Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1966-10-01 / 2. szám - Olasz Géza: Néhány gondolat a szegedi "Módszertani Közlemények" c. folyóiratról / Könyvekről

iskolába jártak, dolgoztak és alkottak, il­letve — a már elhunyt írók és költők ese­tében — ahol eltemették őket. A könyv tö­mören és pontosságra törekedve — mint­egy emlékezetfelfrissítésként — közli az egyes írók és költők legfontosabb életrajzi adatait és legjelentősebb műveit is. Az iro­dalom nagyjai mellett nem feledkezik meg azokról a szerzőkről sem, akiknek alkotá­sa sem terjedelemben, sem színvonalban nem érte el a legnagyobbakét, de akik iro­dalmi, kulturális és politikai tevékenysé­gükkel mégis hozzájárultak a szlovák iro­dalmi és kulturális élet kibontakozásához. Az országjáró turisták figyelmét — akik számára elsősorban szolgál e könyv — fel­hívja az irodalomtörténeti emlékekre, ne­vezetességekre, melyek a felsorolt hely­ségekben megtalálhatók, és számot tart­hatnak az érdeklődésre. A turisták tájéko­zódását megkönnyítik azok az adatok is, melyek minden egyes helységnél arra utal­nak, mely vonattal vagy autóbusszal érhe­tő el az illető község és hol van a legkö­zelebbi szálláshely. Örömmel fedeztük fel a könyvben, hogy magyar vonatkozású irodalomtörténeti ada­tokra is kitér, így például találkoztunk benne Balassi Bálint, Egri Viktor, Jókai Mór, Kármán József, Madách Imre, Mik­száth Kálmán, Petőfi Sándor, Steiner Gá­bor és Tompa Mihály nevével. Az irodalomkedvelő országjáró turistá­kon kívül természetesen sok haszonnal for­gathatják e könyvet szlovák szakos peda­gógusaink is. A könyvben található adatok nagyszerűen felhasználhatók a szlovák iro­dalmi órák színesebbé tételéhez, a tanköny­vek adatainak kiegészítéséhez. De bizonyá­ra találnak benne jól felhasználható ada­tokat a honismeret tanítói is az alsótago­zati évfolyamokban, valamint a történe­lem és földrajz tanítói iskoláink felsőbb évfolyamaiban. Rendkívül nagy segítséget nyújt e könyv a tanulmányi kirándulások összeállításához is, hiszen a kirándulást szervező pedagógusok az útvonal kijelölé­sekor a könyv segítségével megállapíthat­ják, mely helységek irodalomtörténeti ne­vezetességeinek megtekintése szükséges és kívánatos az átvett irodalomtörténeti tan­anyag kiegészítése, illetve alátámasztása céljából is. Az elmondottakból talán kitűnik, hogy a könyv szerzője, dr. Pavol Uhrín, figye­lemre méltó, hasznos és úttörő jellegű mű­vel lepte meg mindazokat, akiket hazánk falvai és városai irodalomtörténeti szem­pontból is érdekelnek. SÁGHI TÓTH TIBOR Néhány gondolat a szegedi „Módszertani Közlemények“ c. folyóiratról A „Módszertani Közleményeket“ 6 év­vel ezelőtt indította el a Szegedi Tanító­képző Intézet és a Tanárképző Főiskola, jelenleg már több ezer példányban nyom­tatják, és a magyar pedagógusok egyik legolvasottabb lapja. Évente 5-ször jele­nik meg. A „Módszertani Közlemények“ minden tanulmánycikke szorosan összefügg az ál­talános iskolában folyó munkával, a fel­­­­vetett kérdéseket elvi vonatkozásban is vizsgálja. Nem elégszik meg egyszerű óra­leírásokkal, hanem óraelemzéseket is nyújt. Szakdidaktikai, szakmódszertani és elméleti kérdéseket gyakorlati példákon elemez, vizsgál, több esetben egy-egy óra­részletet mutat be az egyes szaktantár­gyak keretén belül, és itt mutat rá az egyes elvi kérdésekre. Többek közt érté­kes a folyóiratban az is, hogy az általá­nos iskola minden osztályának minden tantárgyát vizsgálgatja, ami által az olvasó áttekintheti az általános iskola számtalan problémáját. Ezért haszonnal forgathatják a folyóiratot az általános iskola pedagó­gusai, igazgatói, a szakfelügyelők, vala­mint az elméleti kutatók. Említsünk meg néhány értékes tanul­mányt a folyóirat tavalyi évfolyamából, ezek iskoláinkban is hasznosíthatók. A folyóirat 5. évfolyamának 1. számá­ban dr. Zentai Károly főiskolai docens tanulmányában a tanulók jellemzésének szempontjaival foglalkozik. Többek közt helyesen szögezi le, hogy a pedagógusok napi nevelő oktató munkája szükségsze­rűen megköveteli a tanulók helyes meg­ismerését, amelynek rendszeresnek kell lennie, mert csak így járhat eredménnyel. A szerző kiemeli a tanulók megfigyelésé­nél érvényesülő alapelveket. Ezek lénye­gében mindent magában foglalnak, közü­lük egyetlen egyet sem szabad elhanya­golni. A szerző az egyes pontokhoz ma­gyarázatot fűz. A lapnak ebben a számában találjuk Somfai László tanulmányát „Helyesírási norma a VI. osztályban“ címmel. A szer­ző bevezetésül megjegyzi, hogy a tanterv i 63 ü)

Next