Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
XXIII. évf. 288. SZ. 1972. dec. 7., csütörtök. Vezetés és megbecsülés aj szemmel nézve az első: a ,,klasszikus’ termelőszövetkezetek nagyüzemek voltak ugyan, de a kor színvonalán vizsgálva csupán felnagyított paraszti gazdaságok. Azt csinálták, amit annak idején a kisüzemek, csak többen és nagyobb területen. Ehhez alkalmkodott a vezetés is. Akik a munkát irányították, azok minden délután összegyűltek az irodában és ott az elnök, vagy a főagronómus megmondta, hogy másnap mit kell csinálni. Este azután a brigádvezetők végigjárták a házakat és mindenhová beszélik, hogy — mondjuk — holnap kukorica kapálás lesz, mindenki kapával jöjjön ide és ide. A változás lényege — ismételjük, lényege — hogy az emberek ma már jobban akarnak élni. Ezt két úton keresik. Vagy elmennek a városba, jobban fizető munkahelyekre, vagy odahaza követelik meg, hogy a téesz többet fizessen. Mindez egy irányba sarkallja a vezetőket: többet kell termelni. Szakosodni, vegyszerezni, gépesíteni, új fajtákat termelni, mert kevés az ember, és aki maradt, az jobban akar élni. A korszerű gazdálkodás tehát teljesen más helyzetet teremt. Az elnök már nem érthet mindenhez, de a főagronómus se. Ezért keresnek specialistákat, ezeket megbízzák egy-egy ágazat vezetésével, rájuk ruházzák a felelősséget, de az intézkedési jogot is. A vezetőség pedig ellenőrzi, hogy ezek a specialisták teljesítik-e, amit nekik tervfeladatként adtak, amit tőlük várnak? Vagyis kialakul az ágazati vezetés. Kialakul, de gyakran el is torzul. A sertéstenyésztési feladatokat ellátó közös vállalkozás önállóskodni kezd, a szakosodott kukoricatermesztési ágazatot sokféle gépével a tagok már nem érzik sajátjuknak stb. Ha az időre más termelési módszereket parancsolnak, akkor a vezetők első dolga legyen azt megbeszélni a tagokkal. Mondják el, mi a gond és milyen kiutakat lehetne találni. Ha a tagoktól az előzetes felhatalmazást — nem csupán valami formális közgyűlési határozatban, de emberileg és valóban — megkapták, akkor kezdjenek el számolni, mennyit kell a korszerűsítésbe befektetni és az mennyit hoz majd. Megvan a döntés, megérkeznek a korszerű kukoricatermesztés gépei, épül a szakosított sertéstelep. A gépeket mutassák meg a tagságnak, lássák, mire fordították a vagyonukat. A szakosított sertéstelepen valóban szigorú higiéniai követelmények, tisztasági előírások uralkodnak. Meg kell mutatni a tagoknak, hogy miért, s ez az egész kerítéssel, őrökkel körülvett „micsoda” mire való, hogyan működik. Nagyon fontos, hogy a modernizálás senkinek ne vegye el a kedvét, kenyerét. Ha — mondjuk — a bójai rendszerben mérnökök és traktorosok termelik is a kukoricát, ez nem jelentheti, hogy az asszonyok, akik eddig kukoricát kapáltak, és részes kukoricát vittek haza, most munka nélkül maradjanak. Nem gyakori eset ma még ez, mégis meg kell állni a gondolatnál egy pillanatra. A munkaféltésen nem azt értjük, hogy ahol sok az asszony, ott feltétlenül hagyományosan termeljenek, résziben kapálják ezután is a kukoricát. Hanem azt, hogy a téesz nézzen körül és keressen munkát Nem is okvetlenül mezőgazdaságit. Még egyszer ismételjük, így valahogy kell kialakítani a korszerű, tudományos vezetést. Hogy eddig arról egy szót sem szóltunk? Nem véletlenül. A fejlődés útját ugyanis mindig a termelés oldaláról kell keresni és a termeléshez alakítani ki — valóban a tudomány, az intézetek, a tanszékek, a folyóiratok segítségével — a megfelelő vezetést. Az elnök — és a többi szakember — a legkorszerűbb üzemben is embereket vezessen, ne pedig gépeket. A specialisták munkába állításának igénye nem áll szemben a demokrácia követelményeivel. A szakosított sertéstelep, vagy a komplex kukoricatermesztési módszer a szövetkezeti törvénynek egyetlen paragrafusát sem helyezte hatályon kívül. Tévúton jár az, aki a korszerűsítés ürügyén a saját hatalmát akarja növelni. Növelje hatalmát a gépek felett, de őrizze meg tiszteletét az emberek iránt és közeledjen feléjük ugyanazzal a megbecsüléssel, mint amikor még elment este szólni, hogy reggel kapával jöjjenek a nagytanyához. F. B. M VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Zárszámadási előzetes Száztizenhat gazdaság mérlege 5,5 milliárdos termelés a megye tsz-eiben Beszélgetés Révész Ferenccel, a megyei tai áei vb pénzügyi osztályvezetőjével A termelőszövetkezeti zárszámadás évről évre megszokott, s mégis mindig izgalommal várt eseménye a falunak. Milyen lesz az idei — kérdezgetik már a falusiak a szövetkezeti vezetőket. Mi is hasonlókról érdeklődtünk Révész Ferenctől, a Szolnok megyei Tanács VB pénzügyi osztályvezetőjétől. MUNKATÁRSUNK: Úgy tudjuk már megkezdődtek a megyében a zárszámadási előkészületek? RÉVÉSZ FERENC: így igaz. Noha a zárszámadó közgyűléseket csak januártól hívják össze a termelőszövetkezetek, valójában már arra készülődnek a megye falvaiban. A felkészülést könnyíti, hogy a leglényegesebb jogszabályok már megjelentek, azokat tanulmányozni tudják. Ezzel párhuzamosan pedig megyeszerte most leltározzák a szövetkezeti vagyont a bizottságok. MUNKATÁRSUNK: Hány szövetkezet készül a zárszámadásra megyénkben? RÉVÉSZ FERENC: Száztizenhat. Ugyanennyi előzetes beszámoló is készült, amelynek adatait októberben összesítettük. MUNKATÁRSUNK: Ezek birtokában akkor már tud valamit mondani arról, milyen lesz a mostani zárszámadás? RÉVÉSZ FERENC: Pontosabban szólva sejtjük a főbb tendenciákat. Annyi azonban már bizonyosnak látszik, hogy a múlt évinél is jobban zárnak a megye szövetkezetei. Amit nagyon lényegesnek tartok: egy év alatt várhatóan tíz százalékkal emelkedik a termelés a megye tsz-eiben. Vagyis a Szolnok megyei termelőszövetkezetek 1972-ben — ez tűnik ki az összesítésből — 5,5 milliárd forint értéket termeltek. Egy év alatt 4 százalékkal nőtt árbevételük is, ez abszolút összegben 5 milliárd forintot jelent. A jobb évet feltétlenül bizonyítja, hogy tavaly szeptember 30-án 114 millió forint volt betétszámlájukon, most pedig 140,5 millió forint. MUNKATÁRSUNK: E nagy termelésemelkedés hogyan befolyásolta a jövedelmeket? RÉVÉSZ FERENC: A múlt évben 579 millió forint volt a mérlegeredmény, most várhatóan 742 millió forint lesz, tehát 28 százalékos többlettel számolunk. A tsz-ek bruttó jövedelme tavaly 1 milliárd 063 millió forint volt, ahogy most becsüljük, 1 milliárd 821 millió forint lesz, 9 százalékkal magasabb a tavalyinál. MUNKATÁRSUNK: Mire fordítják a szövetkezetek ezt pénzt? RÉVÉSZ FERENC: Az tűnik ki, hogy 39 százalékkal többet költenek fejlesztésre. Ez nagyon nagy dolog. A tsz-tagok személyi jövedelme is nőt a megyében. Tavaly tsz-tagonként átlagosan évi 22 ezer 577 forint volt a jövedelem, most a 24 ezer forintot is meghaladja. A múlt évben 10 órás munkanaponként 98 forint volt az átlagkereset, az idén várhatóan 105 forint körül lesz az átlag. MUNKATÁRSUNK: Nincs ez fölötte a népgazdasági átlagnak? RÉVÉSZ FERENC: De igen. Hiszen ez azt jelenti, hogy a dolgozó tsz-tagok jövedelemátlaga 7 százalékot nőne. Ezúttal is szeretném lebeszélni a szövetkezeteket erről. Gondoljanak a jövőre, s a következő évekre is. Másrészt önmagukat és a szövetkezeti kollektívát csapják be, hiszen jövedelemszabályozó rendszerünk olyan — nagyon helyesen — hogy áki túllépi a tervezett jövedelemátlagot, igen magas regulatív adót fizet. Egyetlen szövetkezetnek se éri meg az, hogy egy-két forinttal többet adjon és a többszörösét befizesse. MUNKATÁRSUNK: Érdekli a közvéleményt, lesznek-e veszteséges szövetkezetek? RÉVÉSZ FERENC: A múlt évben kilenc termelőszövetkezetet szanáltunk a megyében. Öröm, hogy közülük mindössze egy lesz „visszaeső”. Ám az is igaz, hogy az eddigi adatok szerint három újabb közös gazdaság is feliratkozik a listára. Mi ezek sorsát nagy figyelemmel kísérjük, decemberben például megyei operatív bizottság tárgyalja meg a helyzetet. Természetesen — még egyszer mondanám — semmi sem végleges. Remélem, hogy januárig még szépülnek is az előzetes adatok, noha a mostaniak is azt mutatják már, hogy a szövetkezetek nem zárnak rossz esztendőt. — borzák — ÁRA: 80 FILLÉR Ma: Túl a Kaukázuson A világ mezőgazdasága Keresztelő Mi újság a kunszentmártoni járásban? Gazdaságpolitikai agitáció a Tisza Cipőgyárban „Életet az éveknek” Bélyegsarok Kenderesi „ferde torony” Nyelvoktatás a TIT ben Félidőben második A hazai rizsellátást több mint felét a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karcagi rizshántolómalma biztosítja. Az idei termésből eddig több mint 1300 vagonnal dolgoztak fel, s az év végéig még két és fél ezer vagon rizshántolását tervezik. Képünkön: Szádvári Tibor almolnár a hántolt rizs minőségét ellenőrzi !£ i HÍREK — TUDÓSÍT ASOK — HÍREK mi illuíivantii ! Több kórházi ágy Dr. Pesta László elnökletével tegnap a Parlament Gobelin termében ülést tartott az országgyűlés szociális- és egészségügyi bizottsága. Az ülésen szó esett az egészségügy jövő évi beruházási elképzeléseiről is. Erre • az ideinél körülbelül 10 százalékkal több pénzt biztosít a költségvetés. A legfontosabb feladat az áthúzódó beruházások befejezése. Várhatóan jövőre kerül tető alá a Debreceni Orvostudányi Egyetem úgynevezett, elméleti tömbje, folytatódnak a kiskunhalasi, a nagyatádi, a nagykanizsai és a kisvárdai kórház, a balti gyógyfürdő, a Budapesti Kardiológiai Intézet, a karcagi 150 ágyas elmegyógyászati részleg építési munkálatai. A tájékoztatókat követő vitában felszólalt dr. Stark Janka, dr. Vámosi Erzsébet, dr. Bene Zoltán, dr. Déváld József, dr. Hargitai Katalin, dr. Marton Zoltán, dr. Petri Gábor és dr. Kaposvári Júlia országgyűlési képviselő. Nyolcvanéves a Csepel Művek Csató László, a Csepel Vases Fémművek vezérigazgatója tegnap sajtótájékoztatót tartott a vállalat alapításának 80. évfordulója alkalmából. Az egykori Weiss Manfréd Művek 1892. decemberében kezdte meg munkáját, ettől az időponttól számítják hazánk jelenlegi legnagyobb ipari üzemének történetét. A felszabadulás óta 40 ezer torgácsológépet, öt és félmillió kerékpárt, három millió tonna melegen hengerelt ásóárut, hatmillió tonna nyersacélt és sok egyéb terméket adott a népgazdaságnak a Csepel Vas- és Fémművek. A tröszt 14 termelő vállalata, tervező Intézete és külkereskedelmi vállalata jelenleg 34 ezer embert foglalkoztat. A vezérigazgató elmondta, hogy a part Központi Bizottságának legutóbbi határozatát a Csepel Művek dolgozói igen jó közérzettel fogadták, s a különböző munkástanácskozásokon kifejezésre juttatták, hogy jó munkával segítik tovább szilárdítani népgazdaságunk helyzetét. Audio-vízió ’72 szimpózium A korszerű oktatási berendezésekről és módszerekről háromnapos tanácskozás kezdődött tegnap a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A Kohó- és Gépipari Minisztérium műszaki-tudományos tájékoztató Intézete szervezte tanácskozáson háromszáznál több szakember vesz részt. Az audiovizuális szimpóziumot dr. Folinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. A miniszterhelyettes utalt rá, hogy a negyedik ötéves, tervidőszakban már 57 iskolában, a középiskolák tíz százalékában alkalmaznak korszerű nyelvi laboratóriumokat. A közoktatás, ezen belül a felsőoktatás színvonalának emelésére a Művelődésügyi Minisztérium hamarosan országos oktatástechnikai központot hoz létre. A miniszterhelyettes beszéde után a témához kapcsolódó előadások hangzottak el, egyebek között a szocialista nemzetközi együttműködésről az oktatástechnika fejlesztésében és a modern eszközök szerepéről a mezőgazdasági szakemberképzésben. Teljesítette tervét a Cukorgyár (Tudósítónktól) A Szolnoki Cukorgyár idei cukorberaktározási terve 3090 \agon volt. Ez 16 százalékkal magasabb a tavalyinál. Kedden ezt a tervét a vállalat már teljesítette, mert 3120 ágon cukrot raktároztak el. Jelenleg a gyár a többlet termékből eredő és a társgyáraktól átvett répát dolgozza fel. A kampány előreláthatólag december végéig, vagy január elejéig tart. A hátralévő időben még mintegy 1000 vagon cukor beraktározására számítanak. Ennek megfelelően a tervezett 3090 vagonnal szemben 4100 vagon cukor beraktározása várható a kampány befejeztével. Petőfi emlékkiállítás December 30-án a Petőfi irodalmi múzeumban nagyszabású emlékkiállítás nyílik a költő születésének 150. évfordulója alkalmából. A kiállítás hat teremben mutatja majd be Petőfi életét, s a halála után kiadott műveken szemlélteti, hogyan él még ma is a nagy költő a nép emlékezetében. Helyet kapnak majd itt kéziratai, valamint feleségének, Szendrey Júliának különböző használati és emléktárgyai, ruhái. A kiállítás egyik legérdekesebb terme lesz, ahol megpróbálják rekonstruálni a költő pesti lakását. Néhány eredeti bútordarabot is bemutatnak majd. Kiállítják a Länderer és Heckenast Nyomdából azt a sajtógépet is, amelyen 1848- ban a Nemzeti dalt nyomtatták. Fáskamrákból lakásokat Lapunk már kétszer szóvátette, hogy néhány emeletes épület földszintjén fáskamrák foglalják el a lakások helyét, pedig a lakásokban már gázfűtés van. A szolnoki városi tanács vb tervbe is vette, hogy átalakítja a szóban forgó típusházak földszintjét. A lakók jórésze készséggel lemondott a lomtárnak használt kamrákról,— eárrészük azonban ragaszkodik hozzájuk. A Hazafias Népfront városi bizottsága eszmecserére hívta ez ügyben az érdekelt feleket holnap délután kettőre, az irodaházi Barátság klubba. Jó lenne ha minél többen fejtenék ki véleményüket, hiszen nem kicsi a tét: több mint 30 másfél, illetve kétszobás lakást lehetne kialakítani csupán a Vosztok úti lakótelepen, s az országban több száz ilyen típusú épület van. ■ ■ mf* Hh