Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Mód Károly - Móder Ferencz - Moder Tibor - Modly János - Módly János - Módly (Sándor) Krizsó
81 Mód—Módly 82 közt elharapódzott pánszláv törekvések ellen. Az egyházirodalmi téren is működött. Vasárnapi ujság 1897. 16. SZ. (Nekr.). Mód Károly. — Költeményei a Nefelejtsban (Pest, 1832), francziából ford. beszélye az Athenatumban (1838), czikkei a Tudom. Tárban (Uj Folyam VI. 1839. Értekezések. A kelet népei s literaturája, Hindu polgárisodás). A magyar n. múzeumi hirlapkönyvtár példányaiból. tróder Ferencz, gazda Kalocsán (Pestm.), a pestmegyei sárközi ármentesítő társulatnak megalakításától (1872) igazgatója volt. Meghalt a mult század végén. — Czikke a M. Pénzügyben (1891. A takarékbetétek biztosításához); írt még a Kalocsai Néplapba. — Munkái: 1. A franczia tizedes kamatszámítási rendszer ismertetése ... Erläuterung der franz. Decimal-Zinsrechnung. Kalocsa, 1889. — 2. A pestmegyei sárközi ármentesítő társulat 22 éves története. 1872—1895. Az ezredéves nemzeti örömünnep alkalmából 1896. évben kiadta a sárközi ármentesítő társulat igazgatósága. U. ott, 1896. — A Sárközi Lapok tulajdonosa volt 1873. jún. 22-től szept. 28-ig. A m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Moder Tibor, jogi doktor, ügyvéd, a budapesti királyi ítélőtábla fogalmazója volt a mult század 80-as éveiben. Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1882. A fizetés hiánya miatt óvatott váltó tovább forgatása az óvatolási határidőn belül, 1884. A válóperek, A polgári házasság a hazai bíróságok előtt, Az írni nem tudó váltóképessége, 1885. Az 1881 . LIX. t.-czikk 15. §-ra értelmezéséhez, A sommás visszahelyezésről, A büntetőtörvénykönyv 248. §-ához, 1886. Háború volt-e a boszniai occupatio, A kereskedelmi utazó és az ipartörvény, 1887. A végrehajtási törvény 168. §-sa alapján indított perben való eljárásról, A kereskedelmi utazó és az ipartörvény, 1889. Két emberen elkövetett szándékos emberölés «több emberen» elkövetett emberölés-e ?). — Munkája, 1883. XLII. t.-cz. a pénzügyi közigazgatósági bíróságról, jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal ellátta. Bpest, 1884. (Pénzügyi Törvények X.). Kiszlingstein Könyvészete. Modly János, gymnasiumi tanár volt 1795—1800-ig Győrött, 1803—1804. Budán, 1805—17-ig Nagyszombatban. — Munkája : Liber precum sacrarum pro studiosa juventute editus. Jaurini, 1798. Schematismus Literarius 1795—1817. — Petrik Bibliogr. Módly János, r. kath. plébános, szül. Alsó-Szakonyban (Sopronm.); tanulmányainak befejeztével, Salomváron (Zalam.) volt káplán, azután Szombathelyen szintén káplán nyolczadfél évig, kettőig pedig szentszéki jegyző. 1840. márcz. 5-től plébános és két évig esperes volt Pápóczon (Vasm.), hol 1855. aug. 18. a cholerában meghalt 53. évében. — Az egyházi Tárban (1838—1839. XII. Népszerű beszéd, a papi hivatalnak ha jól megtartatik, szerencsés, ha meg nem tartatik, veszedelmes voltáról). « Maicz Antal plébános szives közlése. Módly (Sándor) Krizsó, prémontréi főgymnasiumi tanár, M. Mihály és Szabó Julianna földmíves szülők fia, szül. 1853. aug. 14. Szombathelyen (Vasm.); középiskoláit elvégezvén, 1872-ben a csornaprémontréi kanonok rendbe lépett. Az újonczév eltelte után theologiai tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, később philosophiai tanulmányainak kiegészítése végett a budapesti egyetemre ment egy évre. Közben egy évig tanulmányi felügyelő volt Csornán, majd Keszthelyre helyeztetett át gymnasiumi tanárnak ; innét 1880-ban a szombathelyi főgymnasiumhoz rendeltetett és azóta ott a menynyiségtan és természettan tanára. Czikkei: a szombathelyi főgymnasium Értesítőjében (1884. A pénz, 1898. A szombat-