Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Negrutiu (Fekete) János - Negrutiu (Fekete) Miklós - Negyedes Pál - Négyesy László
853 Négyesy 854 nyos akadémia levelező tagja; 1896 óta a magyar paedagógiai társaság rendes tagja, az országos középiskolai tanáregyesület főtitkára, 1895. az országos tanárvizsgáló bizottság, 1901. az országos közoktatási tanács tagja lett. Czikkei a M. Nyelvőrben (1880. Imádj érettünk, 1881. Klingenberg Jakab magyar nyelv- és irálytana, 1883. Bukfencz, bukseny, 1886. Megérett kérdések, A szegedi nyelvjárás, az akadémia Sámueldíját nyerte, 1888. Éte bére, Szómagyarázatok, Eny, enyhely, enyhében, könyvism., 1889. Aggastyán, könyvism., 1890. Verstani kérdések, 1891. Túladunai, Máté, 1892. Izé, Vakszem, egy ismeretlen ige, 1894. Kész van); a Budenz-Albumban (1884. Az ugor összehasonlító verstanról) ; a Fővárosi Lapokban (1884. ápr. A magyar ősi vers); a Simonyi-féle Tanulmányokban (Hangtani adatok a szentesi nyelvjárások köréből); az Országos Tanáregyesület Közlönyében (1886. sat. Apróbb verstani czikkek, ismertetések, 1888. A verstantanítás módszeréről); a szolnoki állami főgymnasium Értesítőjében, (1889. Verseghy Ferencz mint versujító, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1891.); a Nyelvőr-Emlékben (1890. A «Magyar Nyelvőr»); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1890. Baróti Szabó Dávid leszármazása, 1891. Könyvismert., 1893. Berzsenyi iskolázásáról, 1896. Könyvism.); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1891. Petőfi «Őrült»-jének versalakja) ; a Pesti Naplóban (1892.166. sz. Nyugati formák legújabb költőknél); a M. Paedagogiában (1895. Szarvas Gábor) ; az Endrődy-féle Magyar költészet könyvesházában (1895. Verstani tájékozás) ; a Nyelvtudom. Közleményekben (1895. A königsbergi töredék versmértéke) ; a Beöthy Képes irodalomtörténetében öt czikk ; az Akadémiai Értesítőben (1898. Jelentés a Farkas-Raskó pályázatról. 1902. A rimaszombati Tompaünnepélyről. 1903. A gróf Teleki-féle vígjáték-pályázatról). A Pallas Nagy Lexikonának magyar irodalmi, rhetorikai és poétikai részét szerkesztette, a sok százra menő czikkek legnagyobb részét maga írta. Munkái: 1. Magyar verstan. Középiskolai segédkönyvül és magánhasználatra. Bpest, 1886. (Ism. Tanáregylet Közlönye 1888. 2. jav. kiadás. U. ott, 1898. Ism. Egyet. Philolog. Közlöny, M. Paedagogia). — 2. A magyar vers. Általános verstani elvek. A magyar vers szerkezete. Eger, 1887. (Különny. az egri kath. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888.). — 3. A magyar verselmélet kritikai története. U. ott, 1888. (Különny. a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiból. Ism. Jász-Nagykun-Szolnok 2. sz.). — 4. Rádai Ráday Pál munkái. Összegyűjtötte s életrajzzal bevezette. U. ott, 1889. (Olcsó Könyvtár 256. Ism. Nyelvőr). — 5. A mértékes magyar verselés története. A klasszikai és nyugat-európai versformák irodalmunkban. A Kisfaludy-Társaság Lukács Krisztina-díjával jutalmazott pályamű. U. ott, 1892. (Ismert, Erdélyi Muzeum, Nemzet 149. sz., Élet 528. 1., Egyet. Philol. Közlöny 1893.). — 6. Tárkonyi báró Amadé László versei. Összegyűjtötte, bevezette és jegyzetekkel kisérte. U. ott, 1892. (Olcsó Könyvtár 309. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1893.). — 7. Stilisztika. A középiskolák IV. oszt. számára, U. ott, 1895. (2. kiadás 1897. Ism. M. Paedagogia 1898. 3. k. 1900. Ism. Hivat. Közl. 4. k. 1903. U. ott. Ism. Tanáregylet Közlönye, Nyelvőr, Egyet. Philol. Közlöny 1896.). — 8. Szerkesztéstan. Gymnasiumok V. osztálya számára. U. ott, 1895. (Ism. Nemzeti Nőnevelés, Polgári Iskolai Közlöny, Tanáregylet Közlönye, Nyelvőr, Egyet. Philol. Közlöny 1896.). — 9. Kölcsey Ferencz válogatott versei. Összeállította és bevezetéssel ellátta. U. ott, 1895. (M. Könyvtár 95.). — 10. Csokonai Dorottyája. Bevezető tanulmánynyal. U. ott, 1899. (M. Könyvtár). — 11. Faludi Ferencz versei-