Szocialista Művészetért, 1970 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
Illés György, az I. sportfilm-fesztivál zsűrielnöke kiosztja a díjakat (MTI) Solymár István nyitotta meg a Pannónia Filmstúdió Műcsarnokban rendezett kiállítást (MTI) Manapság a döntések egész sorát a vállalatoknál hozzák. Ott készítik a vállalatonként sajátos termelési, a szétosztható jövedelem elosztásának tervét, a kollektív szerződésben rögzítik a bérezés, a szociális ellátás, a szabadság, az üdülés rendjét. A tervezés nagyon döntő munkaszakasz a moziüzemi vállalatok életében is. Körültekintően, a művelődéspolitikai és gazdasági célok dialektikus összhangjának biztosításával kell elvégezni. A terven és az ehhez kapcsolódó munkaprogramon belül nagyon sok ellentmondást kell feloldani, összefüggést feltárni és megoldani. Példa a sok közül: az éves játékrend kialakítása összefügg a bérszínvonal kialakításában szorzóként jelentkező létszámmal, vagy a fontos művelődéspolitikai célként jelentkező, az ifjúság részére a tantervi anyaghoz kapcsolódó, betervezett külön előadások és a moziüzemi dolgozók anyagi érdekeltségének teljesítése közötti ellentmondás. A tervezés időszakával a dolgozókkal beszélgetéseket rendezünk a szakszervezettel közösen. E beszélgetések választ akarnak adni olyan kérdésekre, hogy megfelelő-e a gazdasági vezetés, helyes tervet készítenek-e, elégedettek-e a dolgozók a kereseti lehetőséggel, stb. Ilyen beszélgetések eddig is zajlottak. Viszont mindjárt a tervezésnél elakadtak, mert a tervet „lentről” kapták, abba a vállalatinak különösebb beleszólása nem volt. A gazdaságirányítás új rendszerében azonban a dolgozók jogosan bírálhatják a vállalatvezetést a tervezésben elkövetett hibákért, mert a jó, a reális, a feltételekkel összhangban levő terv elkészítésébe a felsőbb szervek részéről senki bele nem szól. Egyedül a vállalat kollektíváján áll vagy bukik a tervezés. Ez a vállalati önállóság sok lehetőséget rejt magában. Ezek kihasználása szolgálhatja a dolgozók nagyobb anyagi juttatásban részesítését, ennek nyomán nagyobb vállalati eredményességet. Ugyanakkor okozhatja ennek fordítottját is. Az önállósággal kapcsolatban azonban a moziüzemi vállalatoknál jelentkezik egy sajátos vonás. Az ii., hogy a termelt javakat nem a vállalat önmaga készíti el, hanem készen kapja terjesztésre. Azzal kell gazdálkodnia, ami van. Hozzá kell tennem: abban, hogy hova adja az árut, mikor, milyen időtartamra, maga dönt. Bár bizonyos gazdaságossági tényezők szerepet játszanak, bár a kínálat és a kereslet törvénye itt is érvényesül, de nem veheti kizárólagosan alapul a „piac” igényeit. A piacon jelentkező tömegigényt a mi filmterjesztésünk nem akarja spontán kielégíteni, mert tisztéhez tartozik, hogy azt tervszerűen és tudatosan irányítsa és formálja. A moziüzemi vállalat felügyeleti szervei már tisztázták a közöttük levő viszonyt, a felügyeleti jogkör gyakorlásának mechanizmusát. Véleményem szerint a minisztérium és a tanácsi beleszólási jog a vállalat munkájába — a művelődéspolitikai célok töretlen megvalósítása érdekében — továbbra is nagyon fontos. De nagyon fontos a művelődéspolitikai célok és a gazdaságossági törekvések helyes arányainak kialakítása érdekében például: az a vállalat, amely csak a gazdasági eredményekre tör, méltán és jogosan kap figyelmeztetést. De viszont is. S e kettő helyes, gyümölcsöző arányainak kialakítása az irányítás feladata is. A tanácsi felügyelet nem lehet közömbös például a megye moziparkjának fejlődése, korszerűsítése iránt. Erre a célra a tanácsi fejlesztési alapból is juttatni kell. A minisztérium a politikailag és eszmeileg fontos filmek eredményes forgalmazását kíséri figyelemmel. Véleményem szerint azonban nem lehet közömbös az üzemeltető vállalatok sorsa iránt sem. Ahogy nem is az. Máris érezhetők mind a minisztériumi, mind a tanácsi irányítás új stílusának kedvező jelei. A minisztérium részéről megnyilvánuló közgazdasági ösztönzők bevezetése (preferált filmek, különböző jutalmak kitűzése), a tanács részéről az anyagi ösztönzők rendszerének bevezetése ezt példázza, ötletládáink is tele vannak javaslatokkal. A vállalat osztályai és csoportjai a „szocialista osztály” cím elnyeréséért dolgoznak, önként jelentkeznek társadalmi munkáért a szakszervezet, a KISZ aktivistái. Ugyanennek az aktivitásnak kezdeti jeleivel üzemeinknél is találkozunk. Ebben a pártszervezet irányító és mozgósító munkájának, a szakszervezetnek és a KISZ-nek is nagy szerepe van. A Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének vállalati bizottsága az utóbbi hónapokban máris élt azokkal a lehetőségekkel, amelyek a jog- és hatáskörük növekedéséből adódtak. Vállalatunk gazdasági vezetése teljes mértékben egyetért a szakszervezet jogainak és hatáskörének bővülésével. Ismerjük azokat az okokat, amelyek ezeket indokolják. Ugyanakkor úgy látjuk, a jogok és hatáskörök gyakorlásánál azt is figyelembe kell venni, hogy az állami vezetés élén is kommunisták állnak, a párt bizalmából állanak ott, s az a vezető, aki kellő intelligenciával is rendelkezik, nem fog visszaélni a reá ruházott hatalommal. Tehát nem lenne helyes — véleményem szerint —, ha a szakszervezet csak azért, hogy gyakorolja jogait — mert esetleg megkérdik tőle, hogy élt-e vele — minden kérdésbe beleszólna, mert ez fékezhetné is a munka lendületét. Ott, ahol az üzemi négyszög egy nyelven beszél, ott nem lesz szükség látszatdolgokra. Legyen szabad felhívni a figyelmet egy fontos dologra: a szakszervezet kulturális, nevelő funkcióinak maradéktalan betöltésére. Mintha az utóbbi hónapokban erről elterelődött volna a figyelem. Vannak e téren is igen jelentős feladatok. Ebben a vonatkozásban is közösen kell keresnünk az új módszereket. A szakszervezet ez évi munkatervéből ezért szeretnénk kiemelni a szakmával és az általános műveltséggel kapcsolatos vetélkedők megrendezését. Komoly erőpróbát fog jelenteni, de bizonyára meglesz a gyümölcse is Szebeni Győző igazgató Ószocialista J IWÍTVf iSZETfiKT A MOKÉP-brigád próbája A MOKÉP Vállalat legutóbbi termelési értekezletén a brigádok munkájának értékelése során illetékesek úgy döntöttek, hogy a pécsi keskenyfilm kirendeltség Leöwey Klára brigádja ez évben nem kaphatja meg a szocialista brigád kitüntető címet. Ez a tény érthetően elszomorította a brigád tagjait, mert hazánk felszabadulásának 25 éves évfordulója tiszteletére nagy szorgalommal és igyekezettel dolgoztak. Sajnálatos módon azonban a brigádmunka legfőbb feladatait nem tudták teljesíteni. Amellett, hogy gazdasági munkájukat kifogástalanul végezték, személyi problémák és a munkatársi viszony nem megfelelő alakulása rontotta el az egyébként szép eredményeket. Az értékelés utáni első elkeseredésükben úgy határoztak, hogy nem csinálják tovább! Nem látták értelmét munkájuknak. Ez alkalommal már negyedszer nyerték volna el a szocialista brigád címet. Miután kissé megnyugodtak, mégis úgy döntöttek, hogy nettó szabad az eddigi eredményeket eldobni, hiszen azt becsülettel szerezték. A kirendeltségen április 24-én megtartott termelési értekezleten megbeszélték vállalásaikat, melyeket az előbbiek ésszerű felhasználásával új felajánlásokkal — mondhatni még jobbakkal mint az eddigiek — kibővítették, és bizakodással néznek az elkövetkező feladatok elé. A kirendeltség dolgozói, szinte valamennyien fiatalok, nagy örömmel vették tudomásul elhatározásukat. Eddigi eredményeiket figyelembe véve reméljük is, hogy a brigád célkitűzéseit ezután maradéktalanul teljesíti. JAKAB JÓZSEF: Martyn Ferenc rajza IN MEMÓRIÁM Szakszervezeti tagjaink sorából az elmúlt hónap folyamán elhunytak: BALÓ ELEMÉR színművész, érdemes művész a Nemzeti Színház ny. tagja 78. évében, aki 1819-ben a Nemzeti Színház tagja lett, de a Tanácsköztársaság után elbocsátották, s a 20-as, 30- as évtizedben a munkásszínjátszás patrónusaként nagy érdemeket szerzett. — HARTAI FERENC kiváló művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, aki 1921-től 1944-ig az Operaház fuvolaművésze és szólistája volt, 76. életévében — KEMÉNY LÁSZLÓ érdemes művész, a Nemzeti Színház ny. tagja 71 éves korában — HORVÁTH JÓZSEF, a Magyar Televízió vezető operatőre 64 éves korában. Emléküket kegyelettel megőrizzük! — BUDAPESTEN a két lapzárta közti időszakban az alábbi kiállításokat rendezték: Tamás Ervin festő a Csók galériában — Stefánias Edit festő tűzzománccal a Derkovits teremben (A Tv galériája) — Szentgyörgyi Kornél festő a Mednyánszky teremben — Papp Oszkár festő a Csepeli galériában — H. A. Gade festő (India) a KKI kiállító termében — Nováky Ákos és Gémes Péter grafikus a Műszaki Egyetem Münnich kollégiumában — Szántó Piroska festő a Műcsarnokban — Tamássi Zoltán grafikus a Műcsarnok kamaratermében — Nádler István festő és Jovanovics György szobrász a Fényes Adolf teremben — Festészet 1900—1925. művészi reprodukciókon az Ernst múzeumban — Schaár Erzsébet szobrász a Műcsarnokban. — VIDÉKEN a következő kiállításokat rendezték: Mácsai István festő Zalaegerszegen a Képcsarnok termében — Galambos Tamás festő Debrecenben a Medgyessy teremben — Pleidell János festő Szegeden a Képcsarnok termében — Szász Endre festő Pécsett a Képcsarnok termében — Hikádi Erzsébet festő Salgótarjánban a Képcsarnok termében — Nagy Gyula festő emlékkiállítása Várpalotán a Jószerencsét művelődési központban — Németh Mihály szobrász Sárváron a Nádasdy múzeumban — Tavaszi tárlat 70, Kecskeméten a Katona József múzeumban — Fiatalok stúdiója 1970 Debrecenben a megyei művelődési központban — Láng Rudolf festő jelmeztervei Szombathelyen a Savaria múzeumban — Hóbor István festő Szombathelyen a tanítóképző intézet klubjában — Field, Dorothie festő (Anglia) Tatabányán a Népházban — Kelle Sándor festő (Pécs) Debrecenben a TIT klubban — Vajda Lajos festő emlékkiállítása Nagykanizsán a Thúry György múzeumban — Pécs-Baranyai képzőművészek jubileumi kiállítása Pécsett a Technika Házában — Csohány Kálmán grafikus Gyulán az Erkel múzeumban — Vasi képzőművészek Szombathelyen a Savaria múzeumban — Pentelei Molnár János festő Dunaújvárosban a Képcsarnok termében — Tavaszi tárlat Debrecenben a Déri múzeumban — Szirmayné, Bayer Erzsébet festő (Kaposvár) Szentlászló községi művelődési otthonában — Kovács László festő Kalocsa tanácsházában — Bordás Ferenc festő Kistelek művelődési házában — Horváth Attila festő Kúnszentmiklóson a Damjanich múzeumban — Szilágyi Jolán festő Kapuváron a Rábaközi múzeumban — Sárréti képzőművészek kiállítása Szeghalmon a járási művelődési központban — Gerzson Pál festő Debrecenben a KLTE díszudvarán — Martyn Ferenc festő gyűjteményes kiállítása Tihany múzeumában Börzsönyi Ferenc festő Oroszlány tanácsházán — Felszabadulási ex libris és kisgrafika tárlat Pécsett a Janus Pannonius múzeum néprajzi osztályán — Diószegi Balázs festő (Kiskunhalas) Tokaj helytörténeti múzeumában — Topor András grafikus Pécsett a Meszes művelődési házban — Borsodi képzőművészek rajzai a Miskolci galériában — Gecse András festő Jászszentandrás művelődési házában — Papp László festő Mezőcsát járási művelődési központjában — Fónyi Géza festő Sopronban a Festőteremben — Fekete György belsőépítész és Schrammel Imre keramikus Sopronban a Liszt Ferenc művelődési központban — Schéner Mihály festő Békéscsabán a Munkácsy Mihály múzeumban — XXL Somogy megyei képzőművészeti tárlat Kaposvárott a Rippl-Rónai múzeumban — Erdős János grafikái Pécsett a Technika Házában — VI. Dél-alföldi Tárlat Hódmezővásárhelyen a Tornyai múzeumban. Megéri a fáradságot — A munkavédelmi vizsgáztatás tapasztalatai a FÖMO-nál — A munkavédelem az a terület, ahol mindig van tennivaló. A számos ez irányú tapasztalat is azt bizonyítja, hogy nincs olyan filmszínház, ahol két egymást követő munkavédelmi szemlén ne találnánk meglevő, vagy újabb hiányosságot. Nagyon fontos ezért, hogy a mozikat közvetlenül irányító üzemvezetők és műszakiak jól ismerjék a rendeleteket és a felmerülő hiányosságok elhárításának módjait. Ezt célozzák a 1471966. MM utasítása értelmében megtartandó munkavédelmi vizsgák. A vizsgáztatás legfontosabb előfeltétele a munkavédelmi ismeretekre való helyes előkészítés. Döntő, hogy a vezetők és beosztottak tisztában legyenek azokkal az ismeretekkel és teendőkkel, amelyek a balesetmentes üzemeltetést és munkavégzést biztosítják. A FÖMO-nál az 1970. évben 148 dolgozó vizsgázott munkavédelmi ismeretekből. Az a tény, hogy az 1966-os ugyanilyen létszámú és összetételű vizsgázók pontozásos átlageredménye 2,9 volt, és ez 3,5-re javult, bizonyítja, hogy az eredményjavulás mögött komoly előkészületek történtek a vizsgázók és a vizsgáztatók részéről. Az emberek tudatában mindinkább meggyökeresedik, hogy a munkavédelem a szocialista társadalomban az emberért van. Nem új dolog ez. Törvényeink megalkotásának szelleme is mindig ezt az elsőrendű elvet veszi alapul. Mégis hosszú évekig a munkavédelmet sokan nem vették kellő komolysággal. Persze ez sem volt véletlen. A vizsgák előtt több ízben konzultációt tartottunk. Számottevő eredmény volt, hogy az előadásokon a vizsgázók mindannyian megjelentek. A konzultációknak nem csak pedagógiai, hanem pszichikai hatása is volt. A felkészülés megkönnyítése mellett a vizsgázók megismerték a vizsgáztatók gondolatmenetét, és fogalmat alkothattak a követelményekről. Így senkit sem érhetett meglepetés, hogy olyan kérdésre kell felelnie, amely a tanultaktól, vagy gyakorlati tevékenységétől távol áll. Az előadások négy kérdéscsoportot foglaltak össze: 1. Az ABEO előírásait és ezek gyakorlati alkalmazása. 2. A 101/1968. és a 102 1968. MM rendeletek ismertetése. .7. A legszükségesebb elektromos fogalmak ismertetése. 4. Az elektromosság biztonságtechnikája, balesetek elhárítása, elsősegélynyújtás. Érdekes tapasztalatunk volt, hogy az előkészülettel és a vizsgáztatásokkal egyidőben a moziüzemek nagy részében az üzemvezetők és műszakiak — éppen a tanultak alapján — olyan hiányosságokat fedeztek fel és szüntettek meg, vagy kérték azok kijavítását, amelyek eddig fel sem tűntek. Ezek a dolgozók a vizsgán is jól megállták a helyüket. Általában elmondhatjuk, hogy azoknál a filmszínházaknál, ahol a területi csoportvezető kollektíven is foglalkozott a dolgozókkal, a kérdéscsoportokat feldolgozták és megvitatták, az eredmények itt voltak a legjobbak ... A LEGTÖBB PROBLÉMÁT az elektromosság biztonságtechnikájával kapcsolatos tudnivalók okozták. Bár az üzemvezetőknél ez a követelmény eléggé minimális volt, mégis a legtöbb gyengén megválaszolt kérdés e témakörben történt. Ezek közül szeretnék tájékoztatásul néhány fontosabb kérdést felemlíteni. 1. Az érintésvédelem fontossága és módjai. Az elektromos berendezések földelése, védőföldelések. Szükséges tudni a moziüzemekben, hogy az érintésvédelmi berendezések hatásosságát elkészítésük, valamint javítások és átalakítások után, továbbá rendellenességek észlelése esetén az MSZ 172. 26. pont l. előírás alapján legalább évenként egyszer megismételten ellenőrizni kell. 2. Az ABEO 8. pont „Villamos berendezések” fejezete foglalkozik a villamos berendezések, készülékek, vezetékek létesítése, javítása, karbantartására vonatkozó előírásokkal. 1. Az MSZ 1585. Üzemi Szabályzat erősáramú berendezések számára foglalkozik a feszültség alatt, feszültség közelében végzett munkákkal. A balesetek okozói legtöbb esetben: az előírások be nem tartása. Védekezés : a folyamatos oktatás, szakszerű munka, az állandó figyelmeztetés az előírások betartására, baleset elhárító propaganda, szakszerű felügyelet, szigorú ellenőrzés, orvosi vizsgálat, védőeszközök használata és a megtörtént balesetek széles körű ismertetése. 4. MSZ 1600. Létesítési Biztonsági Szabályzat a berendezések létesítésénél általános szempont és elv, hogy csak szabványos szerelési anyagokat, szerelvényeket és készülékeket építsenek be oly módon, hogy üzemszerű és szakszerű használatuk sem a környezetüket, sem a dolgozókat ne veszélyeztessék. Az MSZ 1600. szabvány a helyiségeket jellegük szerint is osztályozza, amely szintén a fontos tudnivalók közé sorolható. 5. Villamos sérülések kategorizálása és elsősegély-nyújtás üzemi baleset esetén. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy moziüzemeinkben egyrészt nagymértékben megjavult a munkavédelmi adminisztráció. Komoly mértékben javult a moziüzemekben a munkavédelmi szemlék előkészítése, és azt tapasztaltuk, hogy számos kisebb hiányosságot az üzemvezetők és a műszaki ellenőrök a szemle időpontjáig megszüntettek. Nem szeretnénk túlzott következtetéseket levonni, de a vizsgáztatás utáni április hónapban vállalatunknál baleset nem történt. A vizsgáztatás tapasztalatai pozitívek, és a szakszervezeti bizottsággal közösen vállalatunk a munkavédelmi oktatásos konzultációkat a dolgozók részére folyamatosan fogja tartani. MÜLLER FERENC főmérnök