Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-08 / 160. szám
1976. július 8. Magyarország története tíz kötetben A könyvhét Sz4v*i •könyvesboltokba egy vaskos kötet, címoldalán a felírással : Magyarország története 1918—1945. Aki fellapozta a belső címlapot is, láthatta, hogy a terjedelmes, sárga borítóval ellátott kötet egy sorozat első köteteként látott napvilágot, hiszen a címoldal mellett ott állt: Magyarország története tíz kötetben. Ilyen terjedelmes, részletező, s mégis az ország történetét egységbe fogó összefoglalás hosszú idő óta nem jelent meg Magyarországon. Ha valaki gazdagon illusztrált kézikönyvet keresett, amelyben az őt érdeklő kérdésre választ találhatott, csak régi, szemléletében és anyagában elavult munkák között válogathatott. A felszabadulás után jónéhány rövidebb összefoglaló feldolgozás látott napvilágot, de a nagy, reprezentatív összefoglalás mégis három évtizedig váratott magára. S ez nem véletlen, hiszen a feladat nem az volt, hogy egyszerűen eltérő értékelési szempontok alapján „újraírják” a történelmet, (mint sokan hiszik), hanem az, hogy gazdagítsák, elmélyítsék a múltról alkotott ismereteinket. A felszabadulás után földesúri és egyházi levéltárak egész sora vált hozzáférhetővé, gazdagodtak a források megközelítésének a módszerei, s ennek nyomán újabb és újabb eredmények születtek. Csak mostanra érett meg annak a lehetősége, hogy az elért eredményeket új szintézisbe, együttes feldolgozásba egyesítsék. Mit fog tartalmazni az új Magyarország története? Már címében is eltér elődeitől. A múlt századi Magyar nemzet története az állítólag jóról kíván beszámolni. (Ma már tudjuk, hogy a nemzet történeti képződmény, csak az újkorban alakult ki nálunk is, másutt is.) A Magyar Történet a változó világban mindig változatlanul maradó „magyarság” tétját követte volna nyomon. De a történelemben ilyen változatlanul maradó sajátságokat sem lehet felfedezni. Még maga a változatlannak gondolt nyelv is alakul, fejlődik. A Magyarország története, mint címével is kifejezi, az ország, vagyis az állammá szerveződött társadalom életét kíséri nyomon. (Első kötetében bemutatja persze a honfoglalás előtti magyarság történetét, de beszámol a Kárpát-medence honfoglalás előtti történetéről is.) A történeti elemzések tehát nemcsak a magyarságra, hanem a velünk együttélő nemzetiségekre is kiterjednek. Magától értetődik, hogy a feldolgozás a nemzetközi összefüggésekre, az egyetemes történet eseményeire is kiterjed. A most megjelent kötet, a történeti valóságnak megfelelően, a mai országterülettel egyező Horthy-kori Magyarország történetét mutatja be. A tízkötetes sorozat egyes kötetei az elkészülés sorrendjében látnak majd napvilágot. Már beszerezhető, mint említettük, az 1918—1945 közötti történelemről szóló, talán a legnagyobb érdeklődésre számot tartó, gazdagon illusztrált kötet. Jövőre jelenik meg az 1848—1918 közötti korszakot tárgyaló két újabb kötet, majd feltehetőleg az évtized végére az 1790—1848 közötti, más szóval a reformkori kötet. A tervezett korszakbeosztás szerint a kezdetektől 1526- ig két, 1526-tól 1790-ig újabb két kötet mutatja be az eseményeket, Összesen tehát nyolc kötet jelenik meg majd, amely a felszabadulásig egységes ívben vázolja fel történelmünket. Az 1945 utáni korszakkal a kilencedik kötet foglalkozik. Végezetül a befejező, tizedik kötet a történetírás történetét és a tárgy- és névmutatókat tartalmazza majd. i/i nnia majd ezt a tíz III lugjű kötetet egyvégtében elolvasni? Teszik fel sokszor a kérdést a helyre- örökké létező nemzet múltbnül. A többezer oldalas összefoglalás nyilvánvalóan nem azzal a céllal készül, hogy minden művelődni kívánó ember végigolvassa. Kézikönyv lesz, amely azt a célt szolgálja, hogy mindazok, akik valamely esemény, adat, vagy történeti korszak iránt érdeklődnek, könnyen találjanak pontos, megbízható, tudományos színvonalú adatbázisra és ábrázolásra. Gergely András Új komolyzenei lemezek Érdekes, színvonalas komolyzenei felvételekkel gazdagodott a hanglemezpiac. Beethoven VII. (A-dúr) szimfóniáját — amely 1813-ban Beethoven szerzői estjén, az ő dirigálásával csendült fel először — ezúttal a Magyar Állami Hangversenyzenekar szólaltatja meg Ferencsik János vezényletével. Fischer Ádám karmester első hanglemezfelvételén két Haydn-szimfónia és Brahmskompozíció is lemezre került. Antonio Vivaldi négy miséjét a Szekeres Ferenc vezényelte budapesti Madrigálkórus interpretálja. A zeneszerzők nemzetközi tribünjének elmúlt évi versenyét nyerte meg Durkó Zsolt Halotti beszéd című oratóriuma. A most megjelent felvételen — amelyen Fülöp Attila és Ütő Endre énekel — Lehel György vezényli a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát. Az egyre kedveltebbekké váló prózalemezek újdonsága a Latinovits Zoltán Ady-tolmácsolásait tartalmazó felvétel, amely 40 verset, illetve írásrészletet tartalmaz. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Munkásszállóból óvoda A városi tanács és a KÉV Metró vezetői között megállapodás történt a szolnoki Fürst Sándor úton levő 1,2 millió forint értékű munkásszálló átadásáról, illetve átvételéről. A tanács vezetőinek döntése értelmében a munkásszállóban ötven gyermek elhelyezésére, óvodát alakítanak ki. Az átalakítást az Építő- Javító és Szolgáltató Vállalat végzi úgy, hogy szeptemberre elkészüljenek a munkával. A Tiszamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat Vásárhelyi Pál szocialista brigádja társadalmi munkában elkészíti a tervet és menet közben vezeti, irányítja a munkát. Ezzel lehetővé válik, hogy az óvoda szeptemberre már a gyerekek rendelkezésére álljon. Az Árvácska Karlovy Varyban Ranódy László poétikus hangulatú Móricz-adaptációja, az Árvácska képviseli a magyar filmművészetet a ma kezdődő Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon. A hazánkban már nagy kritikai és közönségsikert aratott mű vetítése július 15-én lesz, amelyen a rendezőn kívül részt vesz Sára Sándor, az alkotás operatőrje, Czinkóczi Zsuzsa, a most felfedezett gyermekszínész, valamint a film néhány más szereplője. Díszletszobrok a Dóm téren A Szegedi Szabadtéri Játékok díszletkészítő műhelyében az emeletnyi magas kulisszaelemek, lépcsősorok mellett érdekes szobrok is sorakoznak. Készítőjük Farkas Pál szobrászművész. Ezek az alkotások Verdi Nabucco című operájának színpadképét díszítik majd. A művész mintegy ötven domborművet készít asszír— babilon életképek, csatajelenetek alapján. Megformázott egy sakálfejű, sólyomszárnyú, oroszlántestű három és fél méter magas istenszobrot is, amely szintén díszletként szerepel az operában. 5 Többször kerestem telefonon, hogy megbeszéljük, mikor volna szabad órája. Betegnél van — rendszerint ez volt a válasz. Ezután személyesen kerestem. A zsúfolt várószobán keresztül óvakodtam be a rendelőjébe. Alacsony, meghatározhatatlan korú, akire igencsak rátapad a tekintet és ha nem mondják is ki, így gondolják: mokány férfi. Sajnos, ma semmiképpen sem tudok időt szakítani, annyi a betegem, így fogad, kicsit talán röstellkedve is. Én is mentegetőzöm, semmi baj, ez a napja biztos nagyon zsúfolt. Mikor jöjjek? Kiderül, semmivel sem több az aznapi elfoglaltsága, mint máskor. Végül is maradt a vasárnap. Csendes, régies ház egy mellékutcában, státuszszimbólum vaskerítés és réztábla nélkül. A lakás tágas, nagyvilági, de nem hivalkodó. A fotel arról árulkodik, hogy gazdája — amikor le tud ülni — a teljes kényelmet szereti. A bútorok fölött a festmények és a könyvek levegője tölti be a hatalmas nappali szobát. A szólásmondásnak igaza lehet: mutasd meg a könyvtárad, megmondom ki vagy? Azt hiszem, a festmények ugyanígy „súgnak” a tulajdonos érdeklődéséről, ízlésvilágáról. Az elhallgatott gondolatokra szerény mosoly volt a válasz és a környezetbe illő fejtegetés: — Nem hiszem, hogy manapság már szükségszerű lenne a különbség a városi és a falusi értelmiség életmódja között. A tömegkommunikáció, a művészet, ugyanazt, a gondolatot viszi bárhová. Csak fogadják. A közlekedés gyorsulása is jelentős: két óra alatt Pesten lehetek. — Három szakvizsgája van, talán ott is élhetne. Sokan a kezdéssel is ott próbálkoznak. A beszélgetés itt félbeszakadt. Egy beteg öregember kopogtatott be a rendelőjébe. Elnézést kér, amikor visszaül a foteljébe. — Hogy Pesten élhetnék-e nem tudom. Tíz évig Mesterszálláson voltam, az ötödik esztendeje pedig itt, Öcsödön. Azelőtt városban praktizáltam ... Nem akarom ismételni a témát, nem érzek lényeges különbséget. Az orvost mindenhol megbecsülik, ahol szükség van rá és megfelel a hivatásának. Újabb beteg a rendelőben. Ez egy „csendes” vasárnap délelőtt. — A napi programja? Hánykor kezdi, mikor fejezi be? Megint egy sima Symfónia, félóra alatt a negyedik. — Szinte sosem fejezem be a napot, tehát kezdenem sem kell. Reggel 5-kor, 6- kor kelek, attól függően mennyit aludhattam éjszaka. Délig rendelek utána a fekvőbetegeimet látogatom, iskolaorvosi teendők, terhestanácsadás, különböző előadások, véradás ... mindig van valami. Közben sürgős hívások. — Hány betege van naponta? Átlagosan. — Száz-százhúsz. Két és félezer ember orvosa vagyok. — A körzeti orvos valóban csak receptíró tud lenni? Ne haragudjék, hogy ezt szóba hozom. — Én cáfolni igyekszem, hogy a körzeti orvos csupán egészségügyi diszpécser, aki szakorvoshoz irányítja a beteget. A rendelőnk elég jól felszerelt, tudunk gyógyító munkát végezni. Akinek persze komolyabb, műszeres vizsgálatra van szüksége, azokat oda irányítjuk. — Az öcsödiek viszont panaszkodnak, hogy a kórházi ápolásra szorulók hová is tartoznak tulajdonképpen: Szolnokhoz, Szenteshez, Mezőtúrhoz? — Az egészségügyi hálózat vertikális megszervezése sokat segít majd. Kétségtelen, hogy a kunszentmártoni rendelőintézet mindenképpen kiegészítésre szorul. A sok utazás káros a betegnek és külön anyagi tehertétel a népgazdaságnak. — Az öcsödiek és a táppénz? — Értem mire gondol. Ez nálunk másképp van, mint ahol személytelen az orvos és a beteg kapcsolata. Minden betegemet ismerem, a kölcsönös bizalom határozza meg viszonyunkat. Nálunk nincs „táppénz-kérdés”. — Érdekes, amit az elidegenedésről mondott. — A beteg és az orvos kapcsolatában ez nagyon veszélyes. Mert nézzük csak, kik jönnek a rendelőbe, akiknek szervi bajuk van, az apróbb balesetek és olyanok akik, — így mondják — „ki vannak borulva”. Nos, az idegrendszeri panaszok oka mindig elvezet valahová. Családi, munkahelyi és egyéb gondokig. Itt nincs pszichológus, az orvosnak őt is pótolnia kell, amennyire tudja. — Ha megengedi megkérdezem: önnek sosincs szüksége „pszichológusra”, ön sosem „borul ki”. Hogyan bírja ezt az „erőltetett menetet”. Új csomag Symfónia, narancsital, mosoly. — Azt hiszem, nem vagyok panaszkodó típus. Még csak hajszának sem mondanám, amiben élek. Megvan mindenem, amire a kultúrembernek szüksége van, harmonikusan élek, nem „borulok ki”. Talán-talán néha egy kicsit fáradt vagyok, de ez csak addig tart, amíg nem kopogtatnak: doktor úr tessék jönni Akár valami társadalmi drámában, a végszóra kopogtatnak : — Doktor úr, rosszul vagyok. A főorvos felesége inkább csak megállapítja, minden neheztelés nélkül: — Látja ez mindig így megy. Dr. Lakos alig észrevehető mozdulatot tesz a kezével, mintha azt mondaná: természetes, azért vagyok ... Tiszai Lajos Azért vagyok. Beszélgetés dr. Lakos Béla ■ ■ ■ [UNK] I ■ I ■ [UNK] ,« ' # ff 1 1 öcsodi körzeti főorvossal ' Újsághír: Dr. Lakos Béla öcsödi körzeti főorvost Kiváló orvos címmel tüntették ki. Vsba Tíz szobrász birkózott június 15-e és július 31-e között a kemény gránittal a lengyelországi Wdzydze művésztelepén. A Gdansk közelében levő alkotótábor egyetlen külföldi résztvevője a kisújszállási Papi Lajos szobrászművész, aki tavaly nyári nagysikerű lengyelországi alkotó munkájának köszönheti az idei meghívást. Melyikből legyen szobor? — kutat a wdzydei művésztelep két alkotójának szeme a kőbányában Papi Lajos farag. Tucatnyi véső bánta, de két nap alatt remek portré született a kemény gránitból