Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

A HARMADIK NAPON A pártkongresszus folytatta munkáját Felszólalt Maróthy László Barátsági gyűlések a testvérpártok képviselőinek részvételével Tegnap reggel 9 órakor, az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökleté­vel harmadik munkanapját kezdte meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A ma­gyar kommunisták küldöttei a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti együttes vitával folytatták tanácskozásukat. GLANZ LÁSZLÓNÉ, a felsőszölnöki általános isko­la igazgatója, községi párt­­titkár, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szö­vetségének elnöke. — A nemzetiségek, köztük a szlovének évszázados gaz­dasági, társadalmi, szociális problémái és sajátos nem­zetiségi gondjai a szocialis­ta fejlődés folyamatában ol­dódnak meg — mondotta. — Hazánkban a nemzetiségi po­litika végrehajtásában érvé­nyesül az a lenini elv, amely szerint az évszázados el­nyomatás során kialakult bi­zalmatlanság leküzdése ér­dekében a nemzetiségieknek adjunk inkább többet, mint ami az egyenlőség alapján járna, mint­sem kevesebbet. Vas megyében a nemzeti­ségi politika igen fontos ré­sze a terület gazdaságfejlesz­tése. Ez egyrészt a városia­sodó Szentgotthárd ipará­nak bővítésével, korszerű­sítésével, másrészt a szak­­szövetkezetek erősítésével valósul meg. Folyamatosan fejlődik a nemzetiségi lakosság igénye és lehetősége anyanyelvének­ és kultúrájának ápolására. A nemzetiségi községek közművelődési tevékenysé­gének tárgyi és szellemi fel­tételei folyamatosan javul­nak. Megfelelő a könyvtá­rak helyzete. Kifogásolható azonban, hogy rossz a tele­vízió pécsi stúdiója anya­­nyelven sugárzott műsorai­nak vételi lehetősége. gyar Néphadsereg teljesítet­te a XI. kongresszuson ré­szére meghatározott felada­tokat — mondotta bevezető­ben, majd így folytatta: az elmúlt években a párt- és állami vezetés által megha­tározott célok alapján, a Varsói Szerződés keretében egyeztetett elgondolásoknak megfelelően, az anyagi esz­közök és a személyi felté­telek céltudatos felhasználá­sával tervszerűen folytattuk néphadseregünk átfogó, mi­nőségi fejlesztését. Ezután arról szólt a hon­védelmi miniszter, hogy az elmúlt években tovább mé­lyültek, fejlődtek a hadse­reg szocialista vonásai. Sor­katonáink döntő többsége becsülettel tesz eleget a szo­cialista haza fegyveres szol­gálatából fakadó kötelezett­ségének. Bár bizonyos fajta gondok vannak egyes kato­náknak a laktanyán kívüli magatartását illetően. — Elég széles körben is­mert — folytatta —, hogy a sorköteles fiatalokat, job­bára 21—23 éves korban hív­juk be. Igaz, ebből a hadse­regnek bizonyos előnyei szár­maznak, hiszen érettebb korban levő fiatalok is van­nak a sorállományúak kö­zött. Mégis, ebből a helyzet­ből sokfajta emberi, olykor már társadalmi méretű gond származik. Magas és növek­szik a nős, családos sorka­tonák aránya. A kései be­hívás zavarja a pályakez­dést, a családalapítást. Je­lenleg dolgozunk azon, hogy ezt a feszültséget belátható időn bel­ül feloldjuk. Végül arról szólít, hogy honvédelmünk szilárdságá­ban, néphadseregünk fejlő­désében meghatározó szere­pe van — és lesz a jövőben is — a Varsói Szerződésnek. Védelmi szövetségünk kere­tein belül tovább fejlődött az idősebb testvérrel, a szov­jet hadsereggel, és a többi szövetséges hadsereggel való együttműködésünk. Közös védelmi szervezetünk a jö­vőben is képes gátat vetni az imperializmus háborús mesterkedéseinek, szavatolni népeink alkotó munkájának békés feltételeit. THERNESZ VILMOS, a Budapesti Műszaki Egyetem Pártbizottságának titkára, bu­dapesti küldött hangsúlyozta: Az értelmiség szerepének változásából egyenesen kö­vetkezik a képzésükre hiva­tott egyetemek és főiskolák szerepének növekedése is. A felsőoktatás munkájá­ban is vannak tartalékok. Nálunk az egyetemen éles viták forrása az, hogy az egyetemi képzés mennyiben legyen elméleti, illetve gya­korlati orientációjú. Eddig mindig úgy fogalmaztunk, hogy az egyetemeknek ket­tős feladatot kell ellátniuk: oktató-nevelő munkát kell végezniük és kutató munkát is kell folytatniuk. Elérke­zett az idő, hogy ezt kiegé­szítsük a továbbképzés fel­adataival is. Igen nagy tartalékaink vannak még a­ hallgatók ál­talános, ezen belül világné­zeti-politikai nevelésében is. Nem elég hatékonyak a hi­vatástudatra, a szakmaszere­tetre, a tudatos elkötelezett­ségre való nevelés módsze­rei. Az a benyomásom — mondta, — hogy mi együtt, akik felelünk a fiatalok­ ne­veléséért, a család, az isko­la, a munkahely, a kelleté­nél jobban óvjuk gyerme­keinket a valóságtól, nem ösztönözzük őket jó küzdel­mekre, kockázatokra, nem adjuk át történelmi tapasz­talatainkat. A szülők min­dent megtesznek azért, hogy a gyermekeiket védjék az élet valóságától, olykor olyan életszínvonalat is bizton­sítva számukra, amely sem a család, sem a társadalom számára nem jelenthet­ rea­litást. Mindez így együtt mint valami üvegházi hatás érvényesül Ezért mélysége­sen egyetértek azzal a ki­egészítéssel is, amely az irányelvek vitája nyomán, a családdal kapcsolatban be­került a határozati javas­latba. TAR IMRE, a Szabolcs- Szatmár megyei Pártbizott­ság első titkára, Szabolcs- Szatmár megye küldötte elő­ször arról beszélt, hogy a XI. pártkongresszus határo­zatainak végrehajtása továb­bi kedvező változásokat ho­zott megyéjében is. A gaz­dasági fejlettségben, a jöve­delmek színvonalában, a szociális, kommunális és kulturális ellátásban köze­lebb jutottak az országos át­laghoz, minőségileg maga­sabb fokra léptek. Átalakult a megye gazdasági és társa­dalmi szerkezete, amelyben a szocialista ipar és a mun­kásság lett a meghatározó. • Fiatal, tehetséges mun­kásságunk maradéktalanul teljesíti feladatát, szilárd bázisa a pártnak, a szocia­lizmus építésének. A megyei pártbizottság el­ső titkára változatlanul lé­nyegesnek ítélte a megye mezőgazdaságának jelentősé­gét. A mezőgazdasági üze­mek többsége öt év alatt megerősödött, és ami még lényegesebb: végbement a nemzedékváltás.­­ A korszerű gazdálko­dáshoz értő, többségükben fiatal dolgozó teljesíti a na­gyobb feladatokat, amelyek­ben a gazdaságosság, a mi­nőség kerül előtérbe —mon­dotta. — Történelmi jelentőségű eredményeket értünk el a nép műveltségében és az egészségügyi ellátásban is. II­­I. kongresszuson meghatározott feladatokat teljesítettük GÉCZI JÁNOS, a Nógrád megyei Pártbizottság első tit­­k­ára. Nógrád megye küldötte többek között megállapítot­ta : “ Pártszervezeteink egy­re inkább érzékelik, hogy a tegnapi teljesítmény nem elégséges. Megnőtt felelőssé­gük a határozatok végre­hajtásában, szervezésében, ellenőrzésében. Tudják, hogy a népgazdasági és a helyi tervek megvalósításához adottságaikat, lehetőségeiket igényesebben kell számba­­venni. Felismerték, hogy a politikai nevelőmunka esz­közeivel minden eddiginél többet kell tenni az egysé­ges gondolkodás és cselek­vés érdekében. A párttagok többségére nálunk is az jel­lemző, hogy nem állnak meg a helyzet felismerésénél, ha­nem határozott intézkedése­ket kezdeményeznek. A legjelentősebb változás az üzemi pártszervezeteknél tapasztalható. Tudatosabban vizsgálják a gazdálkodás fel­tételeit, az adottságok, az erőforrások ésszerűbb ki­használását. A sok hasznos kezdemé­nyezés ellenére sem lehetünk elégedettek. Mint az élet más területén, a pártmun­kában, a politikai gyakorla­tunk fejlesztésében is jelen­tős tartalékokkal rendelke­zünk. Az élet megköveteli, hogy igényesebben­­ vegyük számba a helyi adottságokat. Olyan politikai feltételeket kell biztosítani, hogy a bát­ran kezdeményező vezetők tevékenysége kapjon megér­demelt megbecsülést, elisme­rést. Ugyanakkor nem sza­bad késlekednünk azok fel­mentésével, akik alkalmatla­nok, nem tudnak lépést tar­tani a növekvő követelmé­nyekkel. BALÁZS PIRI ERZSÉBET, a bajai Mezőgazdasági Kom­binát sertéstenyésztési bri­gádvezetője, Bács-Kiskun megye küldötte volt a kö­vetkező felszólaló. Mi azt tartjuk — mondot­ta —, hogy ha ismerjük az állatokat, és tőlünk telhetően jól gondozzuk őket, az ered­mény nem maradhat el. Saj­nos, sok helyütt — nemcsak nálunk — a tervezők, az épí­tők nem gondoltak eléggé arra, hogy a technológiát igazítani kell a sertések élet­tani tulajdonságaihoz, fordít­va nem várhatunk sikert. Ebből gondok származtak, folyamatosan cserélni kell a berendezéseket és ez sokba kerül. Nagyüzemünk évente 7500 tonna húst, hétmillió liter tejet, sok bort, hibrid­kulko­­rica-vetőmagot és más ter­méket ad az országnak. Erő­södött a bajai kukoricater­mesztési rendszer is, mely az ország 130 gazdaságában, 200 ezer hektáron szervezi, se­gíti a termelést. Néhány szót szeretnék mondani azokról az asszo­nyokról — a 41 tagú Zrínyi Ilona Szocialista Brigádról —, amelynek tagja, illetve vezetője vagyok. A mi dol­gunk, a malackák felnevelé­se, nagy felelősség. Elhatá­roztuk, hogy az elhullásokat tovább csökkentjük, hiszen minden egyszázalékos javu­lás csaknem ezerrel több malac felnevelését eredmé­nyezi. Segítjük a háztáji ser­téshizlalást is, tavaly csak­nem 19 ezer malacot adtunk dolgozóinknak hizlalásra. Sertésünk van bőven, ezért nagy jelentőségű, hogy végre felépült a Bajai Hús­kombinát. CZINEGE LAJOS, hadse­regtábornok, honvédelmi mi­niszter, a néphadsereg kül­dötte következett ezután szó­lásra: — Tisztelettel jelentem a kongresszusnak, hogy a Ma­ A kambodzsai egységfront küldöttsége Tiszaföldváron Hun Sen, a delegáció vezetője a barátsági gyűlésen üdvözlő beszédét mondja (Tudósításunk az 5. oldalon)' Gyorsult a paksi atomerőmű építésének üteme HORVÁTH JÓZSEF, a Csepel Autógyár szerelő szakmunkása, Pest megyei küldött elmondotta, hogy 1975-ben szőkébb kollektí­vájuk új gyártó bázist vett bir­tokba. Ebben az üzemben ma már olyan hatékony a terme­lés, hogy átlagosan 11 per­cenként gördülnek le a sze­relőszalagról az önjáró au­tóbusz fenékvázak. Az átál­lás nem volt könnyű. — A legtöbb esetben vezeté­si, együttműködési problé­mák idézték elő gondjainkat. Feloldásuknál kommunistá­ink azon voltak, hogy a központi határozatokkal összhangban megértessék mind a kollektívával, mind a vezetőkkel — többek kö­zött — az egyenlősdire való törekvés helytelenségét. — Megvallom azt is, eddig saj­nos nem értünk el valami nagy eredményt ezen a te­rületen. Ma még nincs kellő rang­ja annak, hogy valaki ki­zárólag azért kapjon töb­bet, mert kiemelkedően jó szakmunkás, így aztán az sem érvényesül, hogy a ros­­­szabb munkát végzők lénye­gesen kevesebbet keressenek. A jelentős fejlődés ellenére még megoldatlan az üzem- és művezetők bérezése; mun­kájuk alapján a jelenleginél is többet érdemelnek. BUDA ISTVÁN állam­titkár, az Országos Testneve­lési és Sporthivatal elnöke rámutatott: a párt munká­járól és a további feladatok­ról szóló közp­onti bizottsági javaslat a testnevelési és sportmozgalom előrehaladá­sának fontos kérdéseként a tömegsport támogatását, kü­lönösen az iskolai testneve­lésnek és általában az ifjú­ságunk sportjának­ fejleszté­sét jelöli meg. E célkitűzés­sel a­ sportmozgalomban dol­gozó kommunisták teljes mértékben egyetértenek. Tenni fogunk ennek megva­lósításáért, mert tudjuk, hogy az iskolai testnevelés, az if­júság rendszeres testedzése, az iskolában a versenyszel­lem erősítése elősegíti, hogy a felnövekvő ifjúság egész­séges, fizikailag edzettebb és akaratilag erősebb legyen. A testnevelés és a sport is csak akkor fejlődhet dina­mikusan, ha biztosított a rend és a fegyelem. E téren sok nálunk még a tennivaló. Mindenekelőtt kötelességünk­­nek tartjuk azt, hogy az irányító tevékenység minden szintjén biztosítsuk az egy­séges szemléleten alapuló, következetes végrehajtást. Ezután az OTSH elnöke beszámolt arról, hogy a ki­jelölt magyar sportolók és szakvezetők szervezetten és lelkesen készülnek a moszk­vai olimpiára. Sportolóink ünnepélyes fogadalmat tet­tek, hogy mindent megtesz­nek az eredményes szerep­lés érdekében. Ezután hangsúlyozta: a Nemzetközi Olimpiai Bizott­sággal, a nemzeti olimpiai bizottságokkal és a sp­ort vi­lágszövetségekkel összhang­ban azon munkálkodunk. (Folytatás a 2. oldalon)

Next