Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
NY - Nyirkállai Tamás - Nyirő Ádám - Nyirő Gábor
1177 Nyiry—Nyitra-Zerdahelyi 1184 füzet. (II. oszt. 2. kiadás 1877., 3. k. 1880., 4. k. 1882., 5. k. 1885. U. ott). Prot. Hetilap 1879. (Joó István). — Prot. Egyh. és Isk. lap 1879. 41. SZ. — Debreczen 1879. 195. szám. — Petrik Könyvészete. — Kiszlingstein Könyvészete. Nyirkállai Tamás, Mátyás király idejében (1476-tól) a királyi cancellaria jegyzője volt. A Kállay családnak őse lehetett. (A m. n. múzeumban levő Kállaykézirat szerint Kállay Lászlónak fia). — Stylus Curiae Regiae Matthiae I. Regis cz. alatt összegyűjtötte és 1484-ben lemásolta a Mátyáskori hivatalos formulárókat s egy 268 levélből álló 4rétű kötetben megörökítette a Mátyás uralkodása alatt hivatozott hivatalos cancelláriai praxist. Ebben a törvényes latin műszavak értelmét 70 magyar jelentéssel adta vissza. A kézirat eredetileg a Kállaycsaládot illető több más oklevéllel együtt Dobai Székely Sámuel gyűjteményébe került. E gyűjteményt aztán megvásárolta Klimo György pécsi püspök s bekebelezte a pécsi püspöki könyvtárba, honnét Kovachich György a kéziratot 1799-ben Formulae Solennis Styli cz. munkájában kiadta Pesten. A mult század másik felében a codexet nem találták ; 1895-ben azonban Récsey Viktor a nevezett pécsi könyvtárban azt fölfedezte. Ebben a 70. lapon van ezen négy sorból álló nyelvkincsünk: Mert mit egyszer megszerzettél, És te tőled elvetettél, Ha igazat akarsz tenni, Többször nem kell hozzád venned 1484., melynek latin eredetijét Kovachich az említett munkájában a X. lapon közölte. Horvát István, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás védelme. Pest, 1815. a 45. 1. a magyart közli s ugyanezt Szilády Áron, Régi Magyar Költők Tára I. kötetében (Bpest, 1877. 28. 1.) újra kiadta. Horányi, Memoria II. 690. 1. — M. Akadémiai Értesitő 1847. 319. 1. — Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irodalom Története és M. Költészet Története 95. 1. — Szilády Áron, Régi M. Költők Tára I. 28., 300. 1. — Figyelő II. 97. 1. — Hl. Könyv-Szem I . Zolnai Gyula, Nyelvemlékeink. Budapest, 1894. 27. 1. — Irodalomtörténeti Közlemények 1895. 119., 277. 1. — Magyar Újság 1895. 289. SZ. — Budapesti Hirlap 1895. 289. SZ. Nyirő Ádám, Jézus társasági áldozópap és tanár, szül. 1723. szept. 8. Győrött; 1738. okt. 28. lépett a rendbe, midőn Komáromban rhetorikát végzett. 1739— 1740. Trencsénben novicius, 1741. Szakolczán ismétlő, 1742. Egerben a gymnasium alsó osztályában tanított. 1743— 1744. Kassán logikát és physikát tanult, 1746. Kolozsvárt a grammatikai, 1747. ugyanott a poesis osztály tanára, 1746— 1747. egyszersmind a növendék papok felügyelője, 1747-től hitszónok volt ugyanott ; 1750. I. éves theologus Gráczban, 1754-től Pozsonyban a gymnasium alsó osztályaiban tanított, 1758—59. Kolozsvárt magyar ünnepi szónok és könyvtárnok, 1760. a logika és metaphysika, 1761. physika tanára, egyszersmind egyházi hitszónok, 1762. Zágrábban, 1763. Győrött, 1768 Budán, 1765- 66. Kassán tartózkodott; 1767. Kolozsvárt bölcseleti decán és hitszónok, 1768—71. Győrött, 1772. Budán, 1773. Nagyszombatban volt. A jezsuita-rend feloszlatása (1773) után Kassán élt és ott halt meg 1784-ben. — Munkái : 1. Epistolae Heroum et Heroidum. Promotore Georgius Szegedi. Claudiopoli, 1747. (Versben). — 2. Utopia sapientiae rempublicam instituentis in tres partes divisae. U. ott, 1748^ Catalogus Societatis Jesu 1740—1773. — Katona, História Critica XXXIX. 985. 1. — Fejér, História Academiae 73. 1. — Stoeger, Scriptores 246. 1. (Nevét Nyirönek írja). — De Backer-Sommervogel, Bibliothéque-Bib liogr. V. 1854. h. Nyirő Gábor, kereskedelmi tengerészhadnagy volt a mult század 80-as éveiben ; jelenleg révkapitány és a fiumei révkapitányság főnöke, kiváló szakember,, aki nem csak a gyakorlati tengerészet terén, de a tengerészeti irodalomban is derék nevet vívott ki. — Tengerészeti s utazási élményeiről írt czikkeit és leveleit —többek közt unokaöcscse Kosutány Géza.