Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 4. kötet
H - Hyros Sámuel - Hyrtl József
1489 Hyros—Hyrtl 1490 Katona, História Critica XXXIX. 961. 1. — Rozsnyói Egyh. Töredékek VIII. 1839. 82. 1. — Uj Hl. Sion 1877. 628., 1886. 116. 1. — Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története I. 63. 1. — M. Könyv-Szemle 1882 . 325. 1. — Petrik Bibliogr. — Zelliger, Egyházi írók Csarnoka 1871. — Némethy, Ludov., Series Parochorum 640. 1. Hyros Sámuel, kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1739. szept. 5. Zsolnán (Trencsénm.); 1757. okt. 2. Privigyén lépett a rendbe; 1760. Szegeden ,a gymnasium alsó osztályainak magistere s hitoktató. 1761. Nyitrán és 1762. Nagy-Károlyban bölcselethallgató, 1763. Beszterczén az alsó osztályok magistere, 1764 —66. Nyitrán theologus, 1767—71. u. ott gymnasiumi tanár, 1772. Pesten a logicát, methaphysikát és mathesist tanította, 1773. u. ott a mennyiségtan, mathesis és ethika tanára, 1774. Nagy-Károlyban a logica s metaphysika tanára (ekkor volt Révai Miklósnak tanára a philosophiában), 1775. u. ott a mennyiségtan és ethica tanára, 1776-tól theologiai tanár és gymnasiumi igazgató 1789-ig; 1790-től 1812 ig a pozsonyi gymnasium igazgatója (1797. okt. 3-tól egyszersmind a provinciális segédje). 1813-ban Pozsonyban nyugalomba vonult. Meghalt 1814. okt. 10. Váczon. Munkái: 1. Oratio de audibus excell., illustr. ac rev. dni Joannis Gusztini episcopi Nitriensis ... triduo eius parentalium in cathedr. ecclesia Nittriensi ad 15. Kat. Apr. anno 1777 habita. Tyrnaviae. — 2. Oratio de laudibus.. .Antonii e comitibus Révay de Réva.. .episcopi Nitriensis, . . .in eius parentalibus Nitriae 1784. habita. U. ott. — Levele Révaihoz, Pozsony 1793. júl. 20. (a m. n. múzeum kézirattárában.) — Kéziratban alkalmi beszédei (a budapesti rendház könyvtárában.) Horányi, Scriptores Piarum Scholarum II. 137. 1. — Csaplár Benedek, Révai élete I. 159. sat., II. 214., 250., III. 39., 40., IV. 15., 44—47. 1. — Csősz Imre, A kegyes-tanitórendiek Nyitrán. Nyitra, 1879. 509., 803., 876. 1. — Petrik Bibliogr. és Csaplár Benedek szives közlése a rendház jegyzőkönyvéből. Hyrtl József, orvosdoktor, nyug. egyetemi tanár, szül. 1811. decz. 7. a kismartoni Kismartonhegyen, hol atyja H. Jakab az Eszterházy herczegnek a nagy Haydn vezérelte zenekarában működő, kremsi születésű s oboét játszó zenész volt, ki a herczegi szolgálatból 1813. márcz. 31. lépett ki s Bécsbe költözött gyermekeivel együtt. A kisfiú maga is zenével kezdte pályáját és az udvari templomi zenekarban működött. De csakhamar megszállta a tudományok iránti vágy és gymnasiumi tanulmányai után az orvosi szakot végezte a bécsi egyetemen. 1833-ban a bécsi anatómiai intézetben díjazatlan prosectornak nevezték ki. 1835-ben megszerezte az orvosi oklevelet és fizetéses prosector volt. 1837-ben a prágai, 1845. a bécsi egyetem tanára lett. A bécsi tudom. akadémia 1847-ben tagjává, a m. tudom. akadémia 1873. máj. 21. külső tagjává s több külföldi tudományos társulat tiszteletbeli tagjává választotta. A párisi akadémia anatómiai s comparativ anatómiai dolgozatainak méltánylásául 1861-ben első díjban részesítette. Életének utolsó éveiben egyetemi hallgatóknak hat, 300—300 frtos ösztöndíjat és 140 szegény sorsú gyermek számára Mödlingben árvaházat, valamint 170 gyermeknek Perchtholdsdorfban kisdedóvót alapított és tartott fenn; halála után pedig mintegy 300.000 frtnyi vagyonát jótékony czélokra hagyta (nejének, Gaffron Augusztának, a jónevű költőnőnek, a haszonélvezetét hagyván). Hazánkról sem feledkezett meg; még halála előtt a felső Kismartonhegyen apáczák vezetése alatt levő kisdedóvónak 7000 frtot, halála esetére ugyanezen intézetnek 5000 forintot hagyományozott. Hyrtl ugyanazon házban született, a hol a kisdedóvó van s bécsi tanítványai 1874-ben e házra emléktáblát helyeztek. Meghalt 1894. júl. 17. Perchtoldsdorfban, Bécs mellett. A m. tudom. akadémiában 1896. jan. 27. Thanhoffer Lajos tartott