Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet
S - Sipos Pál
1155 Sipos 585 Album. Bpest, 1873. 126. 1. kőnyom. arczk. . — Raday József, Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma. Bpest, 1906. fénynyom. arczk. — Biharvármegye és Nagyvárad. Bpest, 1901. 386. 1. Sipos Pál, ref. lelkész és tanár, szül. 1759. okt. 16. Nagyenyeden (Alsó-Fehérmegye) polgári szülőktől; tanult a nagyenyedi ref. főiskolában, majd a göttingai és frankfurti egyetemen. Midőn Frankfurtból visszatért, nevelő volt dr. Naláczi Józsefnek József fiánál Bábolnán, majd gr. Teleki József koronaőr hasonnevű fiánál, végre gróf Teleki József erdélyi udvari kanczellár Ferencz fiánál Bécsben ; 1783. okt. a szászvárosi collegiumnak rectora, 1798. nov. 25. rector professora lett; innét 1805-ben a sárospataki ref. főiskolához hivatott meg a természettan és mennyiségtan tanárának ; nov. 12-én foglalta el tanári székét. Ismeretes volt mint költő, még inkább mint egyházi szónok; egyik mennyiségtani művéért a berlini tudós társaság aranyéremmel tüntette ki. Sárospataki tanárkodása idején Kazinczy Ferenczczel szoros baráti viszonyban élt, ki őt hol személyesen, hol leveleivel sűrűn meglátogatta s vele később is egész haláláig sűrű levelezésben állt. (Fizetése: 510 frt, 20 mérő rozs, 5 mérő búza, 5 hordó bor, két szekér széna és szabad lakás.) Mint tanár gyenge sikerrel működött, ezért tanári állását 1810. a Szászváros közelében fekvő Tordos lelkészi állomásával cserélte fel; aug. 6-án búcsút mondott az iskolától. Erdélyben Döbrenteivel, Buczy Emillel és Pataki Miklóssal egy irodalmi társaság alapításán fáradozott. Ő találta fel az isometer mathematikai eszközt a mechanikusok számára a körívek közvetlen összehasonlítása végett, melyről Berlinben a kir. tudom. akadémia megjutalmazta. Meghalt 1816. szept. 15. nőtlenül Szászvároson, hova utazott volt. Költeményei a M. Kurírban (1797.11. 50. sz. Gróf iktári Bethlen Susánna gr. Teleki Sámuel élete párja hamvai tiszteletére, 1798. II. 42. sz. Gróf Teleki Domokos emlékezetére, 1810. V. Toldalék , Pax et hymen, Kazinczy F. Levelezése VII. k. 575. 1. is megjelent); az Erdélyi Múzeumban (Kolozsvár, 1815—16. II. és V-dik füzet. költemények); a Felsőmagyarországi Minervában (1826. 9. füzet és a Hunyadban 1882. 45. sz. Nagy-barcsai Barcsai Ábrahám árnyékához írt versek); még a «Nemzeti dal»-a is említve van, mely nyomtatásban is megjelent és széltében énekelték. Közölve vannak költeményei a Kazinczy Ferencz Levelezése (XI. kötetében Psyche,Ideálja, Metamorphosis, Álom, Moreau). — Munkái : 1. Venustól Minervának önként által engedett arany alma. Az az Mélt. gróf Széki Teleki László úrfi mint vőlegény és Mélt. gróf Teleki Mária kisasszony mint meny-asszony fényes menyegzőjöknek alkalmatosságával készíttetett magyar versek, melyekben együgyű tiszteletét bé ajánlani kívánta Szirákon 1778. eszt. Sz. Mihály havának 8. napján. Pest. 22. Viro summe vener. Jo. Isaaco Ludov. Causse . . . praeceptori ad cineres usque colendo deplorati herois memoriam pie colenti tangentique hoc carmen recitatum in devotissimi gratissimique animi Signum. 27. April 1793. Francofurti ad Viadrum. — 3. Méltgs gróf Kis-Rhédei Rhédei Adám úrfi, Méltsgs. gróf Széki Teleki Mária kis-aszszony mint vőlegény és menyasszony . Nagyságoknak ajánlja 1795. sz. Mihály hav. 14. napján. Bécs. (költ.) — 4. Beschreibung und Anwendung eines mathematischen Instruments für die Mechaniker, zur unmittelbaren Vergleichung der Circulbogen. Mit 7 Kupfertafeln. (Berlin, 1796. Akadémiai értekezések közte rét 30 old.) — 5. Halotti beszéd a keresztyén gazdai hivatalról, néhai . . . Kóji Komáromy György urnak. . . végső tiszteletére. A Tiszán innen lévő . .. superintendentziának rendeléséhez képest magyar nyelven készítette és a s.-pataki ref. templomban