Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Pelkó Péter - Peller József - Pellérdi Péter (pellérdi) - Pellet József - Pellet Ödön
728 Pelsőczi— Peltzmann tanítások Adventben. U. ott. — Ezeken kívül kiadta : Szent Cecilia, korregény , Nagybácsi, elbeszélések ; fordításban : Lelkész titka, Neuville Delfína, Saverny Róbert, Korregények, Stolz Alban: Jó Isten képes könyve, Halál patikája és Isten ujja. — Álnevei: Tóvári, Clarissa, ifj. Sámbor és Onokrotatusz. A pozsonyi m. kir. állami főreáliskola Értesítője. Pozsony, 1895. 114., 124., 125. lap. — V. Állam 1900. 46., 1903. 286. SZ. — M. Könyvészet 1902., 1903. és önéletrajzi adatok. Pelkó Péter, r. kath. lelkész, született 1838. jún. 29., felszenteltetett 1860. nov.; 1860-ban lett segédlelkész Rozsnyón, 1866 katonai kórházi lelkész, 1871-től administrator Dobsinán. Meghalt a 70-es évek végén. — Munkái: 1. Emlékfüzér Sz. Péter és Pál ünnepére. (A pesti egyetemi templomban). Pest, 1860. (2. kiadás. U. ott, 1860.) — 2. Eredeti magyar közmondások és szójárások. Rosnyó, 1864. Schematismus Cleri Rosnaviensis 1873. — Petrik Könyvészete és Bibliogr. Peller József, orvos- és sebészdoktor és a sebészek belgyógygyakorlati tanárának segédje, paksi (Tolnám.) származású. 1844-ben a pesti egyetemen nyert orvosdoktori oklevelet. — Munkája : Magyarországi orvosi növények. (Orvostudori értekezés). Pest, 1843. (Latin czímmel is). Rupp, Beszéd 163. 1. — Szinnyei Könyvészete. Pellérdi Péter (pellérdi), birtokos volt Baranyamegyében, ki valószínűleg a török hódítás alatt birtokából kiűzetve, Erdélybe menekült, hol Báthori Zsigmond udvarmestere lett; az 1599. XXXVI. törvénycz. mint kéthejűre mond reá büntetést. — Munkája: Báthori Zsigmondnak Erdély országh fejedelmének győzhetetlen nyereségéről. (Németujvár, 1596.) Egy könyvtáblából kivéve, Knauz a.m. n. múzeumnak ajándékozta. Magyarán, Magyarország Családai IX. 205. lap. — M. Könyv-Szemle 1899. 410. 1. Peller József esztergomi apátkanonok és cz. püspök, született 1823. máj. 2. Ó-Budán , a gymnasiumot Budán, a bölcseletet mint növendékpap 1841-től Nagyszombatban, a theologiát 1843-tól szintén itt végezte. 1847. aug. 4. fölszenteltetett, azután káplán volt Nagy-Oroszin, 1849-től Kemenczén, majd ismét Nagy-Oroszin, 1851-ben Budán a vizivárosban, majd Pest-belvárosban. 1859-ben a budai elemi iskolák igazgatója. 1865. jan. 28. pápai tiszt, káplán lett, majd a budapesti központi papnevelő intézet aligazgatója. 1878. július 1. czímzetes, 1882. decz. 23. valóságos esztergomi kanonok, majd cz. apát, 1889. decz. 20. komáromi főesperes és 1897. aug. 16. bidnai cz. püspök lett. A III. oszt. vaskoronarend lovagja. Meghalt 1903. jan. 29. Esztergomban. Munkái: 1. Carmen bucolicum honoribus cels. ac rev. dni dni principis Josephi Kopácsy miseratione divina metropolitanae Strigoniensis archi-episcopi .. . dum diem patrono suo sacram recoleret, a clero juniore seminarium Tyrnaviensium predicatum. 1847. Tyrnaviae. — 2. Kérelem Buda főváros t. cz. czéheihez a legényegylet ügyében. Buda, 1868. Petrik Bibliogr. — Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka 395. 1. — Némethy, Ludovicus, Series Parochorum 849. 1. — Pallas Nagy Lexikona XVIII. 425. 1. — Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 511. lap. — Schematismus Cleri Strigoniensis 1904. 309. 1. Pellet Ödön, theologiai doktor, székesfehérvári apát-kanonok, Pellet Antal, Batthyány Imre gróf uradalmi felügyelője és Pfundstein Karolina fia, született 1833. márcz. 21. Bodajkon (Fehérm.); a gymn. hat osztályát Székesfehérvárt végezte. Tanárai közül fő befolyással volt reá Szvorényi József. Bölcseleti tanulmányait 1849-től Győrött hallgatta. 1852-ben a székesfehérvári papnevelőbe lépett és a bécsi egyetemre küldetett. 1855. aug. 5. pappá szenteltetett és Sziget-Újfaluban lett segédlelkész, hol mintegy három évet