Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Novotny Lajos - Novotny Lajosné (Horovicz Szeréna) - Novotny Mátyás - Novotny (Sándor) Alfonz
1131 Novotny 1132: Novotny Lajos, orvosdoktor, királyi tanácsos, megyei főorvos, szül. 1858. febr. 19. Nagy-Károlyban (Szatmárm.), hol atyja mérnök volt; középiskoláit Miskolczon, Ungvárt és Sárospatakon végezte. 1886-ban a budapesti egyetemen az összes orvostudományok doktorává avatták. A székesfőváros szent Rókus kórházában volt előbb segédorvos, 1889-től ugyanott mint főorvosi helyettes működött. 1890-ben Pest vármegye tiszteletbeli főorvossá választotta, 1900-ban pedig a kir. tanácsosi czímet kapta. — Munkái: 1. Ektoparasiták a végbélben. Bpest, 1887. — 2. A glycerin mint hashajtó. U. ott, 1888. — 3. A külső hugycsőmetszés indicatiója. U. ott, 1889. — 4. A hugycsőápolás kóresetek kapcsán. U. ott, 1889. — 5. A hugycsapolás kóresetek kapcsán. Ugyanott, 1889. — 6. A gát zúzódásának és a húgycső repedésének egy súlyosabb esete. U. ott, 1890. — 7. Ujabb adatok az Antal-féle hugycsőtükrözéshez. U. ott, 1892. — 8. A húgyhólyag gümőkóros megbetegedése és orvoslása. U. ott, 1894. — 9. A betegségekről, különösen a koleráról. U. ott, 1892. —10. Nyaraljunk-e ? U. ott, 1892. — 11. A természetes altatószerekről. Ugyanott, 1892. (A 9—11. sz. munkák népszerű felolvasások és különnyomatok a M. Gépiparból). — 12. A húgyhólyag belsejének megszemlélése, a kystoskopia értéke és annak hatása. U. ott, 1894. — 13. A hugycsőszervek betegségeinek felismerése. Útmutató gyakorló orvosok és orvostanhallgatók számára. Számos ábrával. Három rész. U. ott, 1895. (Irodalmunkban első ilynemű munka). — 14. A hólyagbetegségek mai állása. U. ott, 1900. — 15. A hólyagbajok. Ugyanott, 1901. (Különnyomatok az 1. és 2. sz. munkák a Gyógyászatból, a 3—8., 11. számú az Orvosi Hetilapból, a 12. és 13. az Orvosi Hetiszemléből). — Külföldön megjelent czikkei különnyomatban: Urethrotomie extr. u. ihre Indicationen (Centralblatt für Harn u. Sexualorg. 1891.); Über das Katheterisieren im Anschlüsse an Krankheitsfälle (Allg. Wiener med. Zeitung. 1892.). ill. Könyvészet 1894. — Pesti Alfred, Magyarország orvosainak Évkönyve. Budapest, 1899. 158. 1. és önéletrajzi adatok. Novotny Lajosné (Horovicz Szeréna),, előbbinek neje, szül. 1870-ben Gönczön (Abaujm.); felsőbb iskoláit és a tanítóképzőt Budapesten az «angol kisasszonyokénál végezte. 1896-ban Novotny Lajos orvos neje lett. Nevelési czikkei a Kis Lapban, az Én Újságomban és a Jókai cz. lapban jelentek meg ; ez utóbbiban : A purizmusról cz. czikke az idegen szavak helyesírását tárgyalja. Szeréna néni név alatt: a Kis Lapban (1893. Sándorka és a szél, természettani mese, Miért kék az ég ?); az Én Újságomban (1893. A harmatcsepp meséje) sa. Férjének Novotny Lajosnak szives közlése. Novotny Mátyás, theologiai doktor és bölcseleti magister, r. kath. plébános,, váraljai (Szepesm.) származású ; a theologiát a nagyszombati szent István intézetben 1766-ban végezte. 1765. jún. 18. theologiai baccalaureus lett. 1766. jan. 26-án Csejtére (Nyitram.) küldetett segédlelkésznek. 1768. márcz. 5 Lancsáron (Nyitram.) lett plébános és ezen parochiának szőlőt hagyományozott. Innét 1778. jan. 29. Verbóra neveztetett ki plébánosnak, hol azon évben plébánialakot építtetett. A jezsuita-rend eltöröltetése után 1774-ben a nagyszombati egyetemen a vitályos hittant tanította. Meghalt azon év szept. 21. ugyanott. — Munkája : Assertiones ex universa theologia in alma ac celeberrima archi-epi scopali universitate Tyrnaviensi. Viennae, 1766. (Hozzá : Otrokócsi Foris Fr., Restitutio Israel futura. U. ott, 1712.). Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története 89. 1. — Némethy, Ludovicus, Series Parochorum 825. 1. és a magyar n. múzeumi könyvtár példányáról. Novotny (Sándor) Alfonz, prémontrei.