Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-25 / 47. szám
1987. FEBRUÁR 25. A tévé képernyője előtt Egy magazint szeretnék nézőtársaink figyelmébe ajánlani, egy emberi hangvételű, meleg és barátságos programot, a Családi vasárnapot. Családi vasárnap Számos jele van, hogy manapság a család a maga problémáival, feszültségeivel, válságos helyzetével az érdeklődés középpontjába került. Cikkek, könyvek, filmek beszélnek róla — szép számban. Köznapi fórumok vitáinak is gyakori tárgya. Ebbe a sorba illeszkedik a"televízió néhány programja is, közöttük különösképpen is a Családi kör és annak ünnepi magazinja, mondhatni melléklete, a Családi vasárnap. Legutóbb épp most vasárnap jelentkezett a családi életre nevelésnek ez a színes programja, méghozzá azt kutatván, vajon mi is lehet a jó házasság titka. Mindenekelőtt a módszerről, amelyet jó érzékkel választottak a magazin készítői, kiemelt családok tagjai szólalnak meg rendre, maguk beszélnek családi életük tapasztalatairól, gyakorlatáról, tehát nem fikciót láthatunk a képernyőn, hanem maga a valóság jelenik meg, még ha televíziós formájában bizonyos kozmetikázással történik is mindez, hisz a szereplő alanyok mégsem jelennek meg otthoni neglizsében, bizonyos szobatitkaikat természetszerűleg nem árulják el a nagy nyilvánosságnak. Mégis jó módszer ez, mert az élet oldaláról lehet közelíteni egyes erkölcsi problémákhoz, s az elmondottak jó alkalmat adnak a stúdióban helyet foglaló szakembereknek, hogy magyarázatukkal kiegészítsék, elmélyítsék a látottakat és hallottakat, a felvetődő gondolatokat. Vasárnap délután Iványiékhoz és Salámosiékhoz látogathattunk el, s a két rokonszenves házaspár szavaiból a családi együttélés boldogságát ismerhettük meg. Titkokat nem fedett fel a Kelemen Endre és Kudlik Júlia vezette műsor, de tanulságokkal bőven szolgált. Vagy épp csak megerősített bennünk olyan érzéseket, gondolatokat, amelyeket valójában mi is úgy érzünk, mint ők, csak még nem fogalmaztuk meg magunknak. Egyértelműen szólt ez a magazin arról, hogy az együttélés boldogságához egyszerűen szeretet kell: először, másodszor és akár harmadszor is. Bármily ósdinak, romantikusnak is tarthatják sokan ezt az álláspontot, vagy egyszerűen csak restellik bevallani, bár lelkük legmélyén ők is így érzik. Szeretet, amely átsegítheti a házasfeleket a menet közben felbukkanó akadályokon, segítheti őket a törvényszerűen jelentkező kisebb-nagyobb ellentétek feloldásában. Mert a családi boldogság nem jelenti a konfliktusmentességet. Sőt még gyanús is lehet, ha néha „nem zörren össze a kanál”. Megszólaltak egyébként a műsorban a Szabó család, a rádió elnyűhetetlen családjának tagjai is, kilépve szerepükből, Gobbi Hilda és a többiek, akik ugyancsak a már említett „titok” mellett tették le szavukat, ők is hangsúlyozván: két ember tartós együttéléséhez, a házassághoz sok-sok türelem és emberség kelletik. A magazin jól tette, hogy a családi életnek ezzel az érzelmi oldalával is szembenézett, bátran vállalva talán még a szentimentalizmus vádját is, hisz manapság könnyen megkapja az elmarasztaló bélyeget még a tisztán, egészségesen és emberségesen érzelmes is. Voltak idillikus, ellágyult pillanatai is e magazinnak, kétségtelen, a zenélgető, énekelgető férj és az őt csendes áhítattal hallgató asszony jelenete a magazin legvégén. Amely talán több édességet kínált, mint amit a mai ember kíván, s a rendkívül kiegyensúlyozottan és harmonikusan élő Salátosi család is túlságosan a jó házasság képét mutatta, mintha csak mintának készült volna, egy azonban biztos: mindenképp bőséggel tanulhatunk belőle. Fontos kérdésről szólt és szól általában vasárnaponként a családi élet magazinja. Épp ezért érthetetlen, hogy a képernyőn miért csak a legkevésbé „fontos" időben kap helyet, vasárnap délután három órakor, amikor alighanem csak a legelszántabb nézők ülnek a készülékek előtt. (És a magamfajta kritikus.) Pedig millióknak kellene látniuk e színes tartalmú műsorokat, hogy ezáltal is növekedjék társadalmunk családi kultúrája, amely — tapasztalhatjuk, — milyen hiányos és mennyire homályos. Röviden új játék jelentkezett a képernyőn, mely azonban csak itt a televízióban újdonság, a szellemi árverés ugyanis évek óta sikerrel megy a rádióban. Most nyilván népszerűségére való tekintettel a tévében is megpróbálják. Ahogy hallottuk szerda este a premieren, egyik hónapban a rádió, a másikban pedig a televízió ad teret Szilágyi János műsorának. Taalán meglepő, hogy más játékokkal ellentétben, amelyek a délutáni vagy kora esti órákba utaltatnak — Kapcsoltam, Elmebajnokság, Legyen szerencsénk — a Senki többet? Harmadszor! főműsoridőben, este nyolckor jelentkezett. Bizonyára általánosan szórakoztató volta miatt, azaz mert olyan játék, amely nem követel különösebb szellemi erőfeszítést sem a játékosoktól, sem a nézőktől, s talán mert nem is hat az érdeme a szellemi igénytelenség irányában. A bemutatkozás: ígéretes és biztató. Játszani kell — ezzel a címmel láttuk Makk Károly 1985-ben készült filmjét, amelyben a kitűnő magyar rendező bebizonyította: ő is képes filmet csinálni amerikai módra, könnyeden szórakoztató, felszínes gondolatiságú játékfilmet, sztárokkal felvezetve. A magyar—amerikai együttműködéssel megszületett film finom unalmával azt igazolta, ismételten, hogy igazi társadalmi mondanivaló híján a film is csak holmi bűvészkedés, elkábító mutatvány. V. M. Munkásskanzent terveznek Pécsett Munkásskanzen felállítását tervezik Pécsett. A népi műemlék skanzenjének mintájára egy hajdani lakóépületet kívánnak helyreállítani és az egykori munkás életmód eredeti tárgyaival berendezni. Erre a célra a derfli- vagy derfli-házként emlegetett épületet szemelték ki a helytörténészek. Az 1860-as években épült L-alakú, emeletes ház jellegzetes régi proletár bérkaszárnya, fából ácsolt körfolyosójáról körülbelül harminc szoba-konyhás lakás nyílik, közös használatú árnyékszékekkel. Lakói — új otthonhoz jutván — elköltöztek, és a dörfli-ház ma már belvárosinak számít, és múzeumi felhasználása mellett szól az is, hogy a mellette levő XVIII. századi tímárház fogadta be a Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumot. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ifjú népművészek kerestetnek A KISZ Központi Bizottsága a Művelődési Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Tanáccsal közösen pályázatot hirdet a Népművészet Ifjú Mestere cím elnyerésére. A pályázat célja, hogy elősegítse az ifjúság körében a népművészeti alkotó és előadói tevékenységet, a nemzeti hagyományok ápolását és továbbfejlesztését. A feltételek: minden kategóriában pályázhatnak egyének és alkotó csoportok (maximum hat fő). A pályázatra 30 éves korig lehet nevezni az előadóművész kategóriában, s 35 éves korig a tárgyi alkotóművészet kategóriában. Beküldési határidő: a nagyméretű tárgyak, tárgyegyüttesek kategóriában április 15., az előadóművészeti és a tárgyi népművészeti kategóriában május 5—9. Cím: KISZ Központi Művészegyüttes székháza. VII. Rottenbiller utca 16—22. Az érdeklődők a részletes pályázati kiírást a megyei művelődési központoktól, valamint a megyei KISZ-bizottságoktól kaphatják meg. I 5 Egy kiállítás képei, szobrai Amatőr képző- és iparművészeti tárlat Szolnokon A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ adott hajlékot a Jászság, a Kunság, a Tisza mente és a Tiszazug amatőr képző- és iparművészei munkáinak. A bőség zavara kísérti a nézőt, krónikás gyorsan lekopogja, hát ezt is megértük, a jókora üvegcsarnokot „kinőtte” a szépmívesek alkotókedve. És hogy nem a zsűri engedékenységéről, a szelekció hiányáról van szó, azt maga a látvány egésze bizonyítja. Évtizedek távlatában sem emlékszem ilyen erős kiállításra. A válogatás mellett szól az a tény, hogy száztizen küldték be pályázataikat, de végül is nyolcvan aspiráns 210 munkája — jónéhány pályamunkára jogos lenne az alkotás szót használni — került a közönség elé. Örvendetes, hogy a megye huszonkét különböző településéről érkeztek festmények, szobrok, rajzok és igen sok a tágabb körökben eddig ismeretlen új pályázó. Számszerűségében a festészeti, grafikai anyag a leggazdagabb, viszont igen kevés az iparművészeti pályamunka. Szépészeti megközelítésből a szobrászati, kisplasztikai anyagot véljük legérettebbnek, legegyenletesebb színvonalúnak. Ebből külön klasszist képvisel a két túrkevei szobrász, Iván Sándor és Talamasz Lajos, de a kisújszállási Tóth Kálmán famunkáit — különösen a Pásztort és a Sírhúzót — Szabó Imre fia Béla plakettjeit — köztük a Déli harangszót és Czobor Sándor — ő is kisújszállási — Korpuszát az egész tárlat legfigyelemreméltóbb alkotásainak tartjuk. Nagyon megkapó és eredeti Szokolai Jánosné néhány faminiatürje. A festészeti anyagból Németh Zoltán akvarelljei emelkednek magasan a tisztes átlag fölé, különösen a Nagyanyám szobája áraszt eredeti hangulatot. A nehezen fölismerhető technikával készült akvarrell szinte tenyérnyi helyen mondja el a gyermek boldogságát, rácsodálkozását nagyanyó befőttfinomságaira, és a felnőtt ember visszakívánkozó nosztalgiáját a megszépült időkben. Velkeiné Pócz Ilona pasztelljei közül a Barátok temploma több mint figyelemre méltó munka, örvendetes a kisújszállási Szabó András fejlődése, magáratalálása, amelyet ezen a tárlaton három képe is bizonyít, de különösen a Tavaszvárás forma- és képvilága megkapó. Sebők Margit tusrajzai — Hatalom, Közöny, Gyász — érett alkotások, úgy tűnik szemünknek, hogy ezekhez a lapokhoz kár lenne hozzátenni egyetlen vonalat is, de elvenni se lehetne róluk egy pontot sem. Vágvölgyi Istvánná (Kisújszállás) Kövek címmel jelzett tusrajzkettősét föltétlenül a legsikerültebb munkái közé soroljuk, de igen eredeti jó színvonalú a Torzója is. Lászlóffy Béla a tárlat egyik nagy meglepetése, a cserkeszőlői fiatalember a Paranoá elnevezésű tollrajzával ritkán látható autonóm világot teremtett. Fekete Júlia Vadászat című két lapja — linó és réz — több mint egyszerű tanumány, karakteres, jó technikájú munka. Terék Zoltán ceruzarajzai az Élni akarok és a Kompozíció a grafikai anyag legizgalmasabbjai közé számítanak, egészen nagyvonalú rajzkészséggel komponált témák. Az iparművészek közül elsősorban Hegedűs József erezetre esztergált famunkái érdemelnek nagy megbecsülést; Tóth István kovácsoltvas használati tárgyai igen eredetiek, Sindely Mihály tűzzománcai a jó színvonalú munkák között is feltűnnek. A zsűri — nem lehetett könnyű dolga — huszonöt nívódíjat adott ki, a kiállítás legjobb munkáira. A közeljövőben Kecskeméten megrendezésre kerülő országos kiállításon szűkebb hazánkat félszáznyi alkotás képviseli. T. L. Május 18-tól Július 3-ig Egyetemi, főiskolai felvételik A hazai egyetemeken és főiskolákon az idei felvételi vizsgák május 13—19-én kezdődnek. Ekkor írják meg a matematikából, fizikából, biológiából és kémiából felvételizők az érettségivel közös írásbeli felvételi dolgozatukat, a többi tárgy írásbelijét, illetve a szóbeli vizsgákat június 22. és július 3. között tartják meg. A felsőoktatási intézmények 15 nappal a felvételi előtt írásban értesítik a jelentkezőket a vizsga pontos időpontjáról, helyéről. A felvételi kérelmeket — mint minden évben — idén is március elsejéig fogadják el. Mint azt a Művelődési Minisztériumban elmondták: az idei felvételi vizsgák módjára az 1987-es Felvételi tájékoztatóban közölt általános tudnivalók érvényesek. A felvételi eljárásban újdonság, hogy a szóbelin minden felvételiző megkapja a kijavított dolgozatát, amellyel kapcsolatban észrevételt tehet. Ugyancsak új vonás, hogy a szóbeli eredményét a vizsga után közlik, s a felvettek-elutasítottak névsorát nyilvánosságra hozzák. A felvételi rendszer nyitottságának és demokratizmusának növelése részét képezi a felsőoktatás korszerűsítését célzó törekvéseknek, s az ezzel kapcsolatosan már megkezdett, de még korántsem lezárt kutatásoknak. Mint ismeretes, a most érvényes felvételi rendszer távlati továbbfejlesztésének munkálatai több fórumon megkezdődtek. Egyesek között az Országos Pedagógiai Intézetten, valamint az országos Középtávú Kutatásifejlesztési Terv egyik útprogramjaként is foglalkoznak a szakemberek a felvételi eljárásnak, illetve a felsőoktatásba bekerülő hallgatók kiválasztási rendszerének a korszerűsítésével. Egyebek között azt vizsgálják, hogyan lehetne a felvételi vizsgáról, vagyis az előzetes válogatásról áttérni olyan rendszerre, amikor a tanulmányok során nyújtott teljesítmény dönti el, hogy ki tanulhat tovább. Az egyetemeken és főiskolákon az új tanévben várható intézményi illetve képzésbeli újdonságokkal kapcsolatban egyébként elmondták: az egyik jelentős változás, hogy a tanítóképzésben — Budapest kivételével — megszűntek a körzethatárok. Ugyancsak új vonás, hogy néhány tanítóképző főiskolán ősztől óvodapedagógusi szak, a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében pedig a Budapesti Tanítóképző Főiskolával közösen konduktortanítói képzés indul. Jj rendezésben és szereposztásban felújítják az Erkel Színházban Kacsóh: János vitéz című daljátékát. Ebből az alkalomból emlékezünk egy híres régi János Vitézre, Jávor Pálra. (MTI-fotó: Fényes Tamás) Pályázati felhívás Anyanyelvi őrjárat A Győri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző nevelői és tanulói, a Hazafias Népfront beszéd- és magatartáskultúra bizottsága több minisztérium, illetve állami szerv támogatásával Anyanyelvi őrjárat címmel pályázatot hirdet az ország hasonló tanintézeteinek körében. A pályázat célja a kereskedelemiben és a vendéglátásban használatos nyelvi, magatartásbeli visszásságok és a követésre méltó példák bemutatása. A pályázaton az iskolák tanulói egyénileg, vagy 3—5 diákból álló csapatokkal vehetnek részt. A dokumentumokat április 15-ig kell eljuttatni a Győri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkás- képző címére (9023 Győr, Nagy István utca 34—36). Lemezújdonságok A Grand Canyon szvit és A dzsungel könyve Új komoly-, könnyű- és népzenei lemezekkel, a gyerekeknek szóló hangos mesekönyvekkel jelentkezik ebben a hónapban a Magyar Hanglemezgyáró Vállalat. Februárban kerül a boltokba Händel Szonáták hegedűre és basso continuora című művének több korongból álló albuma, melyet Pauk György hegedű-, Sebestyén János csembaló- és Frank Mária gordonkaművész közreműködésével készítettek el. Enrique Batiz vezényli a Royal Filharmonikus Zenekart azon a lemezen, melyen Sorfé Grand Canyon és Missisipi szvitje szólal meg. Egy másik korongon Hegedűs Endre zongoraművész adja elő a Négy átirat a Tannhäuser című operából, valamint a Fantázia a Rienzi témáira című Wagner—Liszt műveket. A kortárs zeneszerzők alkotása közül Farkas Ferenc Rákóczi-kantátáját, 17. zsoltárát és az oboára, vonószenekarra írt IV. concertinóját szólaltatja meg a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara az Ifjú Zenebarátok kórusának közreműködésével. Hangfelvétel készült mai magyar szerzők — többek között — Kurtág György, Balassa Sándor és Szokolay Sándor cimbalomra írt műveiből is. A könnyedebb zenei élmények kedvelőinek ajánlhatjuk a Nádas Gábor dalait tartalmazó korongot, melynek szomorú aktualitása, hogy a nemrégiben elhunyt művész utolsó nagylemezeként kerül a közönséghez. A Hungária prímása címmel készített LP-n Póka Károly és cigányzenekara játszik, egy másik felvételen Solti Károly énekel. Itt és a könyvesboltokban juthatnak hozzá a gyerekek és szüleik a Süsü sárkány legújabb kalandjait elbeszélő lemezhez, amelyet önálló kazettán is meg lehet vásárolni. Kipling A dzsungel könyve című regényének hangosított változatát is e két formában jelenteti meg a Hungaroton.