Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Parlagi Ferencz - Parlagi Imre - Parlaghy Kálmán - Parlaghy Márton - Parmenius István - Párniczky Ede (djerovai és párniczai) - Parragh Gábor
409 Parlagi— Parragh 410 praelátus és cs. kir. udvari tanácsos élet-és érdemrajza. Budapest, 1838. (Ugyanez latinul a Sion cz. folyóiratban). — 4. A keresztény hit, remény és szeretetnek főelvei. Kassa, 1840. Schematismus Ord. Praemonstratensis de Castro Jászó. Cassoviae, 1891. 148., 181. 1. Parlagi Ferencz, részvény-társasági igazgató Budapesten. — Czikke a Nemzetgazdasági Szemlében (1885. Agrárbank). A magyar n. múzeumi könyvtár példányából. Parlagi Imre, magánzó Budapesten. — Czikke a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében (1893. Állami vagy magánállambiztosítás). A m. n. múzeumi könyvtár példányából. Parlaghy Kálmán.— Munkája : Kártyajátékok könyve. A legelterjedtebb hazai és külföldi kártyajátékok leírása, a hamis játék, a roulette, hazárdjátékok s játékbarlangok leirásával, a kártya bűvészkedéssel, a kártyajátékok történetével és kártyaműszavak szótárával bővítve. Előszóval ellátta Nömes bugaczi és dombszögi Mokány Bérezt. Számos képpel. Bpest, 1890. M. Könyvészet 1889. Parlaghy Márton, nyug. főtörzsorvos ,cs. kir. ezredorvos volt, a gróf Gyulay Ferencz 3b. sz. sorezredben Aradon 1866-ban. Később mint törzsorvos Temesvárt tartózkodott; a temesvári állatvédő egyesület díszelnöke s alapítója volt. Meghalt 1902-ben Temesvárt 88 éves korában. Czikkei a Gyógyászatban (1863. Halva születettnek állítólag megcsodálásból származott himlője) ; a Közegészségi és törvényszéki Orvostanban (1865. A pesti bölcsőde közgyűlésén Szent György hó 20. fölterjesztett orvosi jelentés). Vasárnapi Újság 1902. 29. SZ. (Nekr.). Parmenius István, utazó, mint maga vallja, Budán született török rabságban, barbárok között, de keresztény szülőktől, valószínűen protestáns volt. Egy ideig otthon tanulgatott. Három évi utazgatás után, mely idő alatt számos «Musarum hospitia», több bölcsen kormányzott respublikát, és «multarum Ecclesiarum probatissimas administrationes» látott, eljutott Angolországba. Megismerkedett itt Hakluyt Richarddal, ki viszont bemutatta őt Sir Humphrey Gilbertnek Londonban ; ennek vezérlete alatt kis hajórajjal (öt hajó, 260 emberrel) 1583. jún. 11. fölfedező útra kelt (egyik hajó ragályos betegség miatt visszatért); aug. 3. érkeztek Newfoundlandba s aug. 5. ünnepélyesen elfoglalták az angol királynő nevében. Földink több érdekes részletet közöl az új vidékről. Levele 1583. aug. 6. kelt és oxfordi barátjához Hakluyt Richárdhoz volt intézve, ki azt 1600-ban az általa kiadott utazások gyűjteményének (Voyages Navigations . . .) III. kötete 137—143. 1. adta ki. Még elutazása előtt írt egy költeményt, mely szintén Hakluyt említett munkájában jelent meg ilyez: «De Navigatione I. Illustrissmi et Magnamimi Equitis Aurati Humfredi Gilberti ad deducendam in novum orbem coloniam suscepta Carmen Epibatikon Stephani Parmenii Budaeii » Az expeditio több tagjával együtt ő is odaveszett. Századok 1889. 150. 1. (Kropf Lajos). Párniczky Ede (djerovai és párniczai), m. kir. statisztikai számtanácsos, P. Ede cs. kir. tanácsos és alapi Salamon Francziska fia; meghalt 1895. okt. 9. Budapesten, 56. évében. — Munkái: 1. Magyarország aratási eredménye 1872-ben. Az országos m. kir. statistikai hivatal által beszerzett adatok alapján dolgozta. Bpest, 1974. (Hivatalos statisztikai Közlemények VII. 7.). — 2. Magyarország gazdasági statisztikai kézikönyve. I. évf. 1886. U. ott, 1887. Szinnyei Könyvészete. — II. Könyvészet 1887. és gyászjelentés. Parragh Gábor, az országos mintapincze felügyelője, 1848—49-es honvéd. Az 50-es és 60-as évek hazafias törekvéseinek számos emlékezete fűződik