Szocialista Művészetért, 1975 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
XVIII. évfolyam, 1. szám 1975. január A MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK LAPJA" A számadás és útmegjelölés éve Beszélgetéseink során egyre többet elhangzik ez a szó: kongresszus... Ki nem mondottan is érződik e szó hátterében, hogy a figyelem egyre többször arra a közelgő eseményre irányul: pártunk márciusban megtartja XI. kongresszusát, ekkor értékeli azokat a nagy és pozitív változásokat, amelyek az elmúlt négy év alatt hazánk életében bekövetkeztek a X. kongresszus határozatainak valóra váltása során, és megszabja a párt fő feladatait az elkövetkező évekre. Következik a kongresszus szó mögöttes jelentésében egy sor további esemény is: 1975- ben megtartják a művészeti szakszervezetek is VIII. kongresszusukat, valamennyi szakmai szakszervezetére is sor kerül, majd decemberben a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa is mérleget készít és meghatározza a követendő utat valamennyi szervezett magyar dolgozó szakszervezeti mozgalma számára. Már egy hónapja kezünkben van az MSZMP Központi Bizottságának irányelveit tartalmazó kiadvány. Két sarkalatos momentumra ez alkalommal is hadd hívjuk fel olvasóink figyelmét az irányelvekből. Művészi alkotómunkánk, mozgalmi tevékenységünk eszmei-tartalmi lényegét hosszú időre érvényesen fogalmazzák meg e mondatok: „A szocialista vonások további erősítésének céljából elvszerű vitákkal, következetes marxista értékeléssel, az alkotóműhelyek, a szerkesztőségek ideológiai és politikai felelősségének érvényesítésével határozottabban kell támogatni a szocialista realista, közéleti elkötelezettségű irodalmat és művészetet. A dolgozó osztályok, a társadalom életének központi kérdései kapjanak jelentőségüknek megfelelő teret a művészeti alkotásokban. Tovább kell fejleszteni az alkotóműhelyek és a művészek kapcsolatait a munkásokkal, a kultúrát szerető, értő dolgozókkal". Nem kevesebb iránymutatás rejlik azokban a mondatokban, amelyek a szakszervezetek, a mozgalmunk aktivistáinak figyelmét hívják fel arra, hogy „segítsék a termelési feladatok sikeres teljesítését, a korszerű technika bevezetését, a haladó termelési mozgalmak elterjedését, a munkakörülmények javítását, az üzemi, munkahelyi demokrácia kibontakozását. Követeljék meg tagjaiktól a fegyelmezett, pontos munkát, a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését. A politikai, szakmai és kulturális nevelést színvonalasabban végezzék. Éljenek jogaikkal, képviseljék és védjék bátrabban a dolgozók érdekeit. Lépjenek fel a törvények, a rendeletek szigorú megtartásáért". Olyan gondolatok, útmegjelölő elvek ezek, amelyek nem csupán a most következő évre, hanem hosszú évekre megszabják tevékenységünk irányát. Szakmai elnökségeink rendre, egymás után beszámoltak a szakszervezeti szövetség elnöksége előtt a VII. kongresszus határozatainak megvalósításáról, az őszi kongresszusig megoldandó kérdésekről. E beszámolók alapján máris világosan megállapítható: 1971. márciusa óta kongresszusi célkitűzéseink javarészét megvalósítottuk. Ám van még jócskán tennivalónk is. A tagság túlnyomó többsége tudja, nem minden múlik a szakszervezeti mozgalmon. A kérdés az, ami ránk tartozik, amiért mi felelünk, amit mi vállaltunk, azoknak megfeleltünk-e. Erre az alapvető kérdésre választ adnak a tavaszi beszámoló taggyűléseken választott vezető testületeink, a szakszervezeti bizottságok és a számvizsgáló bizottságok, majd ősszel a kongresszusi küldöttek előtt a központi vezetőség. Számot adnak és megméretnek. Oly módon is, hogy a vezető testületek újraválasztásakor listára vezetnek-e, megválasztják-e őket. A tagság a taggyűléseken, majd a kongresszuson méri meg: tisztségviselők és aktivisták megfeleltünk-e azoknak a kívánalmaknak, amelyek reményében annak idején bizalmukkal tiszteltek meg. Az új vezetőségek választásakor minden bizonnyal most is olyan elvtársakat választanak meg szakszervezeti bizottsági titkárul, szb-tagoknak, bizalmiaknak, akik küzdeni képes, önfeláldozó, kezdeményezni tudó, közösségi szellemű, szilárd politikai meggyőződésű, művészi és szakmai tekintetben rangos, sőt a „szakszervezeti szakmát" ismerő tagtársaink ... Évek fordulójául állunk. Éppen, hogy túl vagyunk a tagkönyvcsere nagy munkáján, máris gyürkőzhetünk a VIII. kongresszus előkészítéséhez, miközben akad még megvalósítanivalónk a múlt kongreszszus határozataiból is. Ha valamikor, úgy most elmondhatjuk: mozgalmas év előtt állunk. Szakszervezeti szövetségünk táborát a közeljövőben megnövelik, összetételét teljesebbé teszik a közművelődési dolgozók is, akiknek szakszervezeti szövetségünk sokrétű tevékenységébe való harmonikus beilleszkedéséért a többi szakmának is kezdeményező lépéseket kell tennie. Fokozott munkatempójú év lesz? Az eddig említettek is mutatják. Viszont abban is bizonyosak vagyunk, éppen eddigi tapasztalataink alapján, hogy szakszervezeti szövetségünk tisztségviselői, aktivistái, a művészek, a közművelődésiek, a művészeti dolgozók nemcsak érdeklődéssel vesznek részt mindabban, amit az 1975-ös esztendő hoz mozgalmunknak, hanem azzal a lelkesedéssel is, amivel saját dolgaink, mindnyájunk ügye javára eddig is ténykedtünk. Eredményes, boldog új esztendőt kíván valamennyi szervezett magyar művésznek és művészeti dolgozónak, szakszervezeti tisztségviselőnek és aktivistának a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége elnöksége Redl Ferenc gobelinje: Orazához (1572) ÁRA 1 FORINT — SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÜNK elnöksége november 25-én délután a székház filmművész klubjában dr. Ranódy László elnökletével ülést tartott. Megvitatták és elfogadták a Színházi Dolgozók Szakszervezete elnökségének jelentését a VII. kongresszus határozatainak megvalósításáról. Az elnökség felhívta a színész szakszervezet elnökségének figyelmét, hogy a jövőben elnökségi ülésein többet és behatóbban foglalkozzék elvi, politikai, ideológiai kérdésekkel. Jóváhagyták a népesedéspolitikai határozatból következő tennivalókra hozott intézkedéseket, elkészített javaslatokat. Megvitatták és jóváhagyták a december 2-i központi vezetőségi ülés napirendjével kapcsolatos téziseket. Egyhangúlag elfogadták a központi vezetőség és elnökség 1975. első félévi munkatervét, melyet Rákosy Péter titkár terjesztett elő. Élénk vita alakult ki az 1974. évi üdültetés tapasztalatairól adott tájékoztató kapcsán. A különfélék során Vass Imre főitkár tájékoztatta az elnökséget a Szaktanács elnökségének aznapi üléséről. Előterjesztésére az elnökség — mivel a fővárosi tanács a művelődésügyi főosztálya művészeti osztálya vezetőjének kikérte — Szabó Ervint felmentette a Színházi Dolgozók Szakszervezete titkári funkciójából, s javasolta a központi vezetőségnek, hogy vezetőségi tagságaiban a kongresszusig hagyja meg. Rákosy Péter titkár előterjesztésére jóváhagyta az elnökség a Színházi Dolgozók Szakszervezete elnökségének ama határozatát, amellyel Lampl Lajost kooptálták a szakszervezet elnöksége tagjának és megbízták a VIII. kongresszusig a titkári teendők ellátásával. Az elnökség dr. Békés Imrét kinevezte a bv közgazdasági osztálya vezetőjének helyetteséül, dr. Németh Lászlót a Színházi Dolgozók Szakszervezete politikai munkatársának áthelyezte, valamint Szabó Juliannát nemzetközi felelősként alkalmazta. — A SZAKMAI ELNÖKSÉGI ÜLÉSEK. A Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének elnöksége december 5-i ülésén Pintér Géza előterjesztésében megvitatta a filmes terület munkavédelmi helyzetének problémáit, valamint a taggyűlések tapasztalatait. A Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége december 10-i ülésén elfogadta a jövő évi munkaprogramot, levélben mondott köszönetet a Művészeti Alap nyugalomba vonult igazgatójának, Szilárd Györgynek a hosszú évek során kifejtett munkájáért, majd Vass Imre főtitkár javaslatára és saját kérésére az elnökség december 31-ével Molnár Vincéné Szigeti Zsuzsát korengedményes nyugdíjazása miatt munkájának elismerése mellett felmentette titkári funkciójából. Főtitkárunk javaslatára az elnökség Orosz Sándort soraiba kooptálta és titkárrá megválasztotta. — A Magyar Zeneművészek Szakszervezetének elnöksége december 19-én délután tartott ülésén Ormai Miklósné előterjesztésében megtárgyalta a Győr-Sopron megyei zeneiskolák helyzetéről, a megyei zenepedagógus szakszervezeti bizottság munkájáról, a szakszervezeti élet tapasztalatairól készített jelentéseket. Az Izletrel folytatott eszmecserénk vitavezetői és résztvevőinek egy csoportja a Fészekben (Borz Miklós felv.) Leningrádban és Kijevben vendégszerepelt Állami Operaházunk balettegyüttese. Kép: magántáncosok a Néva partján (Mezey felv.) Stettner Béla metszete