Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

Fock Jenő látogatása a finn parlamentben Csütörtökön Helsinkiben folytatódott Fock Jenő finn­országi látogatásának prog­ramja. Miniszterelnökünk Péter János külügyminiszter­rel és kíséretének többi tag­jával együtt a délelőtt folya­mán felkereste a finn fővá­ros fontosabb intézményeit. Először a parlamentbe láto­gattak el, ahol R. Paasio, a parlament elnöke fogadta a látogatókat és szívélyes han­gú eszmecserét folytatott a magyar államférfiakkal. A házigazdák ezután bemutat­ták vendégeiknek a parla­ment hatalmas gránitépüle­tének helyiségeit, az üléster­meket, az épület belső beren­dezését. A nemzeti múzeumban a A Helsinkibe kiküldött magyar újságíróknak csütör­tökön V. Leskinen finn kül­ügyminiszter nyilatkozott a finn—magyar tárgyalásokról. V. Leskinen kijelentette: — Két baráti ország <ál­­lamférfiai folytattak egy­mással őszinte beszélgetést. A tárgyalások során a fe­lek nem titkoltak egymás előtt semmit, minden kér­dést őszintén feltártak s különös figyelmet fordí­tottak az európai bizton­sági értekezlet ügyére, a kö­zel-keleti és a délkelet­ázsiai helyzetre. Igen jó hatást váltott ki a finn partnerek körében az a nagy hozzáértés, ahogyan Fock Jenő magyar minisz­­terelök állást foglalt az em­lített kérdésekben. Arra a kérdésre, hogy az európai biztonsági konferen­cia ügyében előterjesztett finn kezdeményezéseket ille­tően mik a további kilátá­sok, Leskinen kijelentette: Finnország népének történel­mi múltját szemléltető gaz­dag néprajzi gyűjteményt te­kintette meg a magyar kül­döttség. Északi rokonaink ősi kultúrájának dokumentu­mait Viliéi Luho, a múzeum igazgató-helyettese mutatta be. Ezután a finn nemzeti színházban tett látogatás kö­vetkezett A társulat igen nagy érdeklődést tanúsított különböző magyar darabok iránt nem egy magyar szín­padi művet sikerrel előadtak már Helsinkiben, s jelenleg is magyar szerző darabját, Szakonyi Károly: ..Adáshiba” című művét próbálják. A darab bemutatója február 3-án lesz, mindkét félnek az a véle­ménye, hogy a konferencia sikeréért tett következetes erőfeszítéseknek előbb­­utóbb meglesz a gyümöl­cse, konkrét határidőt azonban egyelőre nehéz volna jósolni. Mindeneset­re mind Finnország, mind Magyarország igen erőtel­jesen munkálkodik az európai biztonsági érte­kezlet létrehozásán, és csak sajnálattal lehet tudomá­sul venni, hogy egyes álla­mok kormányai különböző feltételeket szabnak és ez­zel nagymértékben lassít­ják az európai és a világ­­béke szempontjából oly je­lentős nemzetközi vállalko­zás előkészületeit. Papírgép export Magyarországra A finn lapok változatlanul jelentős teret szentelnek Fock Jenő finnországi láto­gatásának. A Kansas Uutiset ,,a gépipar bemutatkozott a magyar miniszterelnök­nek” címmel első oldalon közöl tudósítást Fock Jenő vidéki útjáról s kiemeli, hogy mind a két meglátogatott városban szóba került a műszaki együttmű­ködés és a finn gépipari ex­port bővítésének a lehetősé­ge. A lap szerint Tamperé­ben — nem hivatalosan — papírgépek megvételéről is szó esett, s hozzáfűzi a lap: a magyar megrendelés igen fontos volna a finn export szempontjából. Délben a Helsinki városi tanács ebédet adott Fock Je­nő tiszteletére. A városi ta­nács dísztermében rendezett baráti hangulatú esemény alkalmával a két testvérvá­ros — Helsinki és Budapest — kapcsolatainak továbbfej­lesztéséről is szó esett, s a finn főváros vezetői átnyúj­tották Fock Jenőnek Helsin­ki emlékérmét Délután a miniszterelnök a finn—magyar társaságba lá­togatott el, ahol Kaarina Vi­­rolainen asszony, a társaság elnöke köszöntötte a minisz­terelnököt és feleségét, vala­mint a többi magyar vendé­get, és bemutatta nekik a több mint 20 éve működő társaság vezetőit Este Róna­ Rudolf, helsin­ki nagykövetünk fogadást adott Fock Jenő miniszter­­elnök és kíséretében lévő magyar személyiségek tisz­teletére, a Kalastajatorppa étteremben megtartott, bará­ti légkörű találkozón részt vett Kekkeinen finn köztár­sasági elnök, valamint a kor­mány tagjai, Karjalainen miniszterelnök vezetésével­ .jelen volt továbbá Martti Ingman budapesti finn nagy­követ A finn külügyminiszter nyilatkozata Hirtelen főtt az olvadás Riadókészültségben a robbantó osztagok A Zagyva és a Tárna víz­gyűjtőjében — a Mátra lej­tőin — mintegy 230 millió köbméter víznek megfelelő hó olvadozik. A Középtisza­­vidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói felkészültek a ha­talmas vízmennyiség fogadá­sára. Nagy Illés, termelési igazgatóhelyettes elmondta, hogy a napokban különösen a Zagyvára kell odafigyelni. Várható, hogy a megduzzadt folyó megemeli és összetöri a jég takaróját és a leúszó jégdarabok a hidak alatt fennakadva, könnyen dugót képezhetnek. A robbantó osz­tagot riadókészültségbe he­lyezték és beavatkozásukra valószínűleg sor kerül. A belvízfronton jelenleg a legfontosabb feladat a csa­tornák, lefolyók megtisztítá­sa a hótól és a jégtől. Ehhez kéri az igazgatóság az érde­kelt állami gazdaságok és termelőszövetkezetek segít­ségét. Kunhegyes környékén máris 1200 katasztrális hold került víz alá. Ott is másutt is biztosítani kell a víz sza­bad útját. Ülésezett az SZMT e­nöksége A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa tegnap tar­totta soron következő ülését. A tanácskozás Fodor Mi­hály, a megyei tanács vb el­nökének tájékoztatásával kez­dődött. Beszédében ismertet­te az 1971. évi tanácsválasz­tás előkészítésével kapcsola­tos feladatokat. A tájékoztató után Árvai Istvánnak, az SZMT vezető titkárának jelentése követ­kezett, amely átfogó képet nyújtott a szakszervezetek megyei tanácsának az elmúlt négy évben végzett munká­járól. Az elnökség elfogadta a két beszámolót, majd állást foglalt abban, hogy 1971 március 12-re összehívják az SZMT-t választó megyei kül­döttértekezletet. A tanácsko­zást élénk vita követte, majd az ülés a hozzászólásokra adott válasszal ért véget. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK -4 Télen is szomjas Szolnok A decemberi és január ele­ji kemény hideg jégpáncélt hizlalt a Tiszán, s nagy gon­dot okozott ezzel a megyei víz- és csatornamű vállalat­nak. A jégréteg alatt ugyan­is nem úgy tisztul a folyó vize, mint amikor közvetlenül érintkezik a levegő oxigénjé­vel. A rossz „szellőzés” kö­vetkeztében a víz szennyezet­tebbé vált. Az ivóvíz higiéniai tisztaságát az óránkénti ellen­őrzéssel és a nagyobb men­­­nyiségben adagolt fertőtlenítő szerekkel biztosították. Ezt mutatta a rosszul oldódó alu­míniumszulfáttól nem egyszer tejszínű csapvizünk is. De nemcsak a hideg idő nehezí­tette a vízszolgáltatók mun­káját, hanem a mostani eny­hülés, olvadás is. Mint dr. Polónyi Szűcs Lajos, a válla­lat igazgatója mondotta, ilyenkor jobban mozog a föld, s ez gyakran csőtörést okoz. Szolnokon naponta 7—16 cső­töréshez kell kivonulni a víz­­művek szerelőinek, de nem is ez a szám ijesztően nagy, ha­nem a megyei átlag, amely naponta száz kisebb-nagyobb csőtörést jelez. A gondok ellenére eddig komoly panaszra nem volt okunk, mert egy, fél nap alatt kijavították a hibákat, s a megyeszékhely zavartalanul nyelheti el napi 20—22 ezer köbméteres vízfejadagját A korábbi években a téli fo­gyasztás 16—17 ezer köbmé­ter volt naponta. Hogy a vízfogyasztás továb­bi növekedését is kiszolgál­hassák, amíg megvalósul a 120 millió forintos beruházá­sú nagy vízmű rekonstrukció, áthidaló megoldásként még ebben az évben három gyors­­szűrőt állítanak munkába, így naponta négyezer köbmé­ter víz tisztításával növelik a vízmű kapacitását Új élelmiszercikkek Az év elején jónéhány új élelmiszert hozott forgalomba a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat. A ha­zai áruk közül a budapesti konzervgyár terméke és hasz­nos ötlete a 4 forintos áron árusított gombás tojáskrém. Sok újfajta édességet és halkonzerveket importáltak Csehszlovákiából, pl.: töltött meggy furé és méz cukorkát, tej, kávé és kakaós karamel­lát zselécukrot rumos- és gyümölcs ízesítésű mézes csó­kot Hosszú ideig hiányzott az üzletekből a kandirázott gyü­mölcs, más néven szú­gát Eb­ből négy tonnát exportált a vállalat, amelyet tíz dekás cso­magolásban 7,50 forintért vá­sárolhatunk meg. A halkonzervekről azért ér­demes szólni, mert az olcsó áruk választékát bővítik, 8, 8,50, 11, illetve 13 forintba ke­rülnek. Most már megyénk élelmiszer­boltjaiban is kap­ható a sokat reklámozott koffeinmentes pörkölt kávé, amely ugyan nem olcsó, mert tíz dekánként 22 forintért árusítják. Két gazdaság traktorvezetőket képez A Hoki Állami Gazdaság és a mezőhéki Táncsics Tsz még ebben a hónapban alapfokú traktorvezetői tanfolyamot in­dít. A két gazdaságból hu­szonnégy fiatal jelentkezett a tanfolyamra. Az állami gaz­daságban az elméleti oktatást végzik, mely erő- és munka­gép ismeretből, politikai to­vábbképzésből és munka­egészségtanból áll. A tsz-ben a gyakorlati foglalkozást bo­nyolítják le. A tanfolyam költségeit a gazdaságok fe­dezik. Ha a vezetői jogosít­ványt megszerzett új trakto­rosok legalább két évig a gaz­daságban maradnak, nem kell a tanfolyam költségeit vissza­téríteniük. Magyar szakszervezeti küldöttség utazott Kubába A kubai szakszervezeti köz­pont (CTC) meghívására Földvári Aladárnak, a SZOT elnökének vezetésével csütör­tökön szakszervezeti küldött­ség utazott Havannába. Ma: Kalandozások kora Tarka-barka Macska játék­­ Jég alatti halászat Jövő heti rádió- és TV-műsor Korszerű technika és technológia alkalmazásával Az új ötéves terv távlatai a Tina Cipőgyárban Mi jellemzi a megyénkben települt könnyűipari nagy­­vállalat, a martfűi Tisza Ci­pőgyár távlatait a negyedik ötéves tervben? —Erről kér­tünk tájékoztatást Kiss Lajos vezérigazgatótól. Elöljáróban Kiss elvtárs elmondotta, hogy érni. Több, mint tízmill­ó pár bőrcipő Sok számadattal jellemez­te a vezérigazgató a terme­lés öt évre tervezett növelé­sét. Bőrcipőből például 45,1 százalékkal­ gyártanak töb­bet 1975-ben, mint a múlt évben. Ez azt jelenti, hogy tízmillió hatszázezer p­ár bőr­cipőt állít majd elő öt év múlva a vállalat. Tornacipő­ből ugyanakkor — a gazda­ságtalan export megszünte­tése miatt — a tavalyinál­­ valamivel kevesebbet, 2 mil­lió 800 ezer párat gyártanak 1975-ben. Ismeretes, hogy gyakorla­tilag az egész iparág gumi­talp-szükségletét a Martfűn termelik. Ennek megfelelően mikroporózus talpból öt év múlva 55.6 százalékkal töb­bet- összesen 1 millió 50 ezer Érdekes az a terv, amely a vállalat termékeinek érté­kesítését irányozza elő. Esze­rint az export öt év múlva 236.4 százaléka lesz a kül­földön értékesített tavalyi mennyiségnek. Jóval mérsé­a vállalat új ötéves terve — fő céljaiban — az iparág fej­lődési ütemével azonos nö­vekedést tartalmaz. Ezt fo­kozott mértékben a korszerű technika és technológia al­kalmazásával kívánják és­négyzetméternyit gyártanak, míg formagumitalpból és le­mezgumitalpból csaknem két és félszeresére növelik a ta­valyi termelést. Az előbbi­­ ből 12 millió párat, lemezgu­mitalpból pedig 2 millió 100 ezer kilogrammot gyártanak a terv szerint 1975-ben. A korszerű, fejlett techno­lógia alkalmazására jellem­ző, hogy a fröccsöntött tal­pú cipők részaránya a tava­lyi 2.2 százalékról öt év alatt 15.3 százalékra nő, vagyis 1975-ben kereken kétmillió pár cipő készül ilyen módon. Ugyanakkor a bőrpótló fel­sőrész-anyagokból gyártott lábbelik részaránya is a ta­valyi 35.7 százalékról 46.5 százalékra emelkedik öt év alatt keltebben nő a hazai szük­ségletre gyártott lábbelik aránya, amely a múlt évi­nek mindössze 115 százaléka lesz 1975-ben. A termelés növelése érde­kében öt év alatt 137 millió 540 ezer forintot fordítanak a gumigyári fejlesztésre, míg 120 millió 554 ezer forintot költenek a cipőgyári fejlesz­tés céljaira. Ezeknek az ös­­­szegeknek a legnagyobb ré­széből korszerű gépeket vá­sárolnak — zömmel tőkés importból. Az üzemelteté­sükkel s az általuk képviselt fejlett technológia alkalma­zásával kívánják elérni azt a célt, hogy a termelés nö­velése 85 százalékban a ter­melékenység növekedéséből származzék. Jelentősek az egyéb beru­házási célokra szánt össze­gek is­, így például szociális és kommunális létesítmé­nyekre — öltöző-fürdő, ipari­tanuló otthon építésére, va­lamint közmű-jellegű fejlesz­­tésre — öt év alatt 25 mil­lió 100 ezer forintot költ a Tisza Cipőgyár. További — mintegy 12 millió forintból a nehéz fizikai munkafelté­teleket javítják — például az anyagmozgatás gépesíté­sével —, fejlesztik a munka­­védelmet és bővítik az orvo­si rendelőt Az utóbb említett beruhá­zások jórészt — közvetve vagy közvetlenül — a gyár dolgozóinak szociális helyze­tét és egészségvédelmét ja­vítják. Számottevő az új öt­éves tervnek az az előirány­zata is, amely a személyi jö­vedelmek növelését célozza. Vállalati átlagban az egy dolgozóra eső jövedelem öt év alatt 15,4 százalékkal nö­vekszik, ha a termelés is a tervezett mértékben emel­kedik. A startlem­­et meghatározói Ha csak azt vennénk ala­pul, hogy a múlt évi terme­lési tervét 10? százalékra tel­jesítette a Tisza Cinca­­ár, könnyen megállapíthatnók: jók az indulási feltét­lei* az új ötéves terv kezdéséhez. Sajnos, valójában a helyzet nem ilyen kedvező. Mint a vezérigazgató el­mondta, az an­yavessz­musban most is a múlt év elejihez hasonló nehézségeik vannak­­, az a körülmény is kedve­zőtlen, hogy az alapanyagok korszerűsége nincs összhang­ban a fogyasztói igényekkel. Nem utolsósorban a mun­­kaerőhelyzet ismerete és vár­ható alakulása adja meg an­nak a magyarázatát, hogy a Tisza Cinőgyár piscdl^en i­en a termelékenységet emelő géni beruházásokkal igyek­szik megteremteni a terme­lés növelésének­­ valóban kor­szerű feltételeit. M. t. Százmi­liók fejlesztésre

Next