Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet
L - Lauka Gusztáv
869 Lauka 870 1889. Castralt hyst. epilepsia esete, Monoplegia hysterica esete, Hysterias petit mal esete); a Journal d'Hygiéne (1876. Az idiotismus és cretinismus elterjedése Magyarországon ; térkép magyarázó szöveggel ; az 1876. bruxellesi egészségügyi kiállításon elismerő oklevelet és bronz érmet nyert); a Természettudományi Közlönyben (1882. A szaglásról és szerveiről, 1886. A hypnotismusról és vele járó ideges tüneményekről, 1889. Az orvosságok távolságra hatásáról, előadás); a P. Hírlapban (1884. 115. sz. A hipnotismusról); a Nemzetben (1888. 198. sz. Dr. Balogh Kálmán emlékezete, A veszettségről, Karczolatok a kedély- és idegbetegek életéből, népszerű előadások); a M. Orvosi Archívumnak és Egészségnek is munkatársa. Czikkei részben a német és franczia szakfolyóiratokban is megjelentek. — Munkái: 1.Az elmegyógyintézetek túltömöttségének okai és elhárításáról. Bpest, 1875. — 2. Agyszöveti vizsgálatok. U. ott, 1879. Két tábla rajzzal. (Értekezések a term. tud. köréből IX. 6.) — 8. Vizsgálatok az agy corticalis látómezejéről. U. ott, 1880. (Értek, a term. tud. köréből IX. 18.) — 4. Az agyműködések localisatiójáról különös tekintettel az érző kéregmezőkre. Orvosegyleti előadás 1882. márcz. 2. U. ott. — 5. Az elmebetegségek tankönyve. Kórodai vizsgálatok alapján orvosok és orvostanhallgatók számára. Kraft-Ebing B. báró után ford. U. ott, 1883. Két kötet. — 6. Az emlékező tehetségről. U. ott, 1884. (Természettud. népszerű előadások VII. 42.) — 7. Az idegességről. U. ott, 1887. (Természettud. népszerű előadások 56.) — 8. Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. U. ott, 1893. (M. Jogászegyleti Értekezések X. 3.) — 9. A gyermekek testi ápolásáról. U. ott, 1891. (Többekkel együtt).— 10. Jelentés dr. Sarbó Arthur irodalmi munkásságáról. U. ott, 1897. — 11. Előadások az idegélet világából. Öt táblával és 62 képpel. U. ott, 1899. Szinnyei Könyvészete. — M. Könyvészet 1891. — Vasárnapi Ujság 1892. 8. SZ. arczk., 1894. 35. SZ. arczk. — Pallas nagy Lexikona XI. 291. 1. (Alkai János). — Hegyes Endre, Emlékkönyv. Bpest, 1896. 403., 710. 1. — Corvina 1900. 2. sz. Lauka Gusztáv, nyug. megyei levéltárnok, a Petőfi-társaság tagja, L. János és Handly-Timvári Róza fia, született 1818. július 20-án Vitkán (Szatmár megyében), három éves korában atyjával, ki uradalmi főmérnök volt a Károlyi grófoknál. Erdődre kerülvén, az iskolák megkezdésétől 12 évig mindig e helyen, szülei házánál töltötte a szüneteket. Középiskoláit Kassán, Nagykárolyban és Szatmárt, a bölcseletet és jogot Pesten és Máramaros-Szigeten végezte. 1838-ban a Figyelmezőbe írt kritikákat névtelenül és ugyanakkor az árvíztől elöntött Pestről menekült atyjához Erdődre. Atyja kívánságára a gazdatiszti pályára lépett és 1838. júl. 1-től írnok lett az erdődi uradalom számvevőségi osztályában; e pályához azonban semmi kedvet nem érezvén, elhanyagolta, s az eléje szabott munka helyett verseken és novellákon dolgozott, költői kalandokba keveredett, a csendes Erdőd mezővárost megzavarta s nevetséges, de lényegileg ártatlan s akkori időben nem oly igen feltűnő különczködésekkel tette magát nevezetessé. Színpadiasan öltözve, kerek kalappal, sötét köpenynyel vállain, vadászkéssel oldalán barangolt a nesztelen utczákon, kóbor ifjakkal viaskodva, paraszt szüzeknek udvarolva, s általában oly szerenádokat teremtve, melyek pillanatra a legszebb holdvilágos éjszakát is borzasztóvá változtatták. Egy év elteltével Vállajra tiszttartósági, majd Mágócsra (Csongrádm.) juhászati segédnek helyezték át, hol száz bárányt halálra oltott; midőn e miatt keményebb dorgálást vont maga magára, beadta lemondását. Másekkor annyira megkedvelte Sue Jenő és Hugo Viktor romanticismusát, hogy 1840-ben ott hagyta állását és Pestre 28*