Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nemes Vincze (hidvégi gróf) - Nemes-Bikki Felix - Nemeskey Andor - Nemesovics Antal
899 Nemes—Nemesovics 900 1879-ben Herczegfalván, 1879—80. egyetemi hallgató Budapesten, 1888—1881. főgymnasiumi tanár Pécsett. 1881—93. Baján, 1893-tól ismét Pécsett, hol a történelmet és földrajzot tanítja. — Czikke a pécsi kath. főgymnasium Értesítőjében (1895. A cziszterczi rend pécsi főgymnasiumának története). A hazai cziszterczi rend Emlékkönyve. Budapest, 1896. — Vajda Névkönyve 171. 1. Nemes Vincze (hídvégi gróf), cs. és kir. valóságos belső titkos tanácsos és kamarás, a főrendiház tagja, a máltai rend tiszt. tagja s őrnagy szolg. kívül, II. János gróf és Berchthold Karolina grófnő fia, szül. 1830. jan. 30. A katonai pályára lépett, 1855-ben kamarás lett. A hadsereget őrnagyi ranggal hagyta el. 1861. jún. 20. nőül vette kapriórai báró Wodianer Gabriellát. Az osztrák-magyar bank főtanácsosa és annak jelzálog hiteli bizottságának rendes tagja, s a főrendiház részéről kiküldött elnöke volt a függő államadósságokat ellenőrző bizottságnak. Az osztrák bank kormányzói állásával is megkínálták. Meghalt 1896. jan. 4. Bécsben. — Országgyűlési beszédei a főrendiház Naplójában vannak. Nemzetségi Zsebkönyv. II. Főrangú családok. Bpest, 1888. 169. lap. — Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1892—1897. Bpest, 1892. 98. lap. — Pallas Nagy lexikona XII. 1042. h. és gyászjelentés. Nemes-Bikki Felix. —Munkája: Historico-critica biosophiae disquisitio. Aucatore ... Lipsiae, 1818. Szinnyei Könyvészete. Nemeskey Andor, r. kath. plébános, szül. 1841. nov. 14. Szobotiston (Nyitramegye); a gymnasiumot Nagyszombatban, a bölcseletet és theologiát Nagyváradon végezte. 1848. okt. 26. felszenteltetett. Káplán volt Bikácson (Biharm.), később Nagyváradon a szent József-intézet tanulmányi felügyelője, 1872. a papnevelőintézet lelkiigazgatója, 1881. ugyanott aligazgató s 1885. nagyvárad-újvárosi plébános, 1889. szentszéki ülnök. Czikkei a M. Államban (1872. 15. sz A törvény és a társadalom, 1886. Az egély és a család); a M. Sionban (1879. A bucsu minden időben megvolt az egyházban, A bucsu eredete és fogalma, Az egyház kincstára, melyből a búcsúk meríttetnek) sat. Egyes egyházi beszédei az Isten Igéjében, a Jó Pásztorban és a Pátkai-féle gyűjteményben vannak. — Munkái: 1. Az elmélkedő hitszónok. Elmélkedések az év minden vasár- és ünnepnapjára. Bpest, 1876. — 3. Búcsúkkal járó imák és ájtatosságok gyűjteménye. A legújabb olasz kiadás után magyarázta. U. ott, 1880. — 3. Krisztus hét szava a keresztfán. Hét nagyböjti beszéd. Nagyvárad, 1884. — 4. Májusi rózsabimbók, vagyis elmélkedések a bold, szűz Máriáról a lorettói litania fonalán. U. ott, 1884. — 5. Nyolcz szent beszéd májusi ájtatosságra. A nyolcz boldogság és a bold, szűz Mária, Bpest, 1888. — 6. Jézus, Mária, József, vagyis búcsúimák gyűjteménye. Imakönyv katholikusok számára. Nagyvárad, 1893. — Álnevei : Bikácsi, Kisnemesi (a M. Államban és Nagyváradi Lapokban 1869 — 1871-ben). M. Könyvészet 1888., 1893. — Kiszlingstein Könyvészete. — Magyar Sion 1892. 142. 1. — Schematismus Cleri Magno-Varadinensis 1884. — Pallas Nagy Lexikona XIII. 2. 1. és Önéletrajzi adatok. Nemesovics Antal, képzőintézeti zenetanár, szül. 1842-ben Győrött. 1866-ban a győri kir. kath. tanítóképzőben zenetanár lett. Az egyházi zenében különösen kitűnt mint orgonista; legtöbbször mise alatt szerzette az orgonán előadott darabokat, melyek a zeneértők figyelmét felkeltették. Meghalt 1890. máj. 15. Győrött. — A zeneirodalom terén külföldön is feltűnést keltett Gyakorlati orgonász cz. művével. A Limbay Elemér által Győrött szerkesztett, eddig 1200 dallamot tartalmazó Magyar Dal-Album zenei részét ő végezte. Ezeken kívül írt még: Hat praeludium. Tizenöt praeludium.