Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

14 Gyászhír — Köszönetnyilvánítások Mély fájdalommal és megren­düléssel tudatjuk mindazokkal, akik Szerették és ismerték, hogy drága .jó férjem, édesapám, nagyapám és testvérem DR. HAULIK LÁSZLÓ 60 éves korában tragikus hirte­lenséggel elhunyt. Temetése 1980. január 15-én 13.30 órakor lesz a Munkásőr úti temető ha­lottasházából. A gyászoló csa­lád, Szolnok. Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, akik SZENTMIKLÓSI LAJOSNÉ sz.: Virág Volter Eszter temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, utolsó útjára elkísérték. A gyá­szoló család. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik drága ha­lottunk PÉTER LÁSZLÓNÉ (Mária óvónéni) temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virá­got helyeztek, s nagy fájdal­munkban együttéreztek velünk. Péter László és családja, Kun­­szentmárton. apróhirdetés INGATLAN BALATONBOGLÁ­­RON, Velencei-tónál (Agárdon) és Ba­­latonfüreden építen­dő szövetkezeti üdü­lőrészek tagságát szervezi (Agárdon vállalatok, szövetke­zetek, intézmények részére is). 49. ÜMK Budapest 1123 Alko­tás u. 11. 351-165, 158-898. Kérjen tá­­jékoztatót! (7278.) SZOLNOKON, Ár­nyas u. 1. sz. alatt új, családi­ ház el­adó. Érdeklődni: Keskeny János u. 8. sz. alatt. (65.) * * * JÁSZFÉNYSZARU vasútállomásnál há­romszobás családi ház 1800 négyszög­­öles kerttel eladó. Cím: Novothyné,, *Tászfényszaru. (7415.) GÉPJÁRMŰ GÉPKOCSI alváz- és üregvédelmét a legkorszerűbb tech­nológiával, 2 év garanciával válla­lom. Nyőgéri Fe­renc, gépésztechni­kus, autómosó kis­iparos. Szolnok, Dó­zsa Gy. u. 11. Tel.: 11-456. (148.) ZG-s Wartburg el­adó, friss műszaki­val. Levélcím: Ha­lász Ferenc, 5500 Gyoma, Mező Imre lakótelep 28/b. III/9. (130.) ÜZEMKÉPES Za­­porozsec lejárt mű­szakival olcsón el­adó. Fegyvernek, Bartók út 21. (72.) ADÁS-VÉTEL SIESTA gázkályha eladó. Levélcím: Ha­lász Ferenc, 5500 Gyoma, Mező Imre lakótelep 28/b. III/9. (129.) COLOR Sztár TV el­adó, garanciális. Le­vélcím : Halász Fe­renc. 5500 Gyoma, Mező Imre lakótelep 28/b. III/9. (128.) FÉRFI bundák, ru­hák, fehérneműk eladók. Szolnok, Ma­gyar u. 20. (­ 83.) EGYÉB KEZDŐ fafaragó kisiparos üzlettársat kereskedőt keres. Mezőtúr, Ifjúsági lakótelep 12. ép. III. e. 1 Misztl Ferenc­­né. (26.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP DOLGOZÓKAT ALKALMAZUNK A NEFAG SZOLNOKI ERDÉ­SZETI ÜZEME felvételre keres magas kereseti lehetőséggel MTZ erőgépvezetőket változó munkahellyel. Minden második hét szabad. Jelentkezni: Szolnok, Szép u. 17. alatt lehet. (H. 82.) A kisújszállási KUNSZÖV azon­nali belépéssel felvesz legalább mérlegképes könyvelői oklevél­lel rendelkező belső ellenőrt. Fő­iskolát végzettek előnyben. Je­lentkezés a személyzeti előadó­nál. Kisújszállás, Felszabadulás u. 7. telefon: 90. (30.) GEV. SZA­JOL ügyvi­teli osz­tályveze­tőt alkal­maz azon­nali belépéssel. Alkalmazási fel­tétel legalább középfokú isko­lai végzettség és mérlegképes könyvelői tanfolyam. Cím: GEV. Szajol, Újtelep 11. (171.) Hirdetmény A mezőtúri Dózsa György Mg. Szakközépiskola Mező­túr, Kossuth u. 2. 1980. év­ben is szervez technikusmi­nősítő vizsgát mg. szerviz­üzemi szakon, konzultációs felkészüléssel. A jelentkezés feltételei: szakirányú szakközépiskolai végzettség (vagy gimnáziumi érettségi és mg. szakképesí­tés), 2 éves gyakorlat, mun­kahelyi javaslat. Jelentkezni lehet 1980. ja­nuár 31-ig az iskolától kért nyomtatványon. (7588.) TISZfIVIDÉK »» Áruházban. Skála választék, előzékeny kiszolgálás 1980. január 13. ROKONSÁG AZ ÓKORI SZANSZKRITTAL Honnan jött a „fáraó népe”? Esztendők teltek el azóta, hogy a Hollandiában utazga­tó Vali István, református teológus fülét ismerős szó ütötte meg az amszterdami egyetem folyosóján. A színes humuszt viselő, csokoládészínű fiatalemberek beszéde erősen emlé­keztette a világjárót a dunaalmási cigányok nyelvéhez. Latinul elhangzott kérdései­re elmondták kísérői, hogy a zsivajgó csoport Indiából ér­kezett, így Véli István je­gyezte fel az elsők közt, hogy indiai népek rokonai lehet­nek az európai cigányok. Ve­­kerdi József és Mészáros György tanulmánya napjaink kutatóinak véleményét fog­lalta össze a cigányság ere­detéről, múltjáról. A cigány nyelv az észak-indiai nyel­vekkel — többek közt a ben­­gálival és a hindivel — ro­kon, sőt, az ókori szanszkrit­­nak egyik leány­nyelve — ol­vashatjuk tanulmányukban. — A megállapítások pon­tosságát egyszerűvé tette az a tény, hogy a cigány nyelv mai változatainak szóragozá­sa igen régies és a tőszavak­nak mintegy fele — 450 szó — az indiai szavakra vezet­hető vissza. Ez a visszaveze­tő út nagyon rögös, mert a nyelvrokonság ellenére a mai indiai nyelvek éppúgy idege­nül hangzanak a cigányok­nak, mint a magyarul tudó­nak a finn, vagy az észt. Csak egy példa: amikor a ci­gány­ törzsek elindultak Indiá­ból — a hindikkel együtt —, úgy mondták a­­ testvér kife­jezést, hogy „bhrátá”, míg ma cigányul „pral”, a hindiben pedig „bhái”. Szókincsük ma­radék — mégis jelentősebb — része vándorlásuk során ra­gadt rájuk az iráni, az ör­mény, a dél-szláv, a román és a magyar­­ nyelvekből. A nyelvi emlékekből kö­vetkeztetve Magyarországra a XIV—XV. században érkez­tek az első szekér-karavánok (valószínűleg a Bizánc elle­ni török támadások elől). Több ezer kilométeres ván­dorlásuk Perzsián, Kis-Ázsi­­án és Görögországon keresz­tül vezetett hazánkba. Gö­rögországban járt az a men­­de-monda a cigányokról, hogy Egyiptomból menekülő zarándokok, akiket a moha­medánok üldöztek el keresz­tény hitük miatt. Az egyip­tomi eredet­ tévhite olyan erős gyökeret vert, hogy az európai krónikások csak „Fá­raó népeként” emlegették még a múlt század közepén is a cigányokat. Egy 1416-ban Brassóban kelt okirat mindenféle szár­mazás leírása nélkül „cigá­­noknak” titulálja az első ar­ra vándorló csoportot. A kö­vetkező években egymás után érkeztek vándorcigány csoportok. Zsigmond király 1424-ben adott­­ menedék­leve­let bizonyos László nevű — magát vajdának nevező — cigánynak, s rá egy évre II. Lajos udvarában már cigány­zenészek játszottak. Ettől az időtől kezdve említenek ok­leveleink Cigány család ne­vű jobbágyokat és Cigányi, Cigányvajda, Cigánd nevű falvakat. A vándorló életmód meg­szűnése után nem vették át a cigányok a magyar népszo­kásokat — a játékos locsol­­kodást vagy a szertartásos fonóba járást —, de a magu­két sem őrizték meg. Csupán az oláh cigányok ragaszkod­tak népszokásaikhoz elsősor­ban a házassággal, az ítélke­zéssel és a halállal kapcsolat­ban. Házasságukat leányké­rés előzi meg, majd a lako­dalom tetemes költségét a vőlegény és családja fizeti. Ha a jövőbeli férjnek nincs pénze, akkor megszökteti a lányt, és az elmaradt vacso­ra miatt botrány tör ki a te­lepen. Ezért még nem ül ös­­­sze a cigány törvényszék — a románt kriszi —, amely csak pénzügyi pereskedések­ben dönt. A peres feleknek esküt kell tenniük, hogy iga­zat szólnak. Ezt az esküt ko­molyan veszik, mert úgy tartják, hogy a hamis fogad­kozás betegséget vagy, más súlyos csapást mér az em­berre. A temetéseiken — a balkáni folklór hagyományait követve — pénzt és ételt-italt tesznek a sírba. A jóslás és a kuruzslás más népeknél népszokásnak szá­mít. A cigányoknál viszont csak egyszerű pénzkereseti lehetőség. így terjedt el min­den alap nélkül a dél-ma­gyarországi eredetű cigányok „őscigány” mitológiája Pá­rizsban, amely úgy szól: a ci­gányparadicsom neve Bonat (Bánát) volt, fővárosa Zag­­rebo, a szent Dinára folyt rajta keresztül, s Szinpetru (Szent Péter) kormányozta. Míg babonáikat fantáziájuk szülte és szüli, addig szigorú illemszabályokat követnek. Az asszonyok viselkedését korlátozzák a legjobban: nem étkezhetnek férfiakkal együtt, s nem mehetnek a férfi mel­lett, csak oldalt mögötte. Gy. G. ARCOK, PILLANATOK Fotó: Kőhidi Imre

Next