Szocializmus, 1907-1908 (2. évfolyam, 1-20. szám)
1907-09-01 / 1. szám
II. évfolyam 1907-08 1. szám Az általános választójog hatása Magyarországon* írta Garbai Sándor. Ki tagadhatná el, hogy a magyar politikai életnek van nagyobb jelentőségű és megoldásra váró problémája is mint az általános, titkos választójog megalkotása? A legutóbbi eseményeknek egész láncsorozatával bizonyíthatjuk, hogy a törvényhozásban szőnyegre kerülő kérdések és törvényjavaslatok vagy azért kerülnek oda, mert az osztályuralomnak szüksége van rá, hogy ilyen törvényeket most, még a parlamenti reform előtt elintézze — tudván azt, hogy a népparlament érája alatt az ilyen javaslatokat nem igen lehet osztályszempontból elintézni —, vagy ezenkívül azért, hogy a törvényjavaslatok tízeinek a képviselőház napirendjére való tűzésével hátráltassák a parlamenti reform megvalósítását s így az „átmeneti kormányzást“ kihúzhassák négyöt évig, ami arra jó, hogy a nemzeti miniszterek a nyugdíjképességet elérjék, a képviselők pedig az elköltött fuvardíjak megszerzése miatt kifejtendő „közgazdasági tevékenységüket“ még néhány évig zavartalanul folytassák. Összegezve e kérdést, azt mondhatjuk, hogy az általános választójog még nincs is itt, de szelleme már ott van a közélet fórumán és megremegteti az avult intézmények rozoga falait. Azt hangoztatják, hogy megcsinálják és törvénynyé emelik a parlamenti reformot. Ezáltal megnyílnak az osztályuralom erős várának, a törvényhozásnak, a középkori gondolkodás patinájával bevont érckaput a népképviselet előtt s az az ifjú hatalom: a nép, egészséges vérének, szellemének és gondolkodásának minden rezgéséül uj életet önt a törvényhozásba; helyes irányt ad a politikának, népéletből gyűjtött rengeteg tapasztalatával megdönti a közjogi írók hamis bálványait s minden törvényjavaslat, mely annak az ju óriásnak bonckése alá kerül, csak akkor válhat majdan törénynyé, ha az nem egyes osztályok érdekét, hanem az egyetemes épjólétet mozdítja elő. 1907-081