Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
Kulturális kilátó Mesterművek négy évszázadból Ismét megnyílt az Egri Képtár Az elmúlt két hétben már ismét látogatókat fogadott az átalakított, átrendezett Egri Képtár. A tatarozáskor átalakításra is lehetőség nyílott, most már kilenc teremben állíthatták ki a XVI., XVII. és XVIII. századi olasz, németbilföldi, valamint a XIX. századi osztrák, magyar festők munkáit. Az Egri Képtár alapgyűjteménye az 1872-ben létrejött Líceumi Képtár, amelyben Aszalay László egri kanonok száz darabból álló gyűjtése különösen értékes. Hasonlóképpen a Bartakovi estéié magángyűjtemény, amely 1873-ban került a képtárhoz. A mai gyűjtemény elődjének további gyarapodása az abádszalóki születésű festő, Kovács Mihály nevéhez fűződik. 1893-ban 103 képe került a múzeumhoz. Egy évtizeddel később Pánthy Endre püspök felbecsülhetetlen értékű hagyatéka gazdagította a gyűjteményt. Ezek között több nemzetközileg is számontartott kép szerepel: a Faun és nimfa, a Pipára gyújtó fiú, Falusi mulatság, Holland halász* stb. A képtár magyar anyaga szintén magángyűjtemények adományozásával verbuválódott, de közöttük jónéhány a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, így Munkácsy, Székely Bertalan, Lotz Károly festményei is. Hazai festészetünk, igaz, szerényebben van képviselve a képtárban a régi külföldi mesterek munkáinál, de mégis nagyon értékes ez a gyűjtemény, mert nemzeti művészetünk kialakulásának és virágzásának korszakába vezet: a XIX. századi magyar művészetbe. E kor az előző századok elszigeteltsége után olyan jelentős fejlődést indított el nemzeti művészetünk A néhány éve elhunyt Ilosvai Varga István kiváló művész emlékét nagyszerű tárlat idézi Szentesen, a kiállítási csarnokban. Ilosvai Varga festészete szülőfalujából, Kunhegyesről indult. „Hároméves lehettem, amikor egy napon, kora este, édesapám karjaiba vett, hogy szokása szerint körbejárja velem a kertet, megmutassa a csipkéslevelű eperfát, az árnyas diót a jázmin- és mogyoróbokrokat. Éreztem, hogy álmosodom, alig tudok figyelni apám szavára, s megszólaltam: kék már az idő — feküdjünk. Ma is bennem él ennek a régi kunhegyesi alkonyatnak emléke, ma is tisztán látom, útján, amely a század második felében európai színvonalra emelte művészetünket, és mai festészetünk alapjait is megvetette, hogy a végtelenbe vesző sík barnái, szürkéi, fakózöldjei fölött sötéten kéklett az este.” A jászberényi gimnázium tanulójaként már bemutatta első festményeit a város közönségének, de a család kívánságára joghallgató lett. Az első világháború megszakította jogi tanulmányait — saját bevallása szerint semmi vonzalma nem volt a paragrafusokhoz — 1917-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, Balló Ede növendéke, majd 1922-ben hazament Kunhegyesre festeni. „Nem tudtam betelni a szülőföld színeivel. Születésemtől fogva impresszionista voltam, az szívódott belém, amit láttam, és mindent színben láttam. Sok napfelkeltét és naplementét festettem. Hajnalban keltem, hogy elkapjam a kora reggeli színeket, máskor meg alkonyatkor szúrtam le az állványomat, s vártam a naplementét.” A szülőföld elfogadta festőjét, megvették képeit. S Ilosvai Varga István így utazhatott Párizsba. Innen útja újra visszavezet Kunhegyesre, Karcagra, Jászberénybe. 1929-ben, 1931-ben Nagybányán dolgozott, a következő években pedig Szentendrén telepedett le, ott élt 1978. december 18-ig. Néhány hónappal halála előtt még a kunhegyesi kiállítását tervezte, reménykedett, hogy képei egy-egy tárlatra még életében visszakerülnek szülőfalujába, szűkebb hazájába. Sajnos, ez a mai napig sem valósult meg, pedig a szentesi tárlat is bizonyítja Ilosvai Varga István emberi, festői nagyságát. Tiszai Lajos A kék idő festője ilosvai Varga István kiállítás Szentesen Kovács Mihály: Önarckép (A festő 1818-ban született Abádszalókon, szegényparaszt családban. Pesten, Bécsben és Rómában tanult. Oltárképeket, arc- és történelmi képeket festett. Az Árpád pajzsra emeltetése című jelentős munkája — sajnos — elpusztult Balkay Pál: Virágcsendélet (Az egri városi rajziskola megalapítója, 1785-ben született Tiszaörsön. A bécsi akadémián tanult, Kazinczy Ferenc hívására jött haza,, Mezőkövesden, majd Egerben élt 1846-ig.) Ilosvai Varga István: Kunhegyesi utca, 1926. olaj, 45x55 cm Fotó: Kőhidi Imre Szatmárcsekén Új látnivalók a Kölcsey emlékszobában Az elmúlt évben 22 ezren, az idei év első felében 12 ezren keresték fel Szatmárcsekén a Kölcsey emlékszobáit, a temetőt pedig mintegy negyvenezren. A helyi művelődési ház honismereti szakkörének kutatói a nagy érdeklődésre való tekintettel az emlékanyag kibővítésén dolgoznak. A jövőben eddig még be nem mutatott tárgyakkal teszik emlékezetesebbé a Himnusz költője előtt tisztelgők látogatását, de ezzel készülnek a jövő évi országos honismereti kongresszusra is, hiszen ezúttal Szatmárcsdke lesz a tanácskozás házigazdája. Pódium Giraudoux, Brecht és mások A Békés megyei Jókai Színház művészei a TIT békéscsabai értelmiségi klubjában Udvaros Béla rendezésében nagy sikerrel mutatták be Jean Giraudoux Trójában nem lesz háború című drámájának pódiumváltozatát. Az előadás annak a hat folytatásból álló sorozatnak része, amely századunk első évtizedeinek dráma terméséből ad válogatást. A legközelebbi bemutatót november 9-én tartják, Bertolt Brecht Kurázsi mama című drámája kerül a pódiumszínház közönsége elé. 1981. NOVEMBER 1. Tízéves a Kincskereső Tízesztendős az általános iskolások irodalmi folyóirata, a Kincskereső. A lapot a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola indította el hódító útjára Kezdetben a város úttörőinek kedvenc lapja volt, majd sikerére, népszerűségére való tekintettel tíz évvel ezelőtt országos terjesztésű folyóirattá vált. A verseket, novellákat, írókkal, költőkkel készített beszélgetéseket, rajzos illusztrációkat, rejtvényeket, nyelvészeti fejtörőket tartalmazó lap 60 ezer példányban jelenik meg. A 10—14 éves korosztály arányát tekintve meglehetősen kevés az a példányszám, talán ezért is szaporodtak meg gombamódra országszerte a Kincskereső klubok. A diákok kapcsolatban állnak a folyóirat szerkesztőivel s a klubokkal, pályázatokat írnak ki, beszámolnak olvasmányélményeikről, s nem egyszer javaslatot tesznek a lap egyes számainak tartalmára is. A Kincskereső iránti nagy érdeklődés bizonyítja, hogy a folyóirat betölti hivatását, jól segíti az általános iskolai irodalomtanítást, a fiatalok olvasóvá nevelését. S ez az elismerés — amellyel az Olvasó népért mozgalom vezetői köszöntötték a tízéves folyóiratot , teszi szebbé a születésnapot, s ösztönzi a szerkesztőket a további munkára az általános iskolai diákok, tanárok, nem kis örömére. Filmsorozat az idegen nyelvek oktatásához Tízrészes idegen nyelvű filmsorozat forgatása fejeződött be Veszprémben, az Országos Oktatástechnikai Központban. A forgatókönyvet az Idegen Nyelvű Továbbképző Intézet tanárai írták, a rendező pedig Várkonyi Gábor. A sorozat filmjei húszpercesek, s az általános, a társalgási nyelvvizsga anyagát tartalmazzák. A videokazettára rögzített filmek szereplői ismert színészek, a szöveget azonban Magyarországon élő angol, német, francia, orosz és spanyol anyanyelvűek szinkronizálják. A sorozatot a felsőoktatási intézményekben, nyelvtanfolyamokon és az Idegen Nyelvi Továbbképző Intézetben használják majd fel. Az Üvegipari Művek karcagi üveggyára nagysikerű tárlatot rendezett termékeiből Berlinben és Szófiában. A kiállított tárgyak Suha Zoltán és Suháné, Somkúti Katalin tervei alapján készültek. Fotó: Nagy Zsolt EMLÉKKERT DEBRECENBEN Új történelmi emlékkel bővül Debrecen. A Nagytemplom mellett feltárt egykori falmaradványokat restaurálják, kiegészítik eredeti formájukra, helyreállítják a Veres-tornyot — a Rákóczi-harangot őrizték benne —, a Cserepes vagy Fehér-torony támpilléreit, az északi kápolnát, valamint az 1500-as évekből származó templomkerítést. Az emlékkert várhatóan a tavaszra készül el, s teljes pompájában várja a látogatókat. A Veres-torony alsó részében, rajzokkal, fotókkal segítik az idegeneknek az eligazodást, s adnak bepillantást az elmúlt századokba. Ugyancsak kiállítást rendeznek az északi kápolnában, itt az ásatások során előkerült gótikus köveket, a régi templomból származó relikviákat mutatják be. A restaurátorok gondosan ügyeltek arra, hogy az emlékkert épületei, falai, lépcsői ne rontsák a történelmi együttest — a Református Kollégium, a Nagytemplom, a Déri Múzeum — összhatását, hanem jól illeszkedjenek be a hajdani „kálvinista Róma” maradványai a későbbi korok épületei közé. Békésen, a jövő nyáron Kodály-ünnepségek A napokban megkaptuk a jövő nyári békéstarhosi zenei napok programtervezetét. A július 26-ám este 6 órakor kezdődő rendezvénysorozat középpontjában Kodály munkássága, emlékezete áll A nagy magyar zeneszerző mellszobrának avatását, követően nagyszabású Bartók— Kodály-hangverseny részese lehet az érdeklődő közönség. Másnap az ország legjobb pávaköreinek találkozójára kerül sor. Emlékkiállítást nyitnak meg: Kodály Zoltán ábrázolása a magyar képzőművészetben címmel. Június 29-én és 30-án tartják a tarhosci zongoraverseny elődöntőjét és döntőjét. Kocsis Zoltán hangversenye és a debreceni Kodály kórus fellépése szerepel még — többek között — a színes, gazdag műsorban, amely egyben annak is példázata, hogy Békés város Tanácsa időben és értően gondoskodik a nyári kulturális rendezvényekről, a közönség szórakoztatásáról. ELMENT CSORBA Nem akarjuk leírni a visszavonnhatatlant, inkább arra gondolunk: „máshová” szerződött, micsit ott kacagtat Elment Charon ladikján 59 éves korában Csorba István Jászai-díjas színművész. 1949-ben lett a kecskeméti -szolnoki társulat tagja. Damiss Győző igazgatása alatt a színiévad felét mindig a Tisza-parti városban töltötte. Komikus színész volt — naturbursche — a javából, a közönség kedvence. Mindent tudott, ami a színpad varázsához tartozik. A léllek ápolója, indítója volt. Abban az időben játszott Szolnokon,, amikor lassan már hegedtek a háborús sebek, amikor a jókedv, a kacagás felért egy darabka kenyérrel, pedig még az is nagy kincs volt Hosszú évtizedekig a kecskeméti Katona József Színház tagja volt, majd a Fővárosi Operettszínházban játszott. Nagy szerelme volt a rádiókabaré. Akik — a fiatalabb nemzedékek — nem láthatták, a szolnoki színpadon, jellegzetes hangjáról felismerhették a rádióban, s élvezhették vérbő, bátor humorát, amely elsősorban a politikai kabaréban érvényesült jól. Örökmozgó szervező volt Most is csak úgy tudjuk elképzelni, hogy valamelyik messzi bárányfelhőn — ahová „elszerződött” — már alakítja az új társulatot: „Gyerekek, van két kabarétréfám, haláli mind a kettő ... Leszakad a vasfüggöny, olyan tapsot kapunk .. Ne keseregjünk, ellenére volna. Egy színésztárs temetésén mondta: „Gyerekek, ne beszéljünk a halálról, az nekem túl komoly téma.” Így inkább sikereire emlékezzünk. — ti — Kettős Balogh Rózsával (archív felvétel)