1. Szerb szózat a magyar nemzethez. Buda, 1848. 1 — 2. A szerbek kívánalmai, tekintve a közös hon érdeke szempontjából. Temesvár, 1861. Petrik Könyvészete és Bibliogr. Erhard (Dalheim) Miklós, igazgatótanár (rector) 1592. szept. 27-től Bártfán, 1595-ben Neerében (Strázsa), 1597-től ismét Bártfán, hol 1600-ban pestisben meghalt; dalheimi palatinatusi származású volt. Munkái: 1. Duae Orationes Funebres. Item Lacrimae gymnasii neerensis, super praematuro obitu magnis. Greg. Horváth Stansith, bar. de Gradecz, ac Euphrosinae de Sember . . . conjugis ejusdem: debitae gratitudinis ergo collectae et in lucem editae. Bartphae, 1597. — 2. Posthumns magnifici et gener. dni Gregorii Horváth . . . hoc est Res-