Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

XXII. évf. 171. sz. 1971. július 22. csütörtök. A MEGYEI AZ APRÓVADAK NAGY MEGYÉJÉBEN Készülődés a Vadászati Világkiállításra Gerlelövéssel Szolnokon, Versenyen • Dolgosnak a megye népművészei Hazánk nemzetközi megbecsülését jelzi, hogy szép fővárosunk az első Vadászati Világkiállítás színhelye lesz. Az öt kontinens vadászainak készülődésén túl nálunk társadalmi eseményszámba mennek az előkészületek. Megyénk vadásztársadalma és lakossága érdeklődéssel figyeli a közelgő eseményeket. Az augusztus 27-én nyitó világkiállítás rendezvényei között kimondottan Szolnok megyei program nem lesz. Pontosabban elmarad a korábban tervezett tiszaligeti apróvad kiállítás. Mégis a mi tájunk jócskán részt kér a nagy eseményből. Úgy is, hogy a kiállításon ott lesznek a megyében lőtt trófeák. Köztük a világhírű szajoli, de ezentúl még a törökszentmiklósi, a tiszasülyi és a sok aranyérmes őztrófea. A mi megyénk apróvadban gazdag, a 870 ezer holdnyi vadas területen, becsült adatok szerint 80 ezer nyúl, 150 ezer fácán, 70 ezer fogoly, 90 ezer őz, s 600 túzok gazdája a 36 vadásztársaság. Ebből adódóan ehhez igazodik a Szolnok megyei program. A világkiálításra érkező külföldi vadászoknak a megye 25 társasága ezer napot ajánlott fel eddig. Gerlelövészetre, vadkacsára, fogolyra, fácánra és őzsutára várják a külföldi vadászokat. Külön érdekesség, hogy a szolnoki Diana, a vezsenyi Tisza, a tószegi Dózsa és a tiszaföldvári Dózsa vadásztársaságok olasz vadászokat hívtak gerlére. A gerle nagyon elszaporodott az utóbbi években, s jól jön az olaszok érdeklődése. A kacsa marad Az Alföld e része — elsősorban a rizstelepek miatt — vadkacsában gazdag vidék. Hajnali vadkacsa húzásra vár külföldi vadászokat a besenyszögi Lenin, a kunmadarasi Petőfi, a túrkevei Kossuth és a szolnoki Diana vadásztársaság. A bérvadászatokat a MAVAD szervezi, a vadkacsáért például 65 forintot fizetnek a külföldiek úgy, hogy a kacsa marad, s annak árát még külön megkapják a vadásztársaságok. A külföldiek nagy érdeklődésére tekintettel 15 nappal előre hozták a fogoly- és fácánszezon kezdetét. A hazánkba áramló idegenek kíváncsiságának kielégítésére úgy is gondoltak, hogy azokat is szívesen látják a megyében, akik nem puskával jönnek. Akik az alföldi vadgazdálkodásra kíváncsiak az abádszalóki Lenin, a túrkevei Kossuth, a tiszasülyi Lenin, a kisújszállási Petőfi, a mezőtúri ÁFÉSZ, a kunszentmártoni Zalka Máté, a tiszaföldvári Dózsa és a szolnoki Diana vadásztársaságokban gazdagíthatják tapasztalataikat. A turistacsoportok fogadására készülő vadásztársaságok között olyan neves vadgazdálkodási társulások vannak, mint a túrkevei Kossuth, — amely elsőnek kapta meg az országban a Nimród díjat. Mint Munkácsi István megyei fővadásztól megtudtuk, márciusban operatív bizottság alakult a megyében — Mengyi László elnökletével, amely irányítja a felkészülést, s szervezi a kiállítás látogatását is. A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya 14 ezer felnőtt, 3 ezer diákjegyet adott elsősorban a termelőszövetkezeteknek, iskoláknak, a megyei vadászati intézőbizottság ezentúl még 3600 felnőtt és 1000 diákjegyet osztott szét 32 vadásztársaságban. Az érdeklődés nagy, úgy számítják húszezernél több ember utazik fel. Vadásztársaságok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok kétnapos látogatásokat szerveznek. A Jászságból a tervek szerint különvonat indul Budapestre, amely Jászkisértől kezdve veszi fel a csoportokat. Kántor Sándor tányérjai A budapesti világkiállításon — mint a mezőgazdasági és ipari kiállításokon már megszoktuk — ismét megnyílik a karcagi ÁFÉSZ taiikacsárdája. Szolnok megye úgy is ott lesz ezen a rangos eseményen, hogy az itt élő népművészek szinte mindegyike készít valamit. A karcagi Kántor Sándor, a Népművészet Mestere hamarosan szállít majdnem félezer tányért, tálat, butéliát, amelyek vadászjeleneteket ábrázolnak. Az alkalomra Kántor Sándorék olyan pálinkáskészletet készítenek, amelyekben a poharak vadmalacokat jelképeznek, a butélia pedig vaddisznófejben végződik. Dolgoznak a mezőtúri fazekasok is. Hetvenezer forint értékű dísztárgyra kaptak megrendelést. Korsók, kerámiák, butéliák, figurák ezek. A mezőtúri Kosa Klári népművész külön készít 20—25 népművészeti figurát az eseményre. — a karcagi Agyagipari és Népművészeti Szövetkezetben Russói István, a Népművészet Mestere és fia, ifj. Russói István népi iparművész irányítja és készíti a plaketteket, — gyertyatartókat, emblémákat, relieffeket, 30—200-as példányonként, — amelyek ugyancsak a Vadászati Világkiállítás jellegét örökítik meg. B. U ff* q\ , MEGYEI TANÁCS LAPJA Magtárban 10 ezer vagon búza • „Zöld út" a többlet gabonának (Tudósítónktól) Az ország nagy búzatermő megyéjében, Szolnokban, magtárba került a tízezredik vagon új búza. Az utóbbi napok esős időjárása ugyan akadályozta a kombájnok zavartalan munkáját, a felvásárlásban azonban nem okozott nagyobb kiesést. — Túrkevén, Mezőtúron, Kisújszálláson, Tiszaföldváron rövidesen kiteszik a „megtelt” táblát a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat magtáraiban, ugyancsak szaporán telnek a tárolók Újszászon, Törökszentmiklóson, Szolnokon és Jászberényben is. Az esőzés néhány helyen csökkentette a búza hektoliter súlyát, az acélos szemek arányát, de ez a minőséget lényegesen nem befolyásolta. A hét első három napján átvett termények jórésze után is felárat fizetett a vállalat. Eddig mintegy 8 millió forintot kaptak kézhez minőségi felárként a nagyüzemek. Az idei termésátlag jobb a vártnál, ezért a felvásárlók kétezer vagon többlettel számolnak. Külön pótszerződések nélkül is „zöld utat” biztosít a többletként átadott gabonának a vállalat T ■I«. rr r r * r r . f r . Tejtölt- és zarógép gyártását kezdték meg Törökszentmiklóson (Tudósítónktól) Országszerte nagy az érdeklődés a műanyag tasakba csomagolt tej iránt, mivel a korszerű csomagolás feleslegessé teszi a tejeskannák, üvegpalackok cipelését, visszaváltását. A tej csomagolását eddig főként a nagyobb városok tejipari üzemei, nagyobb tsz társulások végezték. A jövőben azonban lehetőség nyílik arra, hogy kisebb tejüzemek, a kisebb települések ellátását is műanyag tasakba csomagolt tejjel oldják meg. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat megszerkesztette a kisebb méretű TZG típusú tejtöltő és zárógépét. Az első mintadarabot a Szolnok megyei Tejipari Vállalat karcagi tejüzemében próbálták ki sikerrel. Ára: 80 fillér Ma: Jászfényszarui KISZ-esek, fiatalok Jó szóval és a törvény szigorával A világ mezőgazdasága Kollektív munka minden Elúszott a daru Sport a barátság jegyében Fogadás Lengyelország felszabadulásának tiszteletére Lengyelország felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából tegnap délben fogadást adott a Szolnoki Tisza Szálló különtermében a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetsége, a külkereskedelmi tanácsos hivatala és a MoÜmex- Cekap kénsavgyárakat szerelő vállalat vezetősége. A fogadásom részt vett Madura Wladyslaw, a lengyel nagykövetség első titkára, Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke, Sipos Károly, a városi pártbizottság első titkára, Csorna Kálmán, a városi tanács elnöke és a Tiszamenti Vegyiművek képviselői. Megkezdődött a II. országos mezőgazdasági munkavédelmi konferencia Megkezdődött szerdán a II. országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és fagazdasági munkavédelmi konferencia Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Több mint 400 gazdaság vezetője vitatja meg a háromnapos tanácskozáson azokat a teendőket, amelyekkel biztonságosabbá teszik a munkafolyamatokat és az eddigieknél is jobban védik a dolgozók testi épségét. Dr. Tamás Lászlónak, az ÉDOSZ főtitkárának megnyitója után Kazareczki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes hangoztatta, hogy munkavédelmi feladatokat a műszaki színvonal határozza meg, s a munkaerő védelmének leghatékonyabb módja a műszaki fejlesztés, a gépesítés, a korszerűsítés. Napjainkban már a talajművelést, a vetést, a növényápolást, az aratást csaknem teljes egészében gépek végzik. A növényvédelem 50 százaléka, a szállítás 65 százaléka gépesített, a rakodás azonban sok gondot okoz, hiszen annak 75 százalékához még közvetlen kézi munka szükséges. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK Fiatalok versenye Szélesedik az ifjúsági szövetség kongresszusát köszöntő munkaverseny mozgalom. Sok gyárban, üzemben kongresszusi műszakokat tartanak az ifik a legfontosabb feladatok megoldásának elősegítésére. Az újpesti gyapjúszövőgyárban például négy vasárnapon tartanak hétköznapi műszakot, a Pannónia Szőrmeárugyárban pedig a fiatalok három szabadnapjukon dolgoznak a termelési tervek teljesítéséért. Hasonló mozgalmat szerveznek az Egyesült Izzóban, a Chinoinban, az Országos Bányagépgyártó Vállalatnál és a Duna Cipőgyárban is. A budapesti KISZ bizottság összegezése szerint az eddigi önkéntes munkafelajánlások értéke jóval meghaladja a tízmillió forintot. Anna-bál A hagyományos Anna-bál közeledte tartja lázban Balatonfüred vendégseregét. A szombati — sorrendben 146. — Anna-bál iránt az idén is világszerte nagy az érdeklődés. A bálra az idén is csak korlátozott számban, összesen 600 belépőjegyet adnak ki. Előnybe részesítették a tengerentúli országokból érkező első balos lányok kérelmét. A 146. Anna-bál műsorát ezúttal is díszpalotással nyitják meg, majd az első bálozók lépnek parkettre. Éjfélkor tartják a szépségkirálynő választást, aki a közönség és a zsűri együttes szavazatai alapján Eris aranyalmáját kapja ajándékul. A Balaton 200 000 főnyi vendégseregéből csak kevesen jutnak el a füredi bálra, ezért körben a tó partján minden reprezentatív étteremben és szórakozóhelyen műsoros Anna-bált rendeznek. Udvariassági akció A Volán Tröszt dolgozói számára udvariassági akciót indít, amelynek során 10 ezer dicsérő kártya kerül azokhoz a gépkocsivezetőkhöz, akik a veszélyes és nehéz közlekedési helyzetekben a KRESZ-ben előírtakon túlmenően hozzájárulnak a biztonságos, zavartalan forgalomhoz. Azok a gépkocsivezetők, akik tulajdonosai a 250 ezer, az 500 ezer, a 750 ezer, illetve az egymillió kilométer baleset nélkül feliratú plakettnek, valamennyien kapnak egy dicsérő lapot. A kártyákat megszámozták, s azok a jövő év májusában sorsoláson vesznek részt. Összesen negyedmillió forint értékű jutalmat sorsolnak ki, a főnyeremény Zsiguli személygépkocsi lesz. A tröszt vezetőinek távolabbi elképzelései szerint azokat a dolgozókat, akiknek udvarias magatartását több kártya is bizonyítja, előnyben részesítik majd a fizetés megállapításánál és a munkabeosztásnál. Ritka lelet Nemesvámoson, házbontás közben ritka leletre bukkantak, előkerült a veszprémi molnárok 1663-ban készített pecsétnyomója. Az értékes leletet a veszprémi Bakonyi múzeumba szállították. Számos iparművészeti tárggyal is gazdagodott a múzeum: régi városlődi kerámiák, 13. századi csehbányái, illetve ajkai üvegek kerültek a gazdag gyűjteménybe. Mecsekalján megérett a füge A Mecsekalján olasz és görög tájak képét idézik ezekben a napokban a verőfényben úszó kertek, ahol megérett a füge és megkezdték a szedését. Hazánkban egyedül itt, ezen a mediterrán jellegű vidéken terem nagy mennyiségben a füge a szabad ég alatt. Nem ritka közöttük a nyolc-tűz deká a füge, márpedig ennél nagyobbakat a Földközi-tenger partvidékén sem szüretelnek. A pécsi háziasszonyok befőttet készítenek vagy bort erjesztenek a fügéből, amelyet júliusban és augusztusban, kis mennyiségben, a város piacain és gyümölcsüzleteiben is árusítanak. Kétdecis pezsgő A mecsekvidéki pincegazdaság pécsi pezsgőgyára, amely a híres Pannoniapezsgőket készíti, a Vadászati Világkiállítás alkalmával különlegességekkel kedveskedik a hazai és a külföldi vendégeknek. ízléses műanyag tasakban egy-egy kétdecis palackot helyeznek el, s az egyikben félszáraz, a másikban pedig félédes pezsgő lesz. A „vadászpezsgő” kereskedelmi forgalomba nem kerül, kizárólag Szekszárdon — a világkiállítás gemenci programjának idején — juthatnak hozzá a fogyasztók. Orvosi szakkönyvtár Az ország egyik legszebb és leggazdagabb orvosi szakkönyvtárát hozták létre a szombathelyi Markusovszky kórházban. Az intézmény rekonstrukciója során a régi szakkönyvtárat három helyiségesre bővítették, s abban 14 ezer kötet könyvet és 140 külföldi folyóirat példányait helyezték el. A szakkönyvekre 96 ezer forintot, a folyóiratokra pedig 200 ezer forintot költ évente a kórház. Kapcsolataik révén nemcsak a könyvtárban található szakirodalomhoz juthatnak hozzá az olvasók; — könyvtárközi kölcsönzés útján a világ bármely szakkönyvtára rövid idő alatt megküldi részükre a kért anyagot, mikrofilmen.