Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
14 Gyászhír — köszönetnyilvánítás Mély fájdalommal tudatjuk, hogy hű férjem, szeretett édesapánk. SZABÓ GYULA alezredes, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola tisztje, 1980. október 18-án életének 52. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 1980. november 3-án 14.30 órakor lesz a Munkásőr úti temető ravatalozójában. Gyászoló család, apróhirdetés Köszönetet mondunk mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, ID. JEGESI JÓZSEF temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és mély gyászunkban osztoztak. A gyászoló család. Szandaszőlős. INGATLAN TÖRÖKSZENTMIKLÓS. Pacsirta út 18. alatti háromszobás melléképületes, családi ház sürgősen eladó. (7933) GÉPJÁRMŰ TRABANT eladó. Szolnok, Thököly út 14. Gábor Ferenc (7894) FRISS műszakival UC-s Zsiguli eladó és egy fékes utánfutó. Jászberény, Nádverő út 4. (7983) ADÁSVÉTEL 15 ezer kalóriás szovjet kazán eladó. Szolnok, Thököly út 27. (H. 3811) JÁSZAPÁTI ÁFÉSZ eladásra kínál magán szikvízkészítők részére szikvízüzem felszámolása miatt 750 db 1/1 literes szikvizesüveget komplett fejjel, 1360 db 1/1 literes szikvizesüveget javítható fejjel, 213 db szikvizes ládát. Vásárlás lebonyolítható: október 15-től november 30-ig, megtekinthető keddi napokon. Az, megegyezés szerint: Ügyintéző: Bécsiné az ÁFÉSZ ipari osztályán. (7667) EGYÉB NYUGDÍJAS szakképzett ápolónőt, nagybeteg, idős asszony mellé nappalra keresünk. Szolnok, Hámán Kató út 14/a. (7645) KÖZÜLETEK, magánépíttetők, figyelem! Mindennemű bádogos munkák végzését vállalom. Cím: Farkas Lajos 5083 Kengyel. N Bajcsy-Zs. út 176. (7779) A SZOLNOK MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres víz- gázszerelő, központifűtés-szerelő, villanyszerelő szakmunkásokat, ezen szakmunkások mellé segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a 4. sz. főépítésvezetőségünkön, Szolnok, Vörös Hadsereg út 4/a. DOLGOZÓKAT ALKALMAZUNK SZOLNOK MEGYEI TANÁCS ÉPÍTÉSI ÉS SZERELŐIPARI VÁLLALAT (SZOLNOK, JÓZSEF ATTILA ÚT 36.) azonnali belépéssel — lehetőleg építőiparban jártas — anyagbeszerzőt keres. Bérezés az érvényes MüM rendelet szerint. Jelentkezni lehet a fenti címen a vállalat személyzeti osztályánál részletes önéletrajz és bérigény-megjelöléssel. (H. 4024) SZOLNOK MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT azonnali belépés* sel tmk-lakatosokat, villanyszerelőket, autószerelőket, gépkocsikísérőket, hűtőraktári dolgozókat, férfi-női segédmunkásokat vesz fel. Jelentkezni lehet a munkaügyi osztályon, Szolnok, Vágóhíd u. 60. (7868) SZOLNOK MEGYEI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT azonnali belépéssel felvesz szakképzett bolti elállókat és bolti pénztárosokat. Felveszünk továbbá központi irodai helyiségek takarítására egy fő takarítónőt. Jelentkezés: központunk bér- és munkaügyi osztályán, Szolnok, Beloiannisz u. 6 (H. 3847) Katonai szolgálati idejét letöltött erdésztechnikust keres felvételre a Hortobágyi Állami Gazdaság. Fizetés kollektív szerződés szerint, lakást biztosítunk. Jelentkezés a gazdaság személyzeti osztályán. (7737) A DATE MG GÉPÉSZETI FŐISKOLAI KAR TANÜZEME felvételre keres villanyszerelő, lakatos, esztergályos és hegesztő szakmunkásokat, azonnali belépésre. Jelentkezés: Mezőtúr, Szolnoki út 1ó., a termelési osztályvezetőnél. A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ-RENDELŐINTÉZET felvesz szakácsot. Jelentkezés az élelmezési osztályvezetőnél. Szolnok, Vörös Hadsereg u. 39—41. (H. 7929) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. október 26. BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON a hortobágyi kilenclyukú híd A dal szerint valamikor Debrecen vize volt a Hortobágy folyó, rajta a kilenclyukú híddal. Ma már kevésbé érezzük a híd fontosságát, mint egykor az utasok — úgy néhány száz évvel ezelőtt. A sajátos műemléki hármas — a híd, a csárda és a szekérállás — látványosság az idegeneknek, a Hortobágy jelképének tartja, és büszke rá az alföldi ember is. Hazánk leghosszabb kőhídja 1827-től 1933-ig épült Povolni Ferenc tervei szerint, helyén a XIV. századtól fahíd volt. A jellegzetes alakú kőhidat — amely mint a puszta nyugalmának évszázados őre íveli át a Hortobágy folyót — nemcsak a pásztorok dala örökítette meg. Megjelent díszítőelemként a pásztoremberek mindennapi eszközein, a bicskán, pásztorboton, tűziszerszámtartón. Számos irodalmi és képzőművészeti alkotásban is találkozunk vele. Mint átkelőhelyet valószínűleg már a honfoglalás előtti időkben használták. Több egykori oklevél említi, a források 1346-ban emlékeznek meg először a hídról. Történetéről tanulmányok születtek. Még több a nép ajkán élő legendák száma. Az egykor szeszélyes Hortobágy folyón át vezetett az út az ország északkeleti részéből Pest és Buda irányába, fő közlekedési útvonal volt már a XIII. században is. Hídvámszedési jogában a Hortobágy folyón megerősítette Debrecent 1460-ban Mátyás király, mivel ez a terület a Hunyadiak, pontosabban Szilágyi Erzsébet birtoka. A hídvám bérlője ugyanaz a személy volt, aki a csárdát is bérelte, a városi tanácsnak kellett elszámolnia. 1944 októberében még megvolt a kapu, ma már csak a két árván álló kapuoszlop őrzi a híd csárda felé eső végénél a hídvámszedés emlékét. A török hódoltság után 1697-ben gondoskodtak a híd újjáépítéséről, gyorsan elkészült, és körülbelül egy évszázadig állt fenn. Ez a tizennégy nyílású fahíd később elavult, s a város által kiküldött szenátorok 1825-ben új, állandó kőhíd építését javasolták, de építéséhez csak két évvel később fogtak hozzá. Povolni Ferencen kívül más mesterek is pályáztak, végül Povolni Ferencre esett a választás, mert ő terveze kevesebb építőanyaggal és kisebb költséggel a híd megépítését: 845 téglát és 1100 köböl meszet kért a munkához. Az építkezésben addig szokatlan, új módszerrel, cementhabarcs alkalmazásával készítették a hidat. Egyesek azt tartják, hogy a meszet szárazon szórták a kövek közé, s az ott forrt ki, ezért annyira erős és tartós a híd. A burkoláshoz Tokajból szállították a köveket a város szekeresei. Povolni Egerből povolánföldet (a cement alapanyaga) hozatott. A szokatlan új kötőanyag tejszerű, fehér pép volt, ezért keletkezett az a hiedelem, hogy a kötőanyagot tejjel oltották. • A híd formája népi klasszicista stílusú, amely a csárda övezetében éppúgy megtalálható, mint más HortoMiskolc nevével a nehézipari üzemek, a kohók fogalma forrt össze. Pedig nem kevésbé nevezetes Miskolc, mint fürdőváros. Strandjai, fürdői, thermálvizei messze földön híresek. Miskolc üdülőnegyedében, Tapolcán szépen gondozott parkban, árnyas fák alatt, tulipánágyások és egy csónakázótó hídjain vezet az út, a barlangfürdőhöz. E fürdők érdekessége, hogy ivóvíz minőségű meleg karsztvize 29 fokos és összetételénél fogva alkalmas vérkeringési zavarok, véredény-megbetegedések és különböző idegártalmak gyógyítására. Két fedett medencéjét 36—38 fokosra fűtik, a harmadik a szabadtéri medence, amelyet vasbeton kagylóhéj övez; ugyancsak használható rossz időben is. E fürdő vizét már a 16. bágy környéki építményeken is. A folyó két partján épült ellenfalak közötti hossza 92,13, a szárnyfalakkal mért teljes hossza 167,30 méter. Magassága az átlagos mederfenéktől a karfal tetejéig 7,90 méter. A karfalak védelmére minden pillér felett egy darabból kifaragott háromnegyed tömb alakú kerékvető van beépítve a mellvédfalba. Egyedüli díszítése a falazott választópárkány, amely a boltozatok felett fut. Feljárói a puszta jellegének megfelelően készültek: az öblösödő alaprajzi elrendezés az átkelő ménesek és gulyák felhajtását könnyítette meg. Egyik elbeszélő népiesen kilenclábúnak mondja a hidat. Ha ez igaz volna, nem nevezhetnénk kilenclyukúnak, ugyanis’ a pillérek száma mindig kevesebb eggyel a nyílások, illetve boltozatok számánál, így — mivel a hídnak kilenc nyílása van, pilléreinek, azaz lábainak száma csak nyolc lehet. Hogy miért éppen kilenclyukú lett a híd, arról megalkotta a maga legendáját a nép is. Egyik betyár a csárdából menekülvén a pandúrok elől, úgy nyert egérutat, hogy kilenc leány hajolt meg előtte, s az ő hátukon kelt át a folyón. Régen is voltak „lovasnapok”, de olyan virtusra senki nem vállalkozott, mint Biriszló János csikóslegény: a híd túlsó végén felugrott a lovával a bal oldali karfára, végigment rajta és a kapu támpillérénél ugratott le rószázadban használták gyógyításra. Mai formáját 1940- ben nyerte el, s nagyobb arányú átépítésre 1958—59- ben került sor. Ekkor készült el a nagy idegenforgalmi látogatottságnak örvendő és a Közép-Európa szerte egyedüli barlangfürdő, amely mai formájában 1968- tól működik. A barlangfürdő a terasz-barlang, amely hazánk más barlangjaitól abban különbözik, hogy nem hideg karsztvíz, hanem az alulról felszálló hévizek oldották ki. A barlangfürdő rejtett kürtőit elzárták, és így az értékes, gyógyhatású levegő kiáramlása is megszűnt. A 140 négyzetméteres vízfelület kissé korrigált, de szabálytalan, eredeti formában maradt meg. A csodálatos szépségű kürtők, barlangjáratok, vízesések, s a kellemes kristálytiszta víz nagy vonzerőt jelent. Évente 300 ezer fürdőző keresi fel e helyet. A barlangban feltörő hideg forrásokat kizárták, és vasbeton alappal látták el a barlangot, amelyben 6 dögönyözőn keresztül nagy gyorsasággal állandóan cserélődik a víz. A termál- és barlangfürdőt SZTK-beutalóval is sok vendég veszi igénybe. Közel a fürdőrendszerhez árnyas fák között találjuk a tapolcai strandot — sport- és nagy medencével, korszerű öltözőkkel. Vizét a termálfürdő melegvíz-forrásaiból nyeri, amelyet előzőleg a Hejő-patakban lehűtenek. Festői környezetben, a Bükk-hegység lábánál, a diósgyőri vár szomszédságában fekszik a diósgyőri várfürdő. A 21—24 fokos forrás vizére medencét építettek. A forrás felhasználása még Nagy Lajos király idejére nyúlik vissza. Napjainkban is felhasználják, télen ivóvízellátásra, nyáron 3 hónapig a strand üzemeltetésére. E területen építették fel a miskolci szaunát, két eredeti finn szauna pontos mását, amelyhez egy természetes barlangot alakítottak hidegvizes medencévé. A város központjában 1929-ben épült a mai Augusztus 20. fürdő. Akkor hálózati vízzel látták el a medencét, amelyet gőzturbinák hulladékenergiájával fűtöttek. E lehetőség megszűnte után a fürdőt bezárták, s csak az 1951-es újjáépítéskor nyitották meg újra. Amikor is új kutat fúrtak, amelynek hőforrása 45 fokos vízzel látja el ma a fürdőt, a kis medence vizét nyáron hűtik is. A kutak 600 méter mélységből percenként 400 liter vizet adnak, s ezzel a Széchenyi-fürdő forrásai után az ország legbővizűbb kútja. Említsük még meg Miskolc fürdői közt a Szabadság fürdőt, amely gőz-, tisztasági fürdő- és fedett uszodája is van. E fürdő termálvize is 45 fokos és kénes hatású. K. M. la. — Karádi — Miskolc, fürdőváros Hortobágyi lovas híd A barlangfürdő bejárata A barlangfürdőben MINDEN Év HÉTFŐ ENIRUM HÉTFŐ Folyó hó 27-én fésűs öltöny szövetek, nagykamasz átmeneti kabátok, 1560,— Ft-tól, gyermek fél- és százas cipők 31-től 40-ig, női retikülök, KM 8-as robotgép 20% árengedménnyel kaphatók (a tőkés importcikkek kivételével) a Centrum Áruházban, Szolnok centrumában. (H. 4025.)