Szocialista Művészetért, 1976 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1976-03-01 / 3. szám
— KITÜNTETÉSEK. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa eredményes munkásságuk elismeréséül dr. Malonyay Dezsőnek, a KM színházművészeti főosztálya vezetőjének a Munka Érdemrend arany fokozata. Koczogh Ákos irodalom- és művészettörténésznek, az Iparművészeti Tanács tud. Kutatójának a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta. A kulturális miniszter a következő szakszervezeti tagtársainknak ..A szocialista kultúráért” kitüntető jelvényt adományozta: Bogányi Tibor, Erdélyi Sándor, Király Magdolna, Haraszti Józsefné, dr. Polgár Sándorné, Kaufmann Györgyi, Konfár Gyula, — TOKIÓ. A nemzetközi balett világversenyen Keveházi Gábor japán partnerével huszonhat pár között ötödik helyen végzett. Serge Lifar, a Francia Balett Akadémia igazgatója, a zsűri elnöke bejelentette, hogy Keveházi Gábornak ítélték oda a Nizsinszkijdíjat is. — MOSZKVA. 1975-ben közel 15 millió nézője volt a moszkvai színházaknak, a moszkvai mozikban 121 millió néző fordult meg. SZOCIALISTA brigádoknak a tavaszi hónapokban három zenekari hangversenyt rendez az Országos Filharmónia a Zeneakadémia nagytermében. Időpontok: március 22., április 9. és április 23. E hangversenyekre a szocialista brigádok tagjai 59 százalékos kedvezménynyel válthatnak bérletet, az üzemi szakszervezeti bizottságok útján. A MI VILÁGUNK című, népszerű Táncsincs füzetsorozat új számai ismét közérdeklődésre számot tartó tanulmányokat adnak az ismeretek iránt érdeklődők kezébe. Öveges József SZOT-díjas professzornak „A hangok világa” című tanumányát tartalmazza a 12. szám. ,.A Zsolnay kerámia” címmel Brestyánszky Ilona írását olvashatjuk a 13. számban. Izgalmas témával foglalkozik Katona Ferenc a 14. füzetben: Hogyan lett ember az ősember? Mindenik füzet három forintos áron kapható. — BÉRON. Bildende Kunst 76/1. száma közölte Friedrich B. Henke ismertetését a III. budapesti nemzetközi kisplasztikai biennáléról. A cikket, tíz fénykép illusztrálja, köztük szerepel egy kép Mészáros Mihály alkotásáról. E számban adtak hírt a Magyar Nemzeti Galéria megnyitásáról a Budavári Palotában. — MŰVÉSZÉLETRAJZOK, szobrászok, éremművészek címmel ezer példányban kézi kislexikont adott ki a Képcsarnok Vállalat propaganda osztálya a műkereskedelem színvonalának emelése érdekében a vállalat dolgozói részére. A közel négy íves eligazítót Tasnádi Attila írta, szövegezte, ő fogalmazta meg a művészek alkotói felfogását, módszerét bemutató (és szerencsére nem ítélő!) összegezését. (Furcsállni kell viszont, hogy „itt jegyezzük meg" kezdettel az előszó végén említik meg éppen annak a személyét, aki az egészet írta.) A brosúra hasznos kézikönyv; gondoljuk, a népművelők körében ez iránt is eleven érdeklődés támad. Meg is érdemli. Még ha érthetetlen módon oly jelentős művészek is kimaradtak, mint id. Szabó István Kossuth-díjas, vagy Schaár Erzsébet érdemes művész, szobrászművész. (V. I.) — SÁRVÁR. A zeneiskola úttörőzenekara és a városi fúvószenekar január 24-én élményt adó hangversenyt adott Sárvár közönségének. Három nemzedék muzsikált együtt, 8 évestől 68 évesig, Pernecker János vezényletével. A zenekar öt idősebb tagját, akik már negyven éve fújják a hangszert, Nádasdy emlékplakettel tüntették ki. (Sz. J.-né) A BONSZÖVETKEZET harmadrendű vádlottja volt Tallósi Sándor győri zenész, aki élettársával hathatósan elősegítette bűnszövetkezetük három év alatti 39 betörésből álló „produkcióját”. Tallósi Sándor zenész 3 év börtönt és 50000 forint pénzbüntetést kapott. A SZAKMUNKÁSTANULÓKNAK Győrött és Sopronban hangversenysorozatot indított az Országos Filharmónia győri kirendeltsége. A fiatal szakmunkásjelöltek zenei ízlését és műveltségét segítik elő azok a koncertek, amelyeken magyar népi hangszeres muzsikát, magyar operákat és daljátékokat, valamint dél-amerikai népzenét mutatnak be. A sorozatnak 900 szakmunkástanuló hallgatója van. (H. O.) — ZENEISKOLAI HÍRADÓ. A pécsi Liszt Ferenc zeneiskola január 31-i tanári hangversenyét 400-an hallgatták meg. A „Tájékoztató” címmel évi három információs kiadványt ad ki a tizedik évében működő budai járási körzeti állami zeneiskola. A tájékoztató célja a nagy területen zenei oktató-nevelő munkát végző iskola információs rendszerének bővítése. Gazdagítani akarják e kiadvánnyal a budai és a ráckevei járás zenei életét is. A debreceni Kodály Zoltán zeneművészeti szakközépiskola tanárai ,,Az éjszaka zenéje” címmel a Kodályteremben hangversenyt adtak január 28-án. Közreműködött Koós Gábor, Halász Ildikó, Cs. Fogarassy Anna, Vági László, Szilágyi István, Helyes Erzsébet és Irmai Kálmán. A Bács-Kiskun megyei zeneiskolai tanárok részvételével március 5-én tartják hagyományos zeneiskolai tanári hangversenyüket a zenepedagógus stó szervezésében a bajai állami zeneiskola kamaratermében. A nagyszabású hangversenyen a megye 30-nál több zenepedagógusa lép fel. Február 7-én Leninvárosban a Derkovits Gyula művelődési központban közös tanári hangversenyt adott a budapesti VIII. ker. áll. Vándor Sándor zeneiskola és a leninvárosi állami zeneiskola tantestülete. Megnyitót Lotkó Józsefné elnökhelyettes mondott. A 25 éves állami zeneoktatás jubileuma alkalmából a tanítóképző intézet dísztermében hangversenyt rendezett február 17-én a sárospataki állami zeneiskola szülői munkaközössége. EMLÉKEZTETŐ — 1976. március — Március 8. Nemzetközi nőnap — 1891. GAAL GÁBOR kritikus, folyóirat-szerkesztő születése március 12. 1876. MADZSAR József orvos, a kommunista párt propagandistája, szerkesztő, születésnapja március 15. 1848. A magyar szabadságharc és polgári forradalom kezdete március 18. 1871. A párizsi kor Timirn kezdete 1875. Ferdinand FREILIGRATH német költő, Marx 1848-as munkatársának halála március 19. 1944. Magyarországot megszállták a német fasiszta csapatok március 21. 1919. Kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot március 23. 1941. A Szovjetunió visszaadta az 1848.49-es szabadságharc zászlóit március 24. 1871. A. G. BELL bemutatta találmányát, a telefont március 25. 1881. BARTÓK Béla születése március 27. 1676. II. RÁKÓCZI Ferenc, aki a Habsburgok elleni kuruc szabadságharc vezérlőfejedelme volt, születésnapja március 29. 1826. Wilhelm LIEBKNECHT, német munkásmozgalmi vezető születésnapja — 1896. Meghalt FRANKEL Leó, a párizsi kommün egyik vezetője március 31. 1891. ASBOTH Oszkár mérnök, a helikopter feltalálójának születésnapja. Keveházi Gábor a tokiói balett világversenyen a legjobb partner címet, valamint Nizsinszkijdíjat nyert (Mezey felv.) FIGYELEM! FIGYELEM! A GELKA a zenekarok, együttesek zavartalan működtetésének biztosítására új szolgáltatást vezetett be. A Budapest XIV., Martos Flóra út 7. sz. alatt működő szervize (T.: 633-676) mindenféle és fajta elektromos hangszer (hangfalak, erősítők, mikrofonok, orgonák stb.) javítását, karbantartását szakszerűen, rövid határidőre vállalja. Az a nyílt vitasorozat, melynek negyedik eszmecseréjét február 18-án tartották meg a Fészek Művészklubban, ez alkalommal is érdeklődést felkeltő témát választott, ez alkotói szabadságról folyt e párbeszéd. Nagy számban gyűltek össze a kollokviumra alkotóművészek, rendezők, dramaturgok, írók és szerkesztők, tömegkommunikációs szakemberek és művelődéspolitikusok, fiatal művészek és évtizedeket alkotással töltött művészek egyaránt. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgatósága esztétikai tanszékének ez a rendszeressé vált művelődéspolitikai vitasorozata immár számontartott és érdeklődéssel kísért fóruma lett a fővára® művészeti közéletnek. A szőnyegen levő kérdés bonyolultsága és számos öszszefüggése volt nyilván az oka annak, hogy először a filozófiai megközelítés uralkodott a vitaindító felszólalásokban, és csak mikor az esztétikai aspektusok felvetése után a művelődéspolitikusok a gyakorlat oldaláról világították meg a témát, pezsdült meg igazán a vita. Abban örvendetesen egyöntetű volt a vélemény, hogy az alkotói szabadság kérdéseit nem lehet az elszigetelt egyén felől megközelíteni. Az alkotó természetszerűleg önkifejezésre, önkifejtésre törekszik, ám még az öncélú művészet szószólói is a társadalomnak, a másik embernek kívántak műveikkel szólni. (Hermann István jellemző például hozta fel, hogy Baudelaire is 1848- ban néplapot szerkesztett, csak III. Napóleon uralma alatt tért vissza újból a l'art pour l’art igéinek hirdetéséhez.) A művek társadalomban, adott társadalmi miliőben születnek, nyilván annak a kornak és azoknak az embereknek üzennek, mondanak valami lényegeset. És a művész tudja, látja a fennálló korlátokat, melyeket nemcsak a politika, a gazdaság állít fel körötte. Az újat láttató művésznek — mint Ancsel Éva kifejtette — többféle ár ellen is úsznia kell, és lehet, hogy nem is a művelődéspolitika a legnehezebb ár, hanem a köznapi tapasztalatoké, e közönség hamis szükségletéé. Egyáltalában nem szégyenlősködtek a vitázók abban a vonatkozásban, hogy a szabadság problematikájával együtt felvetődik többek között a politikai szabadság, a publikálási szabadság kérdése is. És éppen a művelődéspolitikusok sorolták fel azokat a tényleges ütközéseket, nevezték meg azokat az álkonfliktusokat, amelyek létrejönnek az alkotók és a művelődéspolitika között abban az esetben is, amikor különben teljesen egyek a szocializmus vállalásában, építésében. Tóth Dezső is, Pozsgay Imre is hangoztatták: történelmi és társadalmi méretekben a művelődéspolitika 5® az immanens művészi értéket ismeri el értékrendszerében, ám az alkotóknak is látniuk kell, ezekben az években is, hogy ma még a szocializmus akceptálása az alapkérdés, s ennek az oldaláról, a nagyobbik érték oldaláról kell az alkotásokat minősíteni. Mindenesetre ha az alkotók kellő módon járatosak a politikában és a politika gyakorlói is kellő mód értenek a művészethez, együttesen, közös erővel tudják lehetővé tenni a művészet társadalmi hivatásának betöltését. Elvi konklúziók és gyakorlati megjegyzések valóságos arzenálját lehetne idézni a vitából. Az alkotók például hangsúlyozták a felelősséget a meg nem szólaló, vagy lehetőséget nem kapó, tehetségüket bizonyított művészekért. Többen vitát rögtönöztek a szórakoztatás különféle problémáiról, jelezve ezek időszerű voltát. Nyomatokkal hangsúlyozták, mily fontos az elvszerű értékorientáció, melyet a kritikának, a művelődéspolitikának következetesen kell folytatnia. Emlékeztettek egyik megelőző nyílt vitára, amelyben a közönség tudati állapotáról, ennek korlátozó szerepéről volt szó, ugyanis nem csekély mértékben befolyásolja a közönség hamis igénye az alkotások körülményeit, az igazi értékek terjedését. E kurta vázlat is sejteti, mily gondolatgazdag volt ez az eszmecsere. A párbeszéd abban a gondolatban összegeződött, hogy a filozófiai, esztétikai, szociológiai, művelődéspolitikai és a művészeti gyakorlatból adódó elméleti és alkotói kérdések tisztázásához ez a vita közelebb vitte a résztvevőket és a hallgatóságot, s elősegítette az elkötelezett, társadalmi megbízást megvalósító alkotóművészek és a szocialista művelődéspolitika termékeny együttműködését. Az eszmecserét Fukász György, a filozófiai tudományok doktora vezette, vitaindítót mondott Ancsel Éva kandidátus, Hermann István, a filozófiai tudományok doktora, Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes, Tóth Dezső, az irodalomtudományok doktora, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Zoltai Dénes kandidátus. Varga Imre Párbeszéd az alkotói szabadságról Az alkotói szabadságról febr. 18-án tartott vita korreferálói balról jobbra: Tóth Dezső, Zoltai Dénes, Pozsgay Imre, Fukász György, Ancsel Éva és Hermann István Eleven érdeklődéssel kíséri a nagyszámú hallgatóság Fukász György bevezető előadását (Mezey Béla felvételei) 8 szocialista a MŰVÉSZETÉRT A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének havi lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: dr. Varga Imre. Szerkesztőség: Budapest, VI., Gorkij fasor 38. III. 2. Tel.: 425-736 30. Levélcím: 149. Budapest, pf. 8. Kiadja és terjeszti a NÉPSZAVA Lapkiadó Vállalat. Budapest VII., Rákóczi út 54. Tel.: 224-819. Levélcím: 1964 Budapest. Felelős kiadó: Gábor Márton,a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatója. Előfizetési díj egy évre 12 Ft, fél évre 6 Ft. Befizethető a Népszava Lapkiadó Vállalat MNB 215—11 859 sz. számlájára. 76.4610 Egyetemi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Janka Gyula igazgató