Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280. szám
1960. december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Három bicikli elkopott... Három bicikli elkapott. Abban, hogy Csontos Péter minden reggel felült rá és minden délután hazakerekezett Egyet a feleségének vett egyet a lányának. Aztán visszaörökölte mindkettőt Minden este moziba járt vele. Mozigépész volt Tiszafüreden, 18 esztendeig, munkaidő után. Márciusban felmondó leveleit kapott. Azóta nem tud rendesen aludni. Unalmában — fájdalmában? — szétszétszedi a rádiót Lánya, felesége egymás szavába vágva mondja; — Belebetegedett szegény apa. Máshol ajándékot adnak a nyugdíjba menőknek. Neki a felmondó levél jött, hogy már elérte a nyugdíjkorhatárt Hát nem gondolt arra a moziüzemi vállalat új igazgatója, hogy összetöri apát? Csontos Péter haraggal néz rájuk, ő elintézte annyival a felmondást is, az új igazgatót is: — Megöregszik egyszer az ta. * * Munkásember Csontos Péter: Villanyszerelő a gépjavító állomáson. Második munkahelye. Az első a malom volt Negyven esztendeig Mikor kialakultak a körzeti nagymalmok, 1960-ban, az övék leállt. A gépállomás párttitkára, Pászti Tibor felkereste: — Azt üzeni az igazgató elvtárs, ha holnap jön, már holnap helye van. A munkásember pénzért méri a szót Felesége segít nekem: — A gépjavítóban csuda aranyosak. Mondd már el azt is az elvtársnak, hogy fél hónapi fizetést kaptatok hárman november 7-re. Nagyon megbecsülik, szeretik ott az én uramat. Fényképek kerülnek elő. Virággal, étellel terített asztalnál él Csontos Péter. Munkáséletének fél évszázadán köszöntötte így az üzem. Ott találtam rá az udvaron. A műhelykocsi világítását javította. Valamikor 120—130 traktora volt az állomásnak. A világítást mind ő tette rendbe. — örültem, ha mondták a traktorosok: bátyám, ezt de szépen megcsinálta. Az én lámpásommal meg már baj van. Szemüveget visel munkaközben. Mikor besöötétedett az udvaron, abbahagyta a munkát. Bement a konyhába. Tésztanap volt aznap. Három szelet mákos hajtott jutott leves után. Egyet félretett. Eszti néni — mondta a szakácsnak. — ezt meg elviszem ellenőrzésre. Vitte a feleségének. Azt kérdeztem tőle, milyen számvetést tud tenni a 25 esztendőről? Hogyan telt az ő élete, amióta felszabadult Tiszafüred? Gondolkodott. — Nem igen történt semmi. Mint a szegényember tisztességben éltem. Csendben. Kis örömökkel, kis bánatokkal. — Hát az elég nagy öröm volt, hogy a lányom kitanulhatott. Akkoriban települt a gimnázium Tiszafüredre. Odajárt Csontos Jolán. A fogyasztási szövetkezetben dolgozik, öt esztendeje azzal állított haza egy este: — Apuka, felvettek a pártba. A munkásember kis fekete tárcájában három kitüntetési igazolást hord. Két Kiváló Dolgozó jelvényről, egy Tűzrendészeti Éremről. Mindig magával viszi. Jó érzés az elismerés. Egyszer a Néplap is írt róla. A cikket kitették a faliújságra a gépállomáson is. Az iskolában is. Sokan mondták neki, olvastuk ám. Péter bácsi. Ez a munkásélet már régen kezdődött. A „lokomobil gőzgépkezelő” segédlevelet 1917 októberében állították ki. Pontosan a nagy forradalomkor. A Crascó malomban dolgozott. A tulajdonos nem volt rossz ember. Felesége, nagy malmos család lánya volt. Ette is a munkásembert. Államosításkor nagy ribilliót csapott, sipított, hogy vége mindennek. Megérdemelték a sorsukat. Akkor főgépésznek nevezték ki. Egyszer nagy ember volt Csontos Péter. Még 1945-ben. A régi ház alacsony kapujában szovjet katona őrködött akkor. Őröltek a Szovjet Hadseregnek, a lakosságnak. Éjjel-nappal járt a malom. Csontos Péter mindig benn volt. Bírta. Felesége nagyon félt az egyedüli éjszakáktól. — A. — mondta a szovjet parancsnok —, kicsi baj, papa. Nyicseva Minden éjszaka szovjet kiskatona vigyázott rájuk. Oda senki be nem szállásolhatott, senki nem zavarhatta. A kiskatona mindig mondta: papa elektromajszter. Csak a parancsnok katonaküldönce jöhetett. Mikor hozta a zsírt, olajat, ennivalót A malomban fával tüzeltek akkor, fűtötték az öreg gőzgépet Egészen 1950-ig. — Nagyon sajnáltam, kezes masina volt Megszoktuk egymást Dehát a fejlődés nem állhat Meg ekkorra nem is maradt tán fa Füred körül. Tíz forintos órabére van. A fizetési szalagokat őrzi. Ezerhétszáz, ezernyolcszáz forintos. Van kétezerkétszáz forintos is. ☆ Hogy telt el a 25 év? Minden évben levágtak egy disznót. Összejött a rokonság, a szomszédok. Csontos Péterré minden nyáron kapálgatta a kiskertet. Augusztusban várta az üdvözlő lapokat Tíz év óta minden nyáron üdülni ment Csontos Péter. Ennyi kijár egy munkásembernek — mondja. Nem autósmunkást. Nem cserélte ki a házát még csak tv-t se vett. Nyolc év óta jelentéseket olvasgat. Járási tanácstag Csontos Péterné. Ahogy mondja, a járási párttitkár szomszédja. Választókörzeti szomszédság. Emlékek? Volt itt egy sikkasztó malomigazgató. Bátyja miniszterhelyettes. Másik bátyja is nagy poszton. Azt beszélték a faluban, na ezt elsimítják. Két évet kapott. Csontos Péter vette észre. Mikor bement hétfőn, mindjárt látta a gépen az olajórát Nem így hagyta ő szombaton. Vasárnap feketén őrölt a malom. Az igazgató meg a főmolnár elpotyáztak egy félvagon lisztet . Én OTI megbízott voltam felszabadulás után. Fillérre stimmeltem mindig. Télen csizmában jár. A tűzoltóságra is. A községi tűzoltó testület elnöke. Heti hat—nyolc órás elfoglaltság. — Kell ennyi. Mikor már megöregszik az ember, nagyon hosszúak az esték. Igazgatója állítja: kevés munkásember öregszik meg olyan becsületben, mint a Csontos Péter. Az öreg szaki. A munkásember. Sokáig töprengtem. Ilyen-e a munkásember élete, mint az övé? Tipikus-e? Nem dönthetem el Egy munkásember a sokezer közül. Az ő élete ilyen, ö fölötte így telt el a negyedszázad. Borzák Lajos Átadási határidő 1969 szeptember — közölték a járás vezetői a törökszentmiklósi új járási tanács épületéről. A napokban érdeklődtem az újabb határidőről, konkrét választ nem tudtak adni. Most az építőktől kérdezzük meg: mi a végleges határidő? ORSZÁGUTAK RÉMEI A napokban autóval robogtunk Szolnokon a Mártírok útján végig A Tisza Szálló felé. A Lenin-szobor előtt a fénycsóvában egy billegő kerékpáros alakja tűnt fel. A háta mögé érve a biciklis hirtelen — minden irányjelzés nélkül — elénk vágott. Éktelen fékcsikorgás, a vezető lélekjelenlétét dicséri, hogy azonnal balra rántva a kormányt, szédületes tempóban befordult a Táncsics utcába. Rövid és élénk szóváltás zajlott a kerékpáros és barátom között, amiben az volt a félelmetes, hogy a szabálytalankodó a legkisebb megbánást sem érezte. Fel sem fogta felelőtlenségének esetleges következményeit — No, és történt valami? — motyogta. Valóban nem történt semmi. Ám, ha nincs kéznél egy úttorkolat... És ha jön valami a Táncsics utcán...? Évről évre növekszik a kerékpárosok által okozot balesetek száma. Míg 1966-ban 75, egy év múlva már 96, tavaly pedig 124 közlekedési balesetet okoztak a szabálytalankodó kerékpárosok Szolnok megyében. Az általuk okozott balesetek száma az idén is meghaladta a százat. Hovatovább, minden harmadik balesetet kerékpáros okoz. Az okokat vizsgálva mindez nem tűnik véletlennek. A gépkocsivezető viszonylag kényelmes meleg vezetőfülkéből kormányozza kocsiját. A nagy sebesség és a négy kerék megakadályozza a hirtelen irányváltoztatást. Hatásos fékek vannak, erős lámpák jelzik irányát. Hosszú gyakorlás és sikeres vizsga után juthat csak volánhoz valaki. Mindez természetes, így helyes. A kerékpáros önerejéből hajtja törékeny járművét, egyensúlyoz, tapos, figyel — ha figyel — előrehátra. És mindezt esőben, szélben, fagyban, hóban. Az ülésre felkapaszkodhat a hétéves gyerektől a 70 éves öregig bárki. És nosza, bele a rohanó, száguldó autók forgatagába. És a lámpa... A rendőrség évek óta nem tud érvényt szerezni annak a rendeletnek, hogy minden kerékpáron lámpa legyen elől és hátul. Nem mintha nem vizsgálnák, ellenőriznék, büntetnék azokat, akik ezt elmulasztják. Ám, úgy tűnik, ennyi kerékpárhoz kevés a rendőr. Hazánkban több mint három millió bicikli fut az utakon, bár ez a szám évek óta nem növekszik jelentősen, mégis egyre több a kerékpáros karambol. Ennek az oka az, hogy megnövekedett az autók száma, ám a nagyobb forgalommal nem jár együtt a nagyobb közlekedési fegyelem. Több évtizede vezető sofőrrel beszélgettünk nemrég az utak törvényen kívüli lovagjairól, a szabálytalankodó kerékpárosokról. Hallottam tőle néhány egészen észszerű javaslatot. Az új utak építésénél fél-fél métert el lehetne záróvonallal határolni a kerékpárosok számára. Rövidesen megkezdődik a négyes számú főútvonal korszerűsítése. Érdemes lenne az építésnél erre is gondolni. Szó esett arról is, hogy aki egy forgalmas út sodró forgatagába belekerekez, legalább azt bizonyítsa, hogy tudja, melyik a jobbkeze és melyik a bal! Ha egy kerékpárost megbüntetnek azért, mert járműve kivilágítatlan volt, úgy a bírságban foglaltasson benne egy komplett világítóberendezés ára, melynek beszerzését és felszerelését az önkéntes rendőrök — hisz vannak szép számmal — biztosíthatnák. Két forint ötven fillér egyenlő: egy emberélet és öt súlyos sebesült. Sajnos, az egyenletet nem a hatás kedvéért állítottuk fel. Nemrég a Szajol—Szolnok között történt súlyos baleset mérlege ez. Egy kivilágítatlan kerékpár miatt ütközött össze a két teherautó. A kerékpárnak dinamója és első lámpája is volt. A hátsó égő azonban — melynek az ára két forint ötven fillér — hiányzott. A bicikli olcsó, közkedvelt közlekedési eszköz. Úgy tűnik, még évtizedekig szükség lesz rá. Érdemes lenne hát az eddiginél határozottabban foglalkozni a kerékpár helyzetével a közúti forgalomban. És a motorosokkal, autósokkal szemben használt szigorral eljárni azokkal, akik semmibe veszik a közúti közlekedés rendjét. Hiszen ez az ő érdeküket is szolgálná. — Pb — 3 Az építőipar idei mérlege: 32 230 lakás Naponta mintegy 1200 tonna cement érkezik Romániából, hogy enyhítse a kötőanyag-hiányt az építkezéseken és az elemgyári munkahelyeken. Néhány héttel ezelőtt ugyanis a romániai cementipar soron kívül összesen 40 000 tonna cement szállítását vállalta. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium legújabb felmérése szerint az év utolsó két hónapjában 9200 új lakás építését fejezik be az ÉVM vállalatok. Így várható, hogy a tavalyinál 12 százalékkal több, vagyis 23 500 lakás átadásával zárják az 1969. évi programot Az előzetes felméréseken tájékozódtak más tárcák, a tanácsok és a szövetkezetek építési munkájának várható eredményeiről is. Ezek szerint a szocialista építőipar az idén összesen 32 230 új otthont ad át Termelőszövetkezeti húsüzem és vendéglő Jászárokszálláson Ez év márciusában kezdtek hozzá az új vágóhíd és húsfeldolgozó üzem építéséhez Jászárokszálláson, s júliusban már kolbászt töltöttek, s húst füstöltek benne. A tüneményes gyorsaságot azzal magyarázzák hogy a Táncsics Tsz-ben a saját építőbrigád volt a kivitelező. Még a szövetkezet vezetői sem hittek az ilyen gyorsaságban, ezért több sertés szállítására szerződtek az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal. Így a lehetségesnél kevesebb sertést dolgozhatnak fel. Az üzem termékei keret rendelkezések szerint a tsz nyers húst nem értékesíthet Azt azonban nem tiltja meg, hogy saját tagjait el ne lássa. Karajból mindig jut a tsz tagságának is. A húsüzem kapacitása évente 1800 hízó feldolgozását teszi lehetővé. Jövőre már kihasználják a teljes kapacitást. — En művel kevesebbet adnak el az állami vállalatnak? — Nem — válaszolt Mészáros Ferenc főkönyvelő. — Fejlesztjük a sertéstelepet is, sejtek a községben. Sorban állnak a füstölt tarjáért, oldalasért, csülökért, a szalonnafélékért Nem különben a hurkáért, kolbászért, sajtért, a tepertőért és házi zsírért. Az áru nagy részét a saját boltban, kisebb részét ÁFÉSZ-nél adják el. Négy hónap alatt több mint fél millió forint értéket forgalmaztak. A tsz a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-szel is kooperált. Azok 200 sertést adtak át s cserébe 50 ezer forint értékű feldolgozott terméket szállítottak az alsószentgyörgyi tsz mintaboltja részére. A program keretében az idén új fiaztató, kanszállás épült, jövőre 600 férőhellyel bővül a hizlalda. Évente 3000 hízót állítunk elő. Csaknem a felét élőállatként értékesítjük. A termelőszövetkezet ideiglenesen kiköltözött régi székházából. A hatalmas, _ átjárós — szobákat nem tudták célszerűen kihasználni. A zsúfoltság is nagy volt. A stabil épületre emeletet húztak s 17 irodahelyiség és egy tanácskozóterem lesz itt. A földszinten pedig két helyiségből álló egymásba nyíló vendéglő helyiség és konyha létesül. Az átépítés itt gyorsan haladt. Az épület már tető alatt van, most a szerelést végzik. Ezt is a saját brigád építi. Tervét a tsz építéstechnikusa, Csintalan Antal készítette. Konkurencia a ÁFÉSZ-szel Az épületet központi fűtéssel látják el. A szerelésben a Hűtőgépgyár segít. — A konyha 600—800 adag étel előállítására képes. Felszerelése korszerű. A húsfeldolgozó elegendő nyersanyagot ad, a zöldségfélék szállítására a szomszédos tsz-ekkel szerződnek. — Itt elsődlegesnek az üzemi konyha felállítását tartottuk — mondta a főkönyvelő. — A községben 1971— 72-ben üzemel a Hűtőgépgyár helyi egysége. Ott sok asszony fog dolgozni, a férjeknek is kell a meleg étel. Két majorba a központi konyháról viszik ki a kedvezményes ebédet. Biztosan megszokják majd az emberek. Eleinte a fürdő is kihasználatlan volt, most már kicsi. Tagjainkat szeretnénk közelebb hozni az ipari munkások szociális ellátásához. A konyha már januárban üzemel. „Vegyék észre, hogy tsz van a községben" A vágóhíd, a húsüzem, a vendéglő az irodaházzal másfél milliós beruházást igényelt. Természetesen a belső berendezések nélkül. A vendéglő berendezésének tervezésében a Pannónia Vendéglátó Vállalat igazgatója segít. Ő is jászárokszállási. Az egyik helyiség vadász, a másik magyaros terem lesz. .mintegy kétszáz személy fér el benne. — Nem lesz ráfizetéses? — Az ÁFÉSZ vendéglője másodosztályú, drága és sok panasz van rá — vélekedik a főkönyvelő. — A miénk szolidabb árú lesz, korszerűbb, de árban harmadosztályú. Versenyezni fogunk a vendégekért. Nem törekszünk nagy nyereségre, s úgy véljük ami az ételre rámegy, az italon megtérül. Eddig csak a búza és egyéb termékek termeléséről ismertek bennünket a községben. Most azt szeretnénk, hogy közvetlenül is érezze a lakosság a tsz létét. A Táncsics Tsz szolgáltató tevékenysége tehát tovább bővül a községben. A konkurencia eredményét a helyi lakosság élvezi majd. — m, 1. — A kapacitás 1800 hízott sertés