Szocialista Művészetért, 1970 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

Illés György, az I. sportfilm-fesztivál zsűri­elnöke kiosztja a díjakat (MTI) Solymár István nyitotta meg a Pannónia Film­stúdió Műcsarnokban rendezett kiállítást (MTI) Manapság a döntések egész sorát a vállalatoknál hozzák. Ott készítik a vállalatonként sajátos termelési, a szétosztható jöve­delem elosztásának tervét, a kollektív szerződésben rögzítik a bérezés, a szociális ellátás, a szabadság, az üdülés rendjét. A tervezés nagyon döntő munkaszakasz a moziüzemi vál­lalatok életében is. Körültekintően, a művelődéspolitikai és gaz­dasági célok dialektikus összhangjának biztosításával kell elvé­gezni. A terven és az ehhez kapcsolódó munkaprogramon belül nagyon sok ellentmondást kell feloldani, összefüggést feltárni és megoldani. Példa a sok közül: az éves játékrend kialakítása összefügg a bérszínvonal kialakításában szorzóként jelentkező létszámmal, vagy a fontos művelődéspolitikai célként jelentkező, az ifjúság részére a tantervi anyaghoz kapcsolódó, betervezett külön elő­adások és a moziüzemi dolgozók anyagi érdekeltségének teljesí­tése közötti ellentmondás. A tervezés időszakával a dolgozókkal beszélgetéseket rende­zünk a szakszervezettel közösen. E beszélgetések választ akarnak adni olyan kérdésekre, hogy megfelelő-e a gazdasági vezetés, he­lyes tervet készítenek-e, elégedettek-e a dolgozók a kereseti le­hetőséggel, stb. Ilyen beszélgetések eddig is zajlottak. Viszont mindjárt a tervezésnél elakadtak, mert a tervet „lentről” kap­ták, abba a vállalatinak különösebb beleszólása nem volt. A gaz­daságirányítás új rendszerében azonban a dolgozók jogosan bí­rálhatják a vállalatvezetést a tervezésben elkövetett hibákért, mert a jó, a reális, a feltételekkel összhangban levő terv elkészí­tésébe a felsőbb szervek részéről senki bele nem szól. Egyedül a vállalat kollektíváján áll vagy bukik a tervezés. Ez a vállalati önállóság sok lehetőséget rejt magában. Ezek kihasználása szol­gálhatja a dolgozók nagyobb anyagi juttatásban részesítését, en­nek nyomán nagyobb vállalati eredményességet. Ugyanakkor okozhatja ennek fordítottját is. Az önállósággal kapcsolatban azonban a moziüzemi vállala­toknál jelentkezik egy sajátos vonás. Az ii., hogy a termelt ja­vakat nem a vállalat önmaga készíti el, hanem készen kapja terjesztésre. Azzal kell gazdálkodnia, ami van. Hozzá kell ten­nem: abban, hogy hova adja az árut, mikor, milyen időtartamra, maga dönt. Bár bizonyos gazdaságossági tényezők szerepet ját­szanak, bár a kínálat és a kereslet törvénye itt is érvényesül, de nem veheti kizárólagosan alapul a „piac” igényeit. A piacon jelentkező tömegigényt a mi filmterjesztésünk nem akarja spon­tán kielégíteni, mert tisztéhez tartozik, hogy azt tervszerűen és tudatosan irányítsa és formálja. A moziüzemi vállalat felügyeleti szervei már tisztázták a közöttük levő viszonyt, a felügyeleti jogkör gyakorlásának mec­hanizmusát. Véleményem szerint a minisztérium és a tanácsi beleszólási jog a vállalat munkájába — a művelődéspolitikai cé­lok töretlen megvalósítása érdekében — továbbra is nagyon fontos. De nagyon fontos a művelődéspolitikai célok és a gazda­ságossági törekvések helyes arányainak kialakítása érdekében például: az a vállalat, amely csak a gazdasági eredményekre tör, méltán és jogosan kap figyelmeztetést. De viszont is. S e kettő helyes, gyümölcsöző arányainak kialakítása az irányítás felada­ta is. A tanácsi felügyelet nem lehet közömbös például a megye moziparkjának fejlődése, korszerűsítése iránt. Erre a célra a tanácsi fejlesztési alapból is juttatni kell. A minisztérium a poli­tikailag és eszmeileg fontos filmek eredményes forgalmazását kíséri figyelemmel. Véleményem szerint azonban nem lehet kö­zömbös az üzemeltető­ vállalatok sorsa iránt sem. Ahogy nem is az. Máris érezhetők mind a minisztériumi, mind a tanácsi irányí­tás új stílusának kedvező jelei. A minisztérium részéről megnyil­vánuló közgazdasági ösztönzők bevezetése (preferált filmek, kü­lönböző jutalmak kitűzése), a tanács részéről az anyagi ösztön­zők rendszerének bevezetése ezt példázza, ötlet­ládáink is tele vannak javaslatokkal. A vállalat osztályai és csoportjai a „szo­cialista osztály” cím elnyeréséért dolgoznak, önként jelentkez­nek társadalmi munkáért a szakszervezet, a KISZ aktivistái. Ugyanennek az aktivitásnak kezdeti jeleivel üzemeinknél is ta­lálkozunk. Ebben a pártszervezet irányító és mozgósító munká­jának, a szakszervezetnek és a KISZ-nek is nagy szerepe van. A Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének vállalati bizottsága az utóbbi hónapokban máris élt azokkal a lehetőségekkel, amelyek a jog- és hatáskörük növekedéséből adódtak. Vállalatunk gazdasági vezetése teljes mértékben egyet­ért a szakszervezet jogainak és hatáskörének bővülésével. Ismer­jük azokat az okokat, amelyek ezeket indokolják. Ugyanakkor úgy látjuk, a jogok és hatáskörök gyakorlásánál azt is figyelembe kell venni, hogy az állami vezetés élén is kommunisták állnak, a párt bizalmából állanak ott, s az a vezető, aki kellő intelligen­ciával is rendelkezik, nem fog visszaélni a reá ruházott hatalom­mal. Tehát nem lenne helyes — véleményem szerint —, ha a szakszervezet csak azért, hogy gyakorolja jogait — mert esetleg megkérdik tőle, hogy élt-e vele — minden kérdésbe beleszólna, mert ez fékezhetné is a munka lendületét. Ott, ahol az üzemi négyszög egy nyelven beszél, ott nem lesz szükség látszat­dol­gokra. Legyen szabad felhívni a figyelmet egy fontos dologra: a szakszervezet kulturális, nevelő funkcióinak maradéktalan be­töltésére. Mintha az utóbbi hónapokban erről elterelődött volna a figyelem. Vannak e téren is igen jelentős feladatok. Ebben a vonatkozásban is közösen kell keresnünk az új módszereket. A szakszervezet ez évi munkatervéből ezért szeretnénk kiemelni a szakmával és az általános műveltséggel kapcsolatos vetélke­dők megrendezését. Komoly erőpróbát fog jelenteni, de bizo­nyára meglesz a gyümölcse is Szebeni Győző igazgató Ószocialista J IWÍTVf iSZETfiKT A MOKÉP-brigád próbája A MOKÉP Vállalat legutóbbi ter­melési értekezletén a brigádok munkájának értékelése során ille­tékesek úgy döntöttek, hogy a pécsi keskenyfilm kirendeltség Leöwey Klára brigádja ez évben nem kaphatja meg a szocialista brigád kitüntető címet. Ez a tény érthetően elszomorította a brigád tagjait, mert hazánk felszabadu­lásának 25 éves évfordulója tisz­teletére nagy szorgalommal és igyekezettel dolgoztak. Sajnálatos módon azonban a brigádmunka legfőbb feladatait nem tudták tel­jesíteni. Amellett, hogy gazdasági munkájukat kifogástalanul végez­ték, személyi problémák és a mun­katársi viszony nem megfelelő alakulása rontotta el az egyébként szép eredményeket. Az értékelés utáni első elkeseredésükben úgy határoztak, hogy nem csinálják tovább! Nem látták értelmét mun­kájuknak. Ez alkalommal már negyedszer nyerték volna el a szo­cialista brigád c­ímet. Miután kis­sé megnyugodtak, mégis úgy dön­töttek, hogy nettó szabad az eddigi eredményeket eldobni, hiszen azt becsülettel szerezték. A kirendelt­ségen április 24-én megtartott ter­melési értekezleten megbeszélték vállalásaikat, melyeket az előbbiek ésszerű felhasználásával új felaján­lásokkal — mondhatni még job­bakkal mint az eddigiek — kibő­vítették, és bizakodással néznek az elkövetkező feladatok elé. A kirendeltség dolgozói, szinte va­lamennyien fiatalok, nagy öröm­mel vették tudomásul elhatározá­sukat. Eddigi eredményeiket fi­gyelembe véve reméljük is, hogy a brigád célkitűzéseit ezután ma­radéktalanul teljesíti. JAKAB JÓZSEF: Martyn Ferenc rajza IN MEMÓRIÁM Szakszervezeti tagjaink sorából az elmúlt hónap folyamán elhunytak: BALÓ ELEMÉR színművész, érde­mes művész a Nemzeti Színház ny. tagja 78. évé­ben, aki 1819-ben a Nem­zeti Színház tagja lett, de a Tanácsköztársaság után el­bocsátották, s a 20-as, 30- as évtizedben a munkásszín­játszás patrónusaként nagy érdemeket szerzett. — HAR­­TAI FERENC kiváló mű­vész, a Liszt Ferenc Zene­­művészeti Főiskola tanára, aki 1921-től 1944-ig az Ope­raház fuvolaművésze és szólistája volt, 76. életévé­ben — KEMÉNY LÁSZLÓ érdemes művész, a Nemzeti Színház ny. tagja 71 éves korában — HORVÁTH JÓ­ZSEF, a Magyar Televízió vezető operatőre 64 éves korában. Emléküket kegyelettel megőrizzük! — BUDAPESTEN a két lapzárta közti időszakban az alábbi kiállítá­sokat rendezték: Tamás Ervin festő a Csók galériában — Stefánias Edit festő tűzzománccal a Derkovits teremben (A Tv galériája) — Szent­­györgyi Kornél festő a Mednyánszky teremben — Papp Oszkár festő a Csepeli galériában — H. A. Gade festő (India) a KKI kiállító termé­ben — Nováky Ákos és Gémes Péter grafikus a Műszaki Egyetem Mün­­nich kollégiumában — Szántó Piroska festő a Műcsarnokban — Tamássi Zoltán grafikus a Műcsarnok kamaratermében — Nádler István festő és Jovanovics György szobrász a Fényes Adolf teremb­en — Festészet 1900—1925. művészi reprodukciókon az Ernst múzeumban — Schaár Er­zsébet szobrász a Műcsarnokban. — VIDÉKEN a következő kiállításokat rendezték: Mácsai István festő Zalaegerszegen a Képcsarnok termében — Galambos Tamás festő Debrecenben a Medgyessy teremben — Pleidell János festő Szegeden a Képcsarnok termében — Szász Endre festő Pécsett a Képcsarnok termé­ben — Hikádi Erzsébet festő Salgótarjánban a Képcsarnok termében — Nagy Gyula festő emlékkiállítása Várpalotán a Jószerencsét művelő­dési központban — Németh Mihály szobrász Sárváron a Nádasdy mú­zeumban — Tavaszi tárlat 70, Kecskeméten a Katona József múzeum­ban — Fiatalok stúdiója 1970 Debrecenben a megyei művelődési köz­pontban — Láng Rudolf festő jelmeztervei Szombathelyen a Savaria múzeumban — Hóbor István festő Szombathelyen a tanítóképző inté­zet klubjában — Field, Dorothie festő (Anglia) Tatabányán a Népház­ban — Kelle Sándor festő (Pécs) Debrecenben a TIT klubban — Vajda Lajos festő emlékkiállítása Nagykanizsán a Thúry György múzeumban — Pécs-Baranyai képzőművészek jubileumi kiállítása Pécsett a Tech­nika Házában — Csohány Kálmán grafikus Gyulán az Erkel múzeumban — Vasi képzőművészek Szombathelyen a Savaria múzeumban — Pen­­telei Molnár János festő Dunaújvárosban a Képcsarnok termében — Tavaszi tárlat Debrecenben a Déri múzeumban — Szirmayné, Bayer Erzsébet festő (Kaposvár) Szentlászló községi művelődési otthonában — Kovács László festő Kalocsa tanác­sházában — Bordás Ferenc festő Kistelek művelődési házában — Horváth Attila festő Kúnszentmiklóson a Damjanich múzeumban — Szilágyi Jolán festő Kapuváron a Rábaközi múzeumban — Sárréti képzőművészek kiállítása Szeghalmon a járási művelődési központban — Gerzson Pál festő Debrecenben a KLTE dísz­udvarán — Martyn Ferenc festő gyűjteményes kiállítása Tihany mú­zeumában­­­ Börzsönyi Ferenc festő Oroszlány tanácsházán — Fel­­szabadulási ex libris és kisgrafika tárlat Pécsett a Janus Pannonius mú­zeum néprajzi osztályán — Diószegi Balázs festő (Kiskunhalas) Tokaj helytörténeti múzeumában — Topor András grafikus Pécsett a Meszes művelődési házban — Borsodi képzőművészek rajzai a Miskolci galériá­ban — Gecse András festő Jászszentandrás művelődési házában — Papp László festő Mezőcsát járási művelődési központjában — Fónyi Géza festő Sopronban a Festőteremben — Fekete György belsőépítész és Schrammel Imre keramikus Sopronban a Liszt Ferenc művelődési köz­pontban — Schéner Mihály festő Békéscsabán a Munkácsy Mihály mú­zeumban — XXL Somogy megyei képzőművészeti tárlat Kaposvárott a Rippl-Rónai múzeumban — Erdős János grafikái Pécsett a Technika Házában — VI. Dél-alföldi Tárlat Hódmezővásárhelyen a Tornyai mú­zeumban. Megéri a fáradságot — A munkavédelmi vizsgáztatás tapasztalatai a FÖMO-nál — A munkavédelem az a terület, ahol mindig van tennivaló. A számos ez irányú tapasztalat is azt bizonyítja, hogy nincs olyan filmszínház, ahol két egymást követő munkavédelmi szemlén ne találnánk meglevő, vagy újabb hiányosságot. Nagyon fontos ezért, hogy a mozikat közvet­lenül irányító üzemvezetők és műszakiak jól ismerjék a rendeleteket és a felmerülő hiányosságok elhárításának módjait. Ezt célozzák a 1471966. MM utasítása értelmében megtartandó munkavédelmi vizsgák. A vizs­gáztatás legfontosabb előfeltétele a munkavédelmi ismeretekre való he­lyes előkészítés. Döntő, hogy a vezetők és beosztottak tisztában legye­nek azokkal az ismeretekkel és teendőkkel, amelyek a balesetmentes üzemeltetést és munkavégzést biztosítják. A FÖMO-nál az 1970. évben 148 dolgozó vizsgázott munkavédelmi ismeretekből. Az a tény, hogy az 1966-os ugyanilyen létszámú és össze­tételű vizsgázók pontozásos átlag­eredménye 2,9 volt, és ez 3,5-re ja­vult, bizonyítja, hogy az eredmény­javulás mögött komoly előkészületek történtek a vizsgázók és a vizsgáztatók részéről. Az emberek tudatában mindinkább meggyökeresedik, hogy a munkavédelem a szocialista tár­sadalomban az emberért van. Nem új dolog ez. Törvényeink megalko­tásának szelleme is mindig ezt az elsőrendű elvet veszi alapul. Mégis hosszú évekig a munkavédelmet sokan nem vették kellő komolysággal. Persze ez sem volt véletlen. A vizsgák előtt több ízben konzultációt tartottunk. Számot­tevő eredmény volt, hogy az előadásokon a vizsgázók mindannyian megje­lentek. A konzultációknak nem csak pedagógiai, hanem pszichikai ha­tása is volt. A felkészülés megkönnyítése mellett a vizsgázók megismer­ték a vizsgáztatók gondolat­menetét, és fogalmat alkothattak a követel­ményekről. Így senkit sem érhetett meglepetés, hogy olyan kérdésre kell felelnie, amely a tanultaktól, vagy gyakorlati tevékenységétől távol áll. Az előadások négy kérdéscsoportot foglaltak össze: 1. Az ABEO előírásait és ezek gyakorlati alkalmazása. 2. A 101/1968. és a 102 1968. MM rendeletek ismertetése. .7. A legszükségesebb elektromos fogalmak ismertetése. 4. Az elektromosság biztonságtechnikája, balesetek elhárítása, első­segélynyújtás. Érdekes tapasztalatunk volt, hogy az előkészülettel és a vizsgázta­tásokkal egyidőben a moziüzemek nagy részében az üzemvezetők és mű­szakiak — éppen a tanultak alapján — olyan hiányosságokat fedeztek fel és szüntettek meg, vagy kérték azok kijavítását, amelyek eddig fel sem tűntek. Ezek a dolgozók a vizsgán is jól megállták a helyüket. Ál­talában elmondhatjuk, hogy azoknál a filmszínházaknál, ahol a területi csoportvezető kollektíven is foglalkozott a dolgozókkal, a kérdés­csopor­tokat feldolgozták és megvitatták, az eredmények itt voltak a legjob­bak ... A LEGTÖBB PROBLÉMÁT az elektromosság biztonságtechnikájával kapcsolatos tudnivalók okozták. Bár az üzemvezetőknél ez a követel­mény eléggé minimális volt, mégis a legtöbb gyengén megválaszolt kérdés e témakörben történt. Ezek közül szeretnék tájékoztatásul néhány fontosabb kérdést felemlíteni. 1. Az érintésvédelem fontossága és módjai. Az elektromos berende­zések földelése, védőföldelések. Szükséges tudni a moziüzemekben, hogy az érintésvédelmi berendezések hatásosságát elkészítésük, valamint ja­vítások és átalakítások után, továbbá rendellenességek észlelése esetén az MSZ 172. 26. pont l. előírás alapján legalább évenként egyszer meg­ismételten ellenőrizni kell. 2. Az ABEO 8. pont „Villamos berendezések” fejezete foglalkozik a villamos berendezések, készülékek, vezetékek létesítése, javítása, kar­bantartására vonatkozó előírásokkal. 1. Az MSZ 1585. Üzemi Szabályzat erősáramú berendezések számára foglalkozik a feszültség alatt, feszültség közelében végzett munkákkal. A balesetek okozói legtöbb esetben: az előírások be nem tartása. Vé­dekezés : a folyamatos oktatás, szakszerű munka, az állandó figyelmez­tetés az előírások betartására, baleset elhárító propaganda, szakszerű felügyelet, szigorú ellenőrzés, orvosi vizsgálat, védőeszközök haszná­lata és a megtörtént balesetek széles körű ismertetése. 4. MSZ 1600. Létesítési Biztonsági Szabályzat a berendezések léte­sítésénél általános szempont és elv, hogy csak szabványos szerelési anyagokat, szerelvényeket és készülékeket építsenek be oly módon, hogy üzemszerű és szakszerű használatuk sem a környezetüket, sem a dol­gozókat ne veszélyeztessék. Az MSZ 1600. szabvány a helyiségeket jel­legük szerint is osztályozza, amely szintén a fontos tudnivalók közé sorolható. 5. Villamos sérülések kategorizálása és elsősegély-nyújtás üzemi bal­eset esetén. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy moziüzemeinkben egyrészt nagymértékben megjavult a munkavédelmi adminisztráció. Komoly mértékben javult a moziüzemekben a munkavédelmi szemlék előké­szítése, és azt tapasztaltuk, hogy számos kisebb hiányosságot az üzem­vezetők és a műszaki ellenőrök a szemle időpontjáig megszüntettek. Nem szeretnénk túlzott következtetéseket levonni, de a vizsgáztatás utáni április hónapban vállalatunknál baleset nem történt. A vizsgázta­tás tapasztalatai pozitívek, és a szakszervezeti bizottsággal közösen válla­latunk a munkavédelmi oktatásos konzultációkat a dolgozók részére folyamatosan fogja tartani. MÜLLER FERENC főmérnök

Next