Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
A jó szóé az elsőség Az emberek — a felnőtt embereket értem alatta, de nem nagyon tévedek, ha a gyerekeket is ide sorolom — nem túlságosan szeretik, ha nevelik őket. Jómagam sem szeretem és őszinte ismerőseim és barátaim óriási többsége viszolyogna a hallatára, hogy valaki most őket nevelni szeretné. Ebből a nagyon józan okból idegenkedtek az ötvenes évek gépiesen látogató népnevelőitől, akik a nyudíj kapujában álló üzemi portást Truman politikájának részleteivel traktálták, és ezért nem szeretik a száraz prédikáció-szerű kommentárokat és szónoklatokat sem. De ugyanezek az emberek tízezer, sőt százezerszámra lépnek be és dolgoznak nagy kedvvel a szocialista — vagy a szép címért még csak sorompóba lépett —brigádokba. Amelyeknek nem titkolt funkciójuk, hogy a szocialista munka üzemi feladatai mellett a művelődés és az emberi magatartás szocialista normáira is neveljenek. Nem is mindig a legalacsonyabb fokon. Ebből a vállalásból, ebből a nekiindulásból alakul ki a Szocialista brigádtag arcképén a fő vonások mellé a talán leglényegesebb: a közösségi ember tónusa. Ezerszámra hozhatnék fel példákat arra, hogy ezek a kis kollektívák néhány év alatt — sokszor néhány hónap alatt is — képesek voltak emberi sorsok és történetek jó irányba fordítására, s ezért érzem nagyon örvendetesnek a Vasas Szakszervezet főtitkárának egy — jó féléve elhangzott, de nyilván ma is nagyon érvényes megállapítását. „Most már elsősorban nem a brigádok számának a növelése, hanem a szocialista vonásaik elmélyítése, megerősítése a cél. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a szocialista brigádon belül tovább fokozódjék a nevelőmunka .. A problémákról — arról az egyszerű mondatról, hogy „fokozódjék a nevelőmunka”, vagyis hogy legyen eredményesebb, sokoldalúbb, még műveltebb és céltudatosabb — nem mondhat el sokat kisterjedelmű újságcikk, de sok, hosszú és alapos tanácskozás folyik majd még, maga a brigádok országos kongresszusa is tárgyalja majd, de nem vagyunk merész jósok, ha azt mondjuk, hogy ez a tennivaló a következő években állandóan napirenden marad. Ha ugyanis komolyan vesszük a brigádmozgalom hármas célkitűzését, világossá válik, a munkafegyelem eszközeivel és anyagi meg erkölcsi ráhatásokkal viszonylag könnyű elérni, hogy az átlagos,jószándékú és akár közepes képességű ember is, fegyelmezetten és rendesen elvégezze a maga munkáját. Nagyon őszintén szólva, ez a fegyelmezett és gondos munka egy csendes, látványosságot nem kedvelő, közéleti aktivitásban nem „kiugró brigádtag esetében alig-alig különbözik ” a szocialista brigádon kívül végzett tevékenységtől. Miben is különbözne? Rendes munkásember dolgozik a munkabéréért, fegyelmezetten beleilleszkedve a kis közösségbe. Ezt Veres Péter Gyepsor című regényének krampácsoló vasutasai a m. kir. államvasutak vágányépítésénél is megtették. Hol kezdődik a „plusz”? Az a bizonyos hozzáadott érték, ami szocialistává teszi a brigádot? Anélkül, hogy túlzottan nagy lehetőségeket tulajdonítanánk egy hat vagy tíz, vagy húszfőnyi embercsoport egymásra hatásának: ott, amikor figyelni kezdik egymást, magukat valami többet akarnak elérni, mint egyszerűen a különben igen tiszteletreméltó munkabeli célokat, mondjuk a „ne adj tovább selejtet” elgondolását. Mit tudnak hatni egymásra? Miben? Ezt a kérdést már sokféleképpen hallottam feltenni. Nagyon kérdőjelesen is. Találkozni lehet olyan felfogással, am ly a műhelyek minden sarkába valami oktatási segédletet tenne és az egész munkát szüntelenül üzempszichológiai és más tudományos elemzésnek vetné alá. Tisztelet a munkalélektannak, de az átlagos munkásra sosem hat annyira semmiféle kérdőív és felmérés, mint a barátja, váltótársa; egyetlen megjegyzés, jókedvű nógatás, az emberi természet közeli ismeretében fogant észrevétel többet adhat egy pillanatnyi ellanyhulás leküzdésére vagy egy emberi hiba kiküszöböléséhez, mint a legtudósabb kívülálló, bár még oly bölcs szavai is. A nevelőmunka alatt ugyanis egyszerűen az együttmunkálkodás csiszoló és érlelő, apró impulzusokból nagy mozgássá növekvő hatását kell érteni. Az osztályos társak pedagógiáját — amely néha csak egy gesztusban, apró szemöldökrándításban jelentkezik; a zuhanyozóban elhangzott ugratástól a brigádértekezleten elmondott, őszinte nyílt bírálatig ... vagy dicséretig. Mert amint a családi otthon és az iskola pedagógiájában is a jó szóé az elsőség, ebben a különös, üzemcsarnokokban és nyári öltözők légkörében folyó nevelésben is az emberi hang, a tisztességes, őszinte, jóindulatú szó lesz a fő eszköz, — még a mai brigádtagok Unokáinak életében is. Mert irányíthatja az üzemet az ipar csúcsairól akár egy falka komputer: a műhelyben — legyen bár a gépek zöme automatizált — mindig lesznek munkások. Hogy ők milyenek — egymáshoz és a társadalomhoz — azt nemcsak százalékok és selejtadatok jelzik. És ez múlik a brigádokon. Tulajdonképpen a legtöbb. B. F. Elutazott a bolgár tervbizottság elnöke Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és Szava Dalbokov miniszterelnökhelyettes, a Bolgár Népköztársaság állami tervbizottságának elnöke május 8—12. között. Budapesten tárgyalásokat folytatott a két ország gazdasági együttműködésének időszerű és távlati kérdéseiről, valamint a két ország központi tervező szerveinek feladatairól, a kétoldalú gazdasági együttműködés elmélyítéséről. Szava Dalbakov elutazott Budapestről, Kádár János látogatása Somogy megyében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a hét végén Somogy megyébe látogatott Kaposvárott, a megyei pártbizottság székházában Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Bőhm József, a megyei tanács elnöke, valamint a megye és a város más vezetői fogadták Kádár Jánost, majd a megye helyzetéről és időszerű politikai kérdésekről folytattak megbeszélést. Ezt követően megtekintették a kaposvári épülő „Kalinyin” lakónegyedet és a városközpontot. Kádár János Németh Ferenc, Bőhm József és Dombóvári László a kaposvári járási pártbizottság első titkára kíséretében meglátogatta a kapospulai Ezüst-, kalász Termelőszövetkezetet. A vendégeket Illés János, a szövetkezet elnöke és Kovács Ernő párttitkár tájékoztatta a gazdaság fejlődéséről s azokról az eredményekről, amelyeket a szövetkezet Kádár János legutóbbi látogatása óta elért. A Központi Bizottság első titkára elismeréssel szólt a szövetkezeti gazdák eredményes munkájáról és további sikereket kívánt. Kádár János otthonában felkereste Retek József nyugalmazott tsz-elnököt és családját s szívélyesen, barátilag elbeszélgetett velük. . Kötöttáru gyár és tejüzem Modern autóbusz-pályaudvar Az Alumíniumgyár segítsége Tiszafüredet — melynek vonzása kiterjed Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Heves megyék egy részére, mintegy ötvenhétezer emberre — az országos településhálózat-fejlesztési konkoncepció középfokú központ kategóriába sorolta. Ez A nagyközség életében, fejlődésében meghatározó, hogy felépült az Alumíniumgyár gyáregysége — 350 munkást foglalkoztat — és épül a Magyar Hajó- és Darugyár gyáregysége 116 millió forint költséggel. Ezek mellett újabb jelentős ipari fejlődés valósul meg Tiszafüreden. Tárgyalások folynak a váci Kötöttárugyárral, amely szintén gyáregységet hoz létre a nagyközségben, 800 munkást foglalkoztatna. Jelentős ipari létesítménynek ígérkezik a tiszafüredi kereskedelmi hálózat fejlesztésére , perspektivikus tervet készítettek a nagyközségi tanácsnál. Nagy eredmény, hogy az ÁFÉSZ már fölépített két nagy áruházat Tiszafüreden és ezzel 1129 négyzetméterrel növekedett a nagyközségben az eladótér. Most épül a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ közös beruházásában egy nagy és a külterületi lakólényegében megszabja a település további fejlesztésének feladatait — a várossá alakulást, mint célt. A nagyközség nagyobb fejlődése 1968-ban kezdődött; ipartelepek, kommunális létesítmények épültek. járás termelőszövetkezeteinek közös beruházása, a mintegy 20 millió forint költséggel megépülő tejüzem, amelyre a pályázatot már benyújtották. Az előkészítés szakához érkezett a téglagyár távlati rekonstrukciója. Épül — koordinációs beruházással — a szolgáltatóház, a területet már előkészítették, és tervben szerepel a vegyesipari ktsz 8 millió forintos beruházása is. Mindez jelentős fejlődést eredményez majd a szolgáltatóiparban, sok ellátásának segítésére egy kisebb ABC áruház. Épül azonban egy másik iparcikk áruház is. A járási pártbizottság régi épületét átvette a vendéglátóipari vállalat: szállodát, modern éttermet alakítanak ki benne. Tervben van a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységében egy 600 adagos konyha létesítése és a TITÁSZ székházának átalakítása étteremmé. Jelentős kommunális beruházások valósulnak meg a negyedik ötéves tervben. Elkészül a 34 millió költséggel létesített vízmű, 600 lakás, 6 állásos autóbuszpályaudvar, megoldódik részben a csapadékvíz-elvezetés. Az UVATERV már készíti a 33-as számú főútvonal építési tervét: ha ez az út megépül, újabb nagy lehetőségek nyílnak a nagyközség további fejlesztése előtt. Megteremtődik a feltétel A nagyközség fejlesztésében elért eredmények mindinkább kedvet teremtettek a lakosságnak is, hogy segítsenek a tervek valóra váltásában. Tavaly például több mint 700 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek és ez az idén sem lesz kevesebb. Társadalmi összefogással valósul meg a tervidőszakban a sportkombinát építése, az üdülőterület szomszédságában, ahol még az idén elkezdik a parcellázást. Segítenek az üzemek is: legfrissebb értesülésünk szerint az Alumíniumárugyár 5 év alatt 1 millió 280 ezer forintot ad a tanácsnak bölcsőde és óvoda építésére. A tanács vezetőinek véleménye szerint az idei ötéves tervben megteremtődnek a feltételek ahhoz, hogy az ötödik ötéves tervben várossá legyen Tiszafüred. V. V. Újabb ipari üzemek létesülnek ABC áruházak, lakások épülnek, lesz új étterem is Ma: Heti külpolitikai összefoglaló (2. oldal) Szolnokiak a VDK-ban Vietnami útjáról, az ott épülő kórházról nyilatkoztatja dr. Csépányi Attilát, a megyei kórház igazgatóját Varga Viktória Kedv — ötlet — haszon Fábián Péter riportsorozata az újítómozgalomról (3. oldal) Jelen tizenhat, ij Sóskúti Júlia riportja egy érettségi találkozóról Két perc nyelvművelés A Vérmező története (4. oldal) ,,De szellemét a tűz nem égeté meg” Gerencsér Miklós cikksorozata Krimi és valóság Egy rendőrnyomozót mutat be Kovács Katalin (5. oldal) Szép szóval énnálam ? !« László Anna elbeszélése (6. oldal) A szolnoki képzőművészet története (7. oldal) Jász-Kun Kakas (9—10. oldal) Csend és víz Palágyi Béla riportja Dunavarsányból (11. oldal) Hifii k t dúsítások — hIkek — tudósítások hikik Aktíva az évforduló jegyében Apró Antal Norvégiában A norvég parlament elnöke Bernt Ingvaldsen május 12-én délelőtt hivatalában fogadta Apró Antalt, az országgyűlés elnökét, aki meghívásra látogatott Oslóba, és kíséretét. Ezt követően a magyar küldöttség baráti eszmecserét folytatott a norvég parlamenti csoportok vezetőivel, köztük Helge Seippel, a külügyi és alkotmányügyi bizottság elnökével. A magyar küldöttséget hivatalában fogadta Andreas Cappelen külügyminiszter. A külügyminiszter ebédet adott a küldöttség tiszteletére. A külügyminisztérium vezető tisztviselőin kívül jelen volt az ebéden a norvég parlament több vezető politikusa is. Szolnok fennállásának 900. évfordulója előkészítése jegyében holnap délután 3 órakor aktívaülés lesz a Szigligeti Színházban. Megnyitót tart Sipos Károly, az MSZMP Szolnok városi bizottságának első titkára, a jubileumi intézőbizottság elnöke. Megnyílt a Lehel étterem Jászberényben tegnap nyílt meg az átalakított Lehel étterem. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat régi adósságot törlesztett, s a lakosság jogos kérését teljesítette, amikor 1 millió 500 ezer forint költséggel az éttermet osztályba sorolásának megfelelő külsővel és korszerű berendezésekkel látta el. Tallinn turisták megyénkben Pénteken délután Tallinnból harmincöttagú észt turistacsoport érkezett Szolnokra. A vendégeket a megyei és a városi tanács, valamint a tömegszervezetek képviselői fogadták. Észt vendégeink tegnap Kisújszálláson voltak, ahol meglátogatták a Gyógyászati Segédeszközök Gyárát, a gépjavítót, a Nagykunsági Állami Gazdaságot és a város más mezőgazdasági tízelmeit. Ma Szolnok nevezetességeivel ismerkednek, hétfőn pedig a martfűi Tisza Cipőgyárban tesznek látogatást. ___ Fesztivál-díjak Az elmúlt héten *— mint már hírül adtuk a kisfilmek hagyományos seregszemléjét rendezték meg Miskolcon. A tizenkét tagú zsűri Nemeskürthy István elnökletével döntött a díjak sorsáról. A SZOT fődíját, A lőrinci fonóban című filmjéért Mészáros Mártának ítélte a zsűri. Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagydíját: Soroksári út 160. című alkotásáért Zolnai Pál kapta. Miskolc város nagydíját Belfasti jelentés című alkotásáért Sugár András és Mátrai Mihály nyerte el. A TIT-díj tulajdonosa: Gyékény és olaj című filmjéért Lakatos Vince lett. Kategória-díjat tíz alkotás kapott, s egyéb jutalmak is voltak.