Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Peterka József Sebestyén
885 Péterfi—Pétery 888 be. 1848-ban nemzetőri kapitány volt, 1849 után birtokán gazdálkodott és nyelveket tanult. Könyvtárát a világirodalom legjelesebb műveiből állította össze. 1861-ben kezdődött nyilvános politikai szereplése, mikor szülőhelyén képviselővé választatott és e kerületet szélső baloldali programmal 1872-ig képviselte; Ghyczy Kálmánnak bizalmas embere, Madách Imrének barátja volt. Ekkor lemondott képviselői állásáról. Meghalt 1877. okt. 21. Puszta-Poón (Jász-N.-K.Szolnokm.) ; sírja megkoszorúzásánál (1884-ben) Orbán Balázs báró tartott emlékbeszédet. • Szépirodalmi dolgozataival az Athenaeumban és Honderűben (Szarvaskő, Magócsy Mária, Halál szerelemért, A nászkoszorú, Omodevár), tűnt fel beszélyeivel Péter Károly névvel (ekkor Mazeppa cz. beszélyét Bajza versenyképesnek ítélte Byron hasonló cz. beszélyével) ; a Magyar Hírlapban (1850. 75 —91. sz. Anjoui Mária, regényes korrajz) ; a Gazdasági Lapokban (1859—60. Szolnokmegyei lovas- és gazdasági egylet) ; politikai hírlapírói működését csak 1867 után kezdte meg, ettől fogva az Ellenőr, Magyar Újság, Szombati Lapok, Baloldal és legutóbb az Egyetértésben (1877. 5. sz. Deák Ferencz egy naplókivonata) keltett feltűnést czikkeivel; kevesen tudták, hogy a hatalmas tollú «Névtelen» alatt P. rejlik. — Munkái: 1. A jezsuiták. Bpest, 1873. (Ism. Hon 125. sz.) — 2. Az utolsó Bebek. Történeti regény. U. ott, 1877. Három kötet. — 3. Csendes napokból. Regény. Mező-Túr, 1883. (Hátrahagyott munkája. Ism. Koszorú). — Kéziratban teljesen befejezett regényei: Honvéd, Halotti koszorú, A királyné apródja, Kőrös parti leány; színművei: Királyi bosszú, Két Erdődi, Kupa, Csák Máté; a Két szomszédvár cz. nagyobb regénye befejezetlen maradt. Budapesti Közlöny 1869. 65. Sz. — Egyetértés 1877. 273., 1884. 137. sz. (Orbán Balázs beszéde). 1877 . Vasárnapi Újság 43., 44. SZ. arczk. P. Napló 281., Hon 277., Ellenőr 243., Abauj-Kassai Közlöny 43.. )I. Polgár 24., 26. SZ., Szabadság 202., — Kiszlingstein Könyvészete. — Mezőtúr és Vidéke 1896. 35—39. Sz. — Mezőtúri reform, főgymnasium Értesítője 1896. (Halmy Gyula). Peterka József Sebestyén, orvosdoktor, Kis-Kúrm. rendes orvosa, szül. 1768-ban ; előbb a szombathelyi püspöki megyének növendékpapja volt; majd az orvosi pályára lépett, a Jász- és két kúnkerületnek s különösen a Kis-Kúnmegyének rendes orvosa s a pesti orvosi karnak tagja volt. Meghalt 1825. decz. 23-án Halason (Pestm.) — Czikkei az Erneuerte Vaterländische Blätterben (1815. Statistische Daten von den Einwohnern in Klein-Rumanien im J. 1815); a Tudományos Gyűjteményben (1817. VII. A legalábbvaló széksó, fű- vagy fahamuból szappanlúgot haszonnal készíteni, XII. A hydrophobiáról az az a veszettségről való elmélkedések, 1818. VIII. Kis-Kún kerületnek, 1805-ik év jan. 1. napjától kezdvén, egész az 1817. decz. utolsó napjáig leírott statisztikai esmérete, 1823. XI. Elmefuttatás a keringő erőnek mivoltáról a természetben, 1824. III. A kertészkedésről való elmefuttatás, XV-XII. A közönséges levegőről, annak mivoltáról, tulajdonságáról, különbféle levegő fajták kavarékjáról, az élő állatokba való befolyásáról vagy káráról, 1825. VIII. Elmefuttatás az emberi elmének külömbféle virgoncz munkáiról, tehetősségeiről, annak az emberi társaságba való befolyásáról és általjában a nevelés dolgáról, hathatósságáról, annak sokféle következéseikről). — Munkái: 1. Dissertatio anatomicophysiologica medico-chirurgica de morbis oculorum. Vácii, 1804. — 2. A fels. kir. magyar helytartói tanácsnak rendelésein épült közönséges egészséget tárgyazó rendszabásai. U. ott, 1805. — 3. A közönséges szegény sorsú publicumhoz szólló egészséget tárgyazó oktató beszédje, mellyet hivataljának kezdetén világosságra bocsátott. U. ott, 1805. (1000 példányban nyom