Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Neudörfer Ignácz - Neugebauer József - Neugebauer László (aszódi)
995 Neudörfer—Neugebauer 996 dítések). — Munkája: Germanische Befestigungen. Wien, 1879. (Különnyomat a Mittheilungen der Anthropol. Gesellschaft in Wien cz. folyóiratból). A m. n. muzeumi könyvtár példányaiból. Neudörfer Ignácz, orvosdoktor, cs. és kir. táborkari főorvos, szül. 1825. márcz. 15. Hliniken (Trencsénm.) ; az orvosi tudományokat a bécsi egyetemen végezte, hol 1857-ben orvosdoktori és sebészi oklevelet nyert; 1857—58-ban az olmüczi sebészeti intézetben a vegyészet helyettes tanára volt. Ezután a katonai pályára lépett és jelenleg nyugalmazott vezérkari főorvos s osztályfőnök a bécsi közkórházban. Hosszabb ideig a bécsi egyetemen a sebészet magántanára volt; a Ferencz József-rend és arany érdemkereszt tulajdonosa volt. Meghalt 1898. máj. 20. Bécsben. Az orvosi szaklapokban több czikke jelent meg (ezeket Eisenberg felsorolja). — Munkái: 1. Handbuch der Kriegsch-irurgie. Leipzig, 1869. Három kötet. — 2. Die chirurgische Behandlung der Wunden. Wien, 1876. — 3. Aus der chirurgischen Klinik für Militärärzte. U. ott, 1876. — 4. Die moderne Chirurgie in ihrer Theorie und Praxis. U. ott, 1885. Ziegenbalg, Hermann, Allg. Deutsches Bücher-Lexikon. Leipzig, 1878. VIII. 224. 1. — Eisenberg, Ludwig, Das geistige Wien. Wien, 1893. II. 350. 1. és gyászjelentés. Neugebauer József. — Munkája: A bécsi marha- és húsvásár kérdése. Nemzetgazdaságilag feltüntetve. Bpest, 1894. Kiszlingstein Könyvészete. Neugebauer László (aszódi), műfordító, a Kisfaludy- és Petőfi-társaság tagja, szül. 1845. febr. 22. Pesten, hova atyja Morvaországból költözött és előkelő selyemkereskedése volt. N. a pesti piarista gymnasiumba, majd az evangélikusokhoz járt; utóbb reáliskolai tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, s azután 1870-ben az osztrák-magyar bank tisztviselője lett. E mellett már korán a szépirodalommal foglalkozott és 1865-ben jelent meg első fordítása a Pester Nachrichtenben, hol Jókai egy elbeszélését közölte. Ekkor érlelődött meg az a terve, hogy Petőfi remek költészetét a németekkel megismerteti; ebből a czélból egyes mutatványokat közölt Petőfi verseiből kiváló német költőkkel (Geibel, Hamerling, Grün Anasztász, Schellel sat.), kik buzdították, hogy folytassa megkezdett munkáját. A műfordítás terén szerzett érdemeiért 1871-ben a Petőfi-társaság, 1882. febr. 8. a Kisfaludy-társaság választotta tagjává ; tagja volt a Kemény Zsigmond-társaságnak is. 1892.—94-ben a bécsi magyar egyesület elnöke volt és ennek zilált viszonyait egy év alatt megszilárdította és rendezte; visszalépése alkalmából az egyesület dísztagjává választotta. N. hosszabb ideig volt a Petőfitársaság s a Műbarátok körének pénztárnoka. 1887-ben a koronás arany érdemkeresztet, 1890. a török Medsidjerend nagykeresztjét kapta, 1892-ben pedig a király aszódi előnévvel magyar nemességet adományozott neki. Évek óta a Műbarátok köre irodalmi osztályának előadója. A Pester Nachrichtenben jelent meg első fordítása (1865 Jókai, Fortunatus Imre). Munkatársa több nagy német lapnak is: Frankfurter Zeitung, Münchener Allg. Zeitung, Neue Freie Presse, Pester Lloyd sat. Czikkei a Fővárosi Lapokban (1882. Magyar költők diadala Bécsben); a M. Szellemi Életben (Budapest, 1892. Petőfi Bécsben). — Munkái: 1. Franz Deák. Eine Charakterskizze von Franz von Pulszky. Aus dem Ungarischen. Leipzig, 1876. — 2. Gedichte von Petőfi Aus dem Ungarischen. U. ott, 1878. (Ism. Petőfi Társaság Lapja 1877., Ellenőr 545., Főv. Lapok, 286., Magyarország és a Nagyvilág 51. sz. Egyet. Philol. Közlöny, Ungarische Revue 1878. Budapesti Szemle XIX. 1879. 2.. kiad. 1885. U. ott, 3. bőv. és jav. kiad. sajtó alatt van). — 3. Lied von der Nahma