Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

14 Gyászhír — köszönetnyilvánítás Mély fájdalommal tudatjuk, hogy hű férjem, szeretett édes­apánk. SZABÓ GYULA alezredes, a Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskola tisztje, 1980. október 18-án életének 52. évében tragikus hirtelenséggel el­hunyt. Hamvasztás utáni bú­csúztatása 1980. november 3-án 14.30 órakor lesz a Munkásőr úti temető ravatalozójában. Gyá­szoló család, apróhirdetés Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, jó szomszédoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, ID. JEGESI JÓZSEF temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és mély gyászunkban osztoztak. A gyászoló család. Szandaszőlős. INGATLAN TÖRÖKSZENTMIK­­LÓS. Pacsirta út 18. alatti háromszobás melléképületes, csa­ládi ház sürgősen eladó. (7933) GÉPJÁRMŰ TRABANT elad­ó. Szolnok, Thököly út 14. Gábor Ferenc (7894) FRISS műszakival UC-s Zsiguli eladó és egy fékes után­futó. Jászberény, Nádverő út 4. (7983) ADÁSVÉTEL 15 ezer kalóriás szovjet kazán el­adó. Szolnok, Thö­köly út 27. (H. 3811) JÁSZAPÁTI ÁFÉSZ eladásra kínál ma­gán szikvízkészítők részére szikvízüzem felszámolása miatt 750 db 1/1 literes szikvizesüveget komplett fejjel, 1360 db 1/1 literes szik­vizesüveget javítha­tó fejjel, 213 db szikvizes ládát. Vá­sárlás lebonyolítha­tó: október 15-től november 30-ig, meg­tekinthető keddi na­pokon. Az, meg­egyezés szerint: Ügy­intéző: Bécsiné az ÁFÉSZ ipari osztá­lyán. (7667) EGYÉB NYUGDÍJAS szak­képzett ápolónőt, nagybeteg, idős as­­­szony mellé nappal­ra keresünk. Szol­nok, Hámán Kató út 14/a. (7645) KÖZÜLETEK, ma­­gánépíttetők, figye­lem! Mindennemű bádogos munkák végzését vállalom. Cím: Farkas Lajos 5083 Kengyel. N Baj­­csy-Zs. út 176. (7779) A SZOLNOK MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres víz- gázszerelő, központifűtés-szerelő, villanyszerelő szakmunkásokat, ezen szakmunkások mellé segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a 4. sz. főépítésvezetőségünkön, Szolnok, Vörös Hadsereg út 4/a. DOLGOZÓKAT ALKALMAZUNK SZOLNOK MEGYEI TANÁCS ÉPÍTÉSI ÉS SZERELŐIPARI VÁLLALAT (SZOLNOK, JÓZSEF ATTILA ÚT 36.) azonnali belé­­péssel — lehetőleg építőiparban jártas — anyagbeszerzőt ke­res. Bérezés az érvényes MüM rendelet szerint. Jelentkezni le­het a fenti címen a vállalat személyzeti osztályánál részletes önéletrajz és bérigény-megjelö­léssel. (H. 4024) SZOLNOK MEGYEI ÁL­LATFORGAL­MI ÉS HÚS­IPARI VÁL­LALAT azon­nali belépés­* sel tmk-laka­­tosokat, vil­lanyszerelő­ket, autósze­relőket, gépkocsikísérőket, hű­tőraktári dolgozókat, férfi-női segédmunkásokat vesz fel. Je­lentkezni lehet­ a munkaügyi osztályon, Szolnok, Vágóhíd u. 60. (7868) SZOLNOK MEGYEI ÉLELMI­SZER KISKERESKEDELMI VÁL­LALAT azonnali­ belépéssel fel­vesz szakképzett bolti elállókat és bolti pénztárosokat. Felve­szünk továbbá központi irodai helyiségek takarítására egy fő ta­karítónőt. Jelentkezés: közpon­­­­tunk bér- és munkaügyi osztá­lyán, Szolnok, Beloiannisz u. 6 (H. 3847) Katonai szolgálati idejét letöltött erdésztechnikust keres felvétel­re a Hortobágyi Állami Gazda­ság. Fizetés kollektív szerződés szerint, lakást biztosítunk. Je­lentkezés a gazdaság személy­zeti osztályán. (7737) A DATE MG GÉPÉSZETI FŐISKOLAI KAR TANÜZE­ME felvételre keres villany­szerelő, laka­tos, esztergá­lyos és hegesz­tő szakmunká­sokat, azonnali belépésre. Je­lentkezés: Mezőtúr, Szolnoki út 1ó., a termelési osztályvezető­nél. A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ-REN­­DELŐINTÉZET felvesz szaká­csot. Jelentkezés az élelmezési osztályvezetőnél. Szolnok, Vörös Hadsereg u. 39—41. (H. 7929) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. október 26. BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON a hortobágyi kilenclyukú híd A dal szerint valamikor Debrecen vize volt a Horto­bágy folyó, rajta a kilenc­lyukú híddal. Ma már kevés­bé érezzük a híd fontosságát, mint egykor az utasok — úgy néhány száz évvel ez­előtt. A sajátos műemléki hármas — a híd, a csárda és a szekérállás — látványosság az idegeneknek, a Hortobágy jelképének tartja, és büszke rá az alföldi ember is. Hazánk leghosszabb kőhíd­­ja 1827-től 1933-ig épült Po­­volni Ferenc tervei szerint, helyén a XIV. századtól fa­híd volt. A jellegzetes alakú kőhi­­dat — amely mint a puszta nyugalmának évszázados őre íveli át a Hortobágy folyót — nemcsak a pásztorok dala örökítette meg. Megjelent dí­szítőelemként a pásztorem­berek mindennapi eszközein, a bicskán, pásztorboton, tű­­ziszerszámtartón. Számos iro­dalmi és képzőművészeti al­kotásban is találkozunk vele. Mint átkelőhelyet valószínű­leg már a honfoglalás előtti időkben használták. Több egykori oklevél említi, a for­­rások 1346-ban emlékeznek meg először a hídról. Törté­netéről tanulmányok szület­tek. Még több a nép ajkán élő legendák száma. Az egykor szeszélyes Hor­tobágy folyón át vezetett az út az ország északkeleti ré­széből Pest és Buda irányá­ba, fő közlekedési útvonal volt már a XIII. században is. Hídvámszedési jogában a Hortobágy folyón megerősí­tette Debrecent 1460-ban Mátyás király, mivel ez a te­rület a Hunyadiak, ponto­sabban Szilágyi Erzsébet bir­toka. A hídvám bérlője ugyanaz a személy volt, aki a csárdát is bérelte, a váro­si tanácsnak kellett elszá­molnia. 1944 októberében még megvolt a kapu, ma már csak a két árván álló kapu­oszlop őrzi a híd csárda fe­lé eső végénél a hídvámsze­­dés emlékét. A török hódolt­ság után 1697-ben gondos­kodtak a híd újjáépítéséről, gyorsan elkészült, és körül­belül egy évszázadig állt fenn. Ez a tizennégy nyílású fahíd később elavult, s a vá­ros által kiküldött szenáto­rok 1825-ben új, állandó kő­híd építését javasolták, de építéséhez csak két évvel ké­sőbb fogtak hozzá. Povolni Ferencen kívül más mesterek is pályáztak, végül Povolni Ferencre esett a választás, mert ő terveze kevesebb építőanyaggal és kisebb költséggel a híd meg­építését: 845 téglát és 1100 köböl meszet kért a munká­hoz. Az építkezésben addig szokatlan, új módszerrel, ce­menthabarcs alkalmazásával készítették a hidat. Egyesek azt tartják, hogy a meszet szárazon szórták a kövek kö­zé, s az ott forrt ki, ezért annyira erős és tartós a híd. A burkoláshoz Tokajból szál­lították a köveket a város szekeresei. Povolni Egerből povolánföldet (a cement alapanyaga) hozatott. A szo­katlan új kötőanyag tejszerű, fehér pép volt, ezért kelet­kezett az a hiedelem, hogy a kötőanyagot tejjel oltották. • A híd formája népi klas­­­­szicista stílusú, amely a csár­da övezetében éppúgy meg­található, mint más Horto­Miskolc nevével a nehéz­ipari üzemek, a kohók fogal­ma forrt össze. Pedig nem kevésbé nevezetes Miskolc, mint fürdőváros. Strandjai, fürdői, thermálvizei messze földön híresek. Miskolc üdülőnegyedében, Tapolcán szépen gondozott parkban, árnyas fák alatt, tulipánágyások és egy csóna­kázótó hídjain vezet az út, a barlangfürdőhöz. E fürdők érdekessége, hogy­ ivóvíz mi­nőségű meleg karsztvize 29 fokos és összetételénél fog­va alkalmas vérkeringési za­varok, véredény-megbetege­­dések és különböző id­egár­­talmak gyógyítására. Két fe­dett medencéjét 36—38 fo­kosra fűtik, a harmadik a szabadtéri medence, ame­lyet vasbeton kagylóhéj övez; ugyancsak használható rossz időben is. E fürdő vizét már a 16. bágy környéki építményeken is. A folyó két partján épült ellenfalak közötti hossza 92,13, a szárnyfalakkal mért teljes hossza 167,30 méter. Magassága az átlagos meder­fenéktől a karfal tetejéig 7,90 méter. A karfalak védelmére minden pillér felett egy da­rabból kifaragott háromne­gyed tömb alakú kerékvető van beépítve a mellvédfal­ba. Egyedüli díszítése a fala­zott választópárkány, amely a boltozatok felett fut. Fel­járói a puszta jellegének megfelelően készültek: az öblösödő alaprajzi elrende­zés az átkelő ménesek és gu­lyák felhajtását könnyítette meg. Egyik elbeszélő népiesen kilenclábúnak mondja a hi­dat. Ha ez igaz volna, nem nevezhetnénk kilenclyukú­­nak, ugyanis’ a pillérek szá­ma mindig kevesebb eggyel a nyílások, illetve boltozatok számánál, így — mivel a hídnak kilenc nyílása van, pilléreinek, azaz lábainak száma csak nyolc lehet. Hogy miért éppen kilenc­lyukú lett a híd, arról meg­alkotta a maga legendáját a nép is. Egyik betyár a csár­dából menekülvén a pandú­rok elől, úgy nyert egérutat, hogy kilenc leány hajolt meg előtte, s az ő hátukon kelt át a folyón. Régen is voltak „lovasna­pok”, de olyan virtusra sen­ki nem vállalkozott, mint Bi­­riszló János csikóslegény: a híd túlsó végén felugrott a lovával a bal oldali karfára, végigment rajta és a kapu támpillérénél ugratott le ró­században használták gyó­gyításra. Mai formáját 1940- ben nyerte el, s nagyobb arányú átépítésre 1958—59- ben került sor. Ekkor ké­szült el a nagy idegenfor­galmi látogatottságnak ör­vendő és a Közép-Európa szerte egyedüli barlangfürdő, amely mai formájában 1968- tól működik. A barlangfür­dő a terasz-barlang, amely hazánk más barlangjaitól abban különbözik, hogy nem hideg karsztvíz, hanem az alulról felszálló hévizek oldották ki. A barlangfürdő rejtett kürtőit elzárták, és így az értékes, gyógyhatású levegő kiáramlása is meg­szűnt. A 140 négyzetméte­res vízfelület kissé korrigált, de szabálytalan, eredeti for­mában maradt meg. A cso­dálatos szépségű kürtők, barlangjáratok, vízesések, s a kellemes kristálytiszta víz nagy vonzerőt jelent. Éven­te 300 ezer fürdőző keresi fel e helyet. A barlangban fel­törő hideg forrásokat kizár­ták, és vasbeton alappal lát­ták el a barlangot, amely­ben 6 dögönyözőn keresztül nagy gyorsasággal állandóan cserélődik a víz. A termál- és barlangfürdőt SZTK-be­­utalóval is sok vendég veszi igénybe. Közel a f­ürdőrendszerhez árnyas fák között találjuk a tapolcai strandot — sport- és nagy medencével, korszerű öltözőkkel. Vizét a termál­fürdő melegvíz-forrásaiból nyeri, amelyet előzőleg a Hejő-patakban lehűtenek. Festői környezetben, a Bükk-hegység lábánál, a diósgyőri vár szomszédságá­ban fekszik a diósgyőri vár­fürdő. A 21—24 fokos forrás vizére medencét építettek. A forrás felhasználása még Nagy Lajos király idejére nyúlik vissza. Napjainkban is felhasználják, télen ivóvíz­­ellátásra, nyáron 3 hónapig a strand üzemeltetésére. E területen építették fel a miskolci szaunát, két erede­ti finn szauna pontos mását, amelyhez egy természetes barlangot alakítottak hideg­­vizes medencévé. A város központjában 1929-ben­ épült a mai Au­gusztus 20. fürdő. Akkor hálózati vízzel látták el a medencét, amelyet gőzturbi­nák hulladékenergiájával fű­töttek. E lehetőség megszűn­te után a fürdőt bezárták, s csak az 1951-es újjáépítés­kor nyitották meg újra. Ami­kor is új kutat fúrtak, amelynek hőforrása 45 fokos vízzel látja el ma a fürdőt, a kis medence vizét nyáron hűtik is. A kutak 600 méter mélységből percenként 400 liter vizet adnak, s ezzel a Széchenyi-fürdő forrásai után az ország legbővizűbb kútja. Említsük még meg Mis­kolc fürdői közt a Szabad­ság fürdőt, amely gőz-, tisz­tasági fürdő- és fedett uszo­dája is van. E fürdő termál­vize is 45 fokos és kénes hatású. K. M. la. — Karádi — Miskolc, fürdőváros Hortobágyi lovas­­ híd A barlangfürdő bejárata A barlangfürdőben MINDEN Év HÉTFŐ ENIRUM HÉTFŐ Folyó hó 27-én fésűs öltöny szöve­tek, nagykamasz átmeneti kabátok, 1­560,— Ft-tól, gyermek fél- és szá­zas cipők 31-től 40-ig, női retikülök, KM 8-as robotgép 20% árenged­ménnyel kaphatók (a tőkés import­cikkek kivételével) a Centrum Áru­házban, Szolnok centrumában. (H. 4025.)

Next