Szocialista Vasútért, 1955. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-03 / 1. szám

Az 1955-ös esztendő ünnepi éve minden hazáját sze­rető dolgozónak. Tizedik esz­tendeje annak, hogy a Szovjet­unió dicsőséges hadserege biz­tosította hazánk évszázadok óta áhított szabadságát, független­ségét. A magyar nép soha nem látott egységbe forrva tekint az új év elé és nagyszerű tettek sorával kívánja még ékesebben bizonyítani a nagy­ Szovjetunió iránti hűségét, a szocializmust építő népek nagy családjához való tartozását, azt, hogy minden erővel hazánk boldogulását, a béke megvédését szolgálja. Az új esztendő küszöbén a mögöttünk maradó év számveté­sével tekintsünk az előttünk álló célok felé. Vasútunk 1954-ben — bár sok külső és belső nehézség kö­zepette — általában teljesítette a reá háruló feladatokat. Ezt elsősorban a vasutas dolgozók hazaszeretetének, hősies helyt­állásának köszönhetjük. Legyőz­ték az év elején fellépő szokat­lan zord téli időjárás megpró­báltatásait, legyőzték a szénel­látásban egész éven át mutat­kozó hiányokat, a technikai be­rendeléseik fogyatékosságait, a szállítási egyenlőtlenségekből fakadó nehézségeket. A vasutas­becsület ebben az évben sem szenvedett csorbát, a vasutas dolgozók egységes akarattal harcoltak a szállítási tervek tel­jesítéséért, a kormányprogram, a III. kongresszus határozatai vasútra eső feladatainak teljesí­téséért. Vasútunk műszaki állapotá­ban, különösen a pálya és jár­művek terén a szükséges fenn­tartási és fejlesztési igényeket nem tudtuk megfelelő mérték­ben kielégíteni. A felépítményi anyagok hiánya miatt a meg­előző karbantartás követelmé­nyeit nem lehetett teljes egé­szében megvalósítani. Erre a feladatra az új esztendőben fo­kozottabb gondot fordítunk. A folyamatos, futószalagszerű fel­építmény-fenntartás kidolgozott módszereit országosan be kell vezetni. E módszerek megvaló­sításának előfeltételét, a kellő mennyiségű talpfát és felépít­ményi vasanyagot, a fenntartás­hoz szükséges állandó munkás­létszámot, a legnagyobb eréllyel biztosítani kell. Törekedjünk az 1954. évben továbbfejlesztett pályafenntartási gépi kapacitás (kis aláverőgépek, sínfúró-, sín­fűrész-, ágyazatrostáld-gépek stb.) leggazdaságosabb kihasz­nálására. A­z elöregedett pályákon a­­ sebesség- és tengelynyo­más kényszerű csökkentésének legkisebb mértékre való korlá­tozása érdekében a vágánymé­rés korszerű eszközeit, ezek kö­zött az új vágánymérőkocsit mielőbb helyezzük üzembe. A járóművek megelőző kar­bantartása terén fejlődést ta­pasztalhattunk a rendkívül sú­lyos anyaghiányok és javító­iparunk szűk kapacitása elle­nére is. Ezt nemcsak a javítási állag csökkenése, hanem az is mutatja, hogy a futópróba nél­kül átadott kocsik hőnfutási szá­zaléka kedvezőbben alakul, mint amikor még e próbákat megtar­tottuk. Fokozzuk tovább a minő­ségi munkát. Teremtsük meg a fővizsgák végrehajtásának szé­leskörű lehetőségét a javítóipari kapacitás növelésével és a szük­séges anyagok biztosításával. Állandóan az lebegjen szemünk előtt, hogy a megelőző karban­tartás egyik döntő feltétele az üzemi feladatok ellátásának, a tervszerű és üzembiztos mun­kának. Éppen ezért nemcsak az itt említett területeken, hanem valamennyi szakszolgálat vona­lán erre a feladatra az eddigi­nél sokkal nagyobb mértékben készüljünk fel, a dolgozók fi­gyelmét fokozottabban irányít­suk erre. Az 1954. évi szállítási felada­tok teljesítését elősegítették a kapacitást növelő beruházások is, mint például Budapest-Fe­rencváros keleti rendező irány­vágány hálózatának üzembehe­lyezése, Székesfehérvár állomás bővítése stb. Külön ki kell emel­nem a komáromi Duna-híd újjá­építését, melynek forgalomba helyezése a két baráti állam fo­kozottabb gazdasági együttmű­ködésén kívül a szállítmányok rövidebb úton történő továbbí­tását is lehetővé teszi. A kapa­citást növelő beruházásokat a rendelkezésünkre bocsátott kere­teken belül tovább folytatjuk az idén is. 1955-ben befejeződik az újpesti Duna-híd építése, amely a dorog-tokodi szénmedence és a budapesti ipartelepek között közvetlen vasúti összeköttetést teremt. A budapest-gödöllői vonal villamosítását 1954-ben teljesen befejeztük. Az építést tovább folytatjuk Gödöllő és Hatvan között. A készenálló új villa­mosvonal még élesebben veti fel annak szükségességét, hogy a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium most már a legnagyobb erővel biztosítsa vasútunk vil­lamosmozdony ellátását. Egész éven át súlyos meg­próbáltatások elé állítot­ta mozdonyszemélyzetünket és egész vasútüzemünket az, hogy szénszükségletünket a bányá­szat sem minőségileg, sem mennyiségileg nem elégítette ki. Ez akadályozta a forgalom lebonyolítását, a menetrendsze­rinti közlekedés megvalósítását. A kényszerhelyzet arra indította a vasút vezetését, hogy fokozza a műszén gyártását és részben áttérjen az olajtüzelésre. Az el­múlt évben száz darab moz­donyt alakítottunk át nyersolaj­tüzelésre A mozdonyok átala­kításával párhuzamosan létesí­tett ideiglenes fűtőházi szerelő­­berendezéseket 1955-ben végle­ges szere­lő-tároló berendezések­kel fogjuk kicserélni. A nyersolajtüzeléssel kapcso­latos kísérleteket tovább foly­tatjuk. A villamosítás fejlesztése mellett szívós harcot folytatunk a Diesel-mozdonyok gyártásá­ban mutatkozó lemaradás fel­számolásáért. A vasúti üzem minőségi mun­kájának egyik jellemzője, a bal­eseti veszély csökkentése a múlt évben kezdeti eredményeket mu­tatott fel, de még sok a tenni­való. A szolgálattétel szabály­­szerűsége, az utasítások pontos betartása, a fegyelmezett maga­tartás mellett fokozott mérték­y­ben törekedni kell a korszerű biztosítóberendezések fejleszté­sére. Az elmúlt évben megépí­tett önműködő és SH-rendszerű térközbiztosító berendezések, vonatjelentőszi berendezések, állomási biztosító berendezések stb. nemcsak a forgalom biz­tonságát, hanem a vonalak át­bocsátó képességének jelentős mértékű növelését is eredménye­zik. Csak arra utalok, hogy pél­dául a menetírányváltási lehető­séggel épült térközbiztosító be­rendezési, szakaszokon, a kettős­­vágányú pálya két, egymástól független egyvágányú pályaként is használható. Ez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a csúcs­forgalmi időszakban egyirányú elegyáramlás esetén mindkét vá­gányon egyirányba közlekedhet­nek a vonatok. A jövőben még fokozottabb gondot fordítsunk a biztosítóberendezések műszaki ellenőrzésére, a berendezések működésében még fellépő mű­szaki hibák teljes kiküszöbölé­sére. A forgalom lebonyolításában­­ időszakonként jelentkező torlódások arra mutatnak, hogy a szállítások időbeni és térbeli , egyenetlenségét nem sikerült kiküszöbölni. E cél érdekében a szállítástervezés terén beveze­tett újabb szabályokkal, bár ér­tünk el kezdeti eredményeket mégsem tudtuk az egyenetlensé­get megszüntetni. Fokozta a hiányosságokat az is, hogy az év elején az időjárás és a szén­ellátás nehézségei miatt egyes szállítások elmaradtak és ezek a második negyedévben már többletként jelentkeztek. A vál­lalatok 1954-ben is az egyes termelési időszakokban jelent­kező lemaradásokat a termelési időszak utolsó napjaiban pótol­ták és szállítási igényeik kielé­gítését kívánták. Új feladatokat jelentett a mezőgazdaság fej­lesztésének programja, amely jelentős mértékben megváltoz­tatta a szállításra kerülő áruk mennyiségi és minőségi össze­tételét. Az egyenlőtlenségekből fakadó nehézségeket a forgalom sok esetben nem tudta szerve­zési intézkedésekkel enyhíteni, ami késedelmet és az elegy moz­gás lassúbbá válását eredmé­nyezte. A szállítástervezés to­vábbfejlesztésével az egyenle­tességre kell törekedni úgy, hogy a mezőgazdasági termékek szállítását rugalmasabban, na­gyobb megkötöttség, nagyobb adminisztráció nélkül, de a terv­szerűség biztosításával bonyolít­h­fÜSL... 1c. Az 1954. évben elkészített vi­szonylagosan szilárd elegyto­­vábbítási rendben fog­.Az elve­ket a gyakorlatban minél na­gyobb következetességgel juttas­suk érvényre. A teljesítmények leggazdaságosabb módszerei­nek elméleti és gyakorlati sza­bályai a gurítódombos és sikto­­latással működő állomásokon a végrehajtásban is teljes mérték­ben mutatkozzanak meg. A 24 órás vonatforgalmi tervet to­vábbfejlesztve arra kell töreked­ni, hogy a munka a tervekre épüljön fel és az eredményt az érdekelt szolgálati ágak minél jobban hasznosítani tudják. A menetirányítás munkájának to­vábbfejlesztése, a menet- és mozdonyirányítás összehango­lása, az értekezési lehetőségek továbbfejlesztése, a rádió na­gyobb mértékű alkalmazása ré­vén szintén fontos feladat. A kocsiintézőségi szolgálat múlt évben megindított decent­ralizálását kövesse a sokkal kor­szerűbb és sokkal tervszerűbb kocsiintézőségi munka. Olyan módszerek kialakítására töre­kedjünk, amely a menetirányí­tók, kocsiintézők és áruirányítók szervesebb összefogását bizto­sítja. N­­igyobb mértékben haszno­­sítsuk azokat az értékelé­seket, melyeket az üzemviteli szervek naponta szolgáltatnak, ezek továbbfejlesztésével állan­dóan kísérjük figyelemmel az egész vasútüzem és az egyes igazgatóságok munkáját. A teherárufuvarozás területén tegyük még szorosabbá a kap­csolatot a szállíttató felekkel a berakás és kirakás szervezet­tebbé tétele és gyorsítása érde­kében. A darabáruforgalom je­lentős mértékű megnövekedése szoros következménye pártunk politikájának, a falu és a város közötti kapcsolat kiszélesítésé­nek. A darabáruforgalom fej­lesztésénél sokkal nagyobb ru­galmasságot tanúsítva, meg kell teremteni a munka egységes technológiai folyamatát, meg­felelő rakterületek biztosítását, a darabáruk­ továbbítására szol­gáló vonatok menetrendjének a fuvaroztatók igényeit legjobban kielégítő módosítását, az ilyen vonatok számának emelését. A rakodás gépesítése a múlt évben jelentős mértékben fejlő­dött. Megnövekedett gépi beren­dezéseink nemcsak a munka meggyorsítását, hanem az em­beri munkaerő kímélését is szol­gálják. Örvendetes a szállítótar­­tályforgalom 1954. évben történt jelentős mértékű emelkedése. Az idén minden lehetőséget fel­használunk a még nagyobb mértékű kiterjesztésére. Az utazás körülményeinek megjavítása, a dolgozók utazási igényeinek fokozottabb kielégí­tése terén az előző évekhez vi­szonyítva fejlődés mutatkozik. Ebben jelentős része van a sze­mélyszállítási szervek létreho­zásának, az igényesebb munka megvalósításának. A megkezdett úton tovább haladva a menet­rendszerűség biztosítását, a sze­mélyszállító vonatok szerelvé­nyeinek összeállításában, tisztí­tásában, fűtésében stb. kidolgo­zott technológiai előírások vala­mennyi állomáson való beveze­tését, az állomások tisztaságá­nak, rendjének fokozását, az utasok igényeinek minél maga­sabb fokú kielégítését 1955-ben minden erővel tovább kell, hogy fejlesszük. Ezt a célt szolgálja Győr és Hatvan állomás új felvételi épületének megépítése is a legközelebbi időben. A röviden vázolt műszaki­­ és üzemi feladatok meg­oldása érdekében a szocialista m­unkaversenyben rejlő hatalmas erő helyes felhasználása döntő feladatunk. A pártszervezetek, valamint a szakszervezeti szer­vek segítségével arra törek­szünk, ho­gy a versenybe minél több életet, lelkesedést vi­gyünk. Irányítsuk a dolgozók versenylendületét azokra a terü­letekre, ahol lemaradások van­nak, s amelyek előbbrevitele az egész vasútüzem, vagy egyes munkaterületek eredményesebb munkáját szolgálja. A verseny lendülete és eredményei legye­nek bizonyságai annak, hogy a vasutas dolgozók a felszabadu­lás évfordulóján szívvel és lé­lekkel, kiemelkedő munkasike­rekkel tesznek hitet pártunk po­litikája mellett, kifejezik háláju­kat a felszabadító Szovjetunió iránt. A vasutas dolgozók munkájá­nak megbecsülését pártunk el­ismerése a vasutas dolgozók ré­szére adományozott kitüntetések, a bérrendezés, a szociális, mun­kavédelmi és egészségügyi gon­doskodás, az egész dolgozó nép szeretete mutatja. Az 1954. évben végrehajtott bérrendezés a bérrendszerünk­ben megmutatkozott hibákat nagyrészt megszüntette. Továb­bi feladat a vonatprémium-rend­­szer fejlesztése, a jutalmazással kombinált prémiumos karban­tartói bérrendszer bevezetése egyes területeken. A munkavé­delem területén fokozatosan végrehajtott beruházások közül megemlítem a békéscsabai, a Budapest-Keleti pályaudvari, budapest-ferencvá­rosi öltöző és mosdó építését. A jövő évben Zalaegerszegen, Sárospatakon, Celldömölkön, Szegeden épülnek hasonló létesítmények. A védő­ruha, munkaruha ellátás 1954- ben kedvezőbb volt, mint koráb­ban, bá­r minden igény­t nem tud­tunk kielégíteni. Javult az egész­ségre ártalmas munkakörökben a védőételekkel való ellátás rend­je, a melegítő ételek és italok kiszolgálása. A dolgozók egészségének megvédése, egészségügyi helyzetének javítása érdekében a Központi Egészségügyi Hivatal­nál megelőző és kutató osztályt szerveztünk, tervbe vettük a moz­gó laboratórium és a klíma kam­ra építését. Az üzemorvosi háló­zat bővült. A főfoglalkozású üzemorvosok számát 50 száza­lékkal emeltük. A 240 férőhelyes budakeszi tüdőkórház építését 1955-ben­ befejezzük. Az úgyne­vezett elfekvő betegek elhelyezé­se — és ezzel a MÁV-kórházban férőhelyek felszabadítása — ér­dekében épülő 150 férőhelyes péceli betegotthont az új eszten­dőben ugyancsak befejezzük. A vasúti szolgálat sajátos betegsé­geinek, a reuma­, ízület és egyéb mozgásszervi megbetegedések gyógykezelési lehetőségeinek ki­bővítését jelenti, hogy Harkány­­fürdőt ismét a vasutas dolgozók rendelkezésére bocsátották. A jövő télen a fürdőt téli üdülte­tésre is berendezzük. Továbbra is arra törekszünk, hogy a vas­utas dolgozók orvosi ellátása ér­dekében a pályaorvosi intéz­ményt legalább részlegesen visszaállítsuk. A vasutas dolgozók lakásigé­nyeinek kielégítésére többszáz új lakás épült és vált a vasutas családok otthonává. Reméljük, hogy 1955-ben még több lakást juttathatunk dolgozóinknak. A felsorolt eredmények és fel­adatok természetesen minden kérdésre nem térhettek ki. Vilá­gosan látnunk kell azonban, hogy az 1955-ös esztendőben az egész népgazdaság a legnagyobb körültekintéssel és alapossággal a második ötéves terv feladatai­ra fog készülni. Ebben a munkái­ban a közlekedésnek — és ezen belül a vasútnak — igen nagy szerepe van. Ki kell dolgozni a III. kongresszuson meghatáro­zott fejlesztési programot. A fel­adat elmélyült tudományos mun­kát, gondos előrelátást kíván. Érezze át e feladat nagy jelentő­ségét a vasút valamennyi dol­gozója és munkájával segítse elő a tervek helyes elkészítését. A második ötéves tervre való felkészülés során ne felejtse egyetlen vasutas sem, hogy pár­tunk h­atározatainak végrehaj­tása, a dolgozó nép életszínvo­nalának szüntelen emelése jelen­tős mértékben a vasúti közleke­dés jó munkájának függvénye. Most az új esztendő küszöbén fogadjuk meg, hogy sorainkat még szorosabbra zárva teljesít­jük a szállítási feladatokat, nö­veljük az utazás kultúráját, fej­lesztjük a megelőző karbantar­tást, tervszerűbbé és gazdaságo­sabbá tesszük munkánkat és pártunk célkitűzéseihez híven a dolgozó emberről való gondosko­­dást munkánk döntő feladatának fogjuk tekinteni. A felavatási ünnepség elnökségének egy csoportja a Himnusz alatt. (Németh Gyula felv.) A komáromi Barátság-híd felavatásán Antonin Pospisil elv­­társ, a Csehszlovák Köztársaság közlekedési minisztere a szalag elvágásával a forgalom részére megnyitottnak nyilvánítja az új hidat. Jobboldalán Bibrits Lajos elvtárs, közlekedés, és postaügyi miniszter áll. (Németh Gyula felv.)

Next