Új Néplap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-01 / 204. szám
8. OLDAL RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK BUX: 6360,17 +0,27% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vili. 27-31-IG (2001. augusztus 31.) AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Termelői árak Az ipari termelői árak júliusban 0,1 százalékkal nőttek júniushoz képest és 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. Tavaly júliusban az ipari árak egy hónap alatt 1,2 százalékkal, éves összehasonlításban 12,1 százalékkal nőttek. ■ Hírek TÖRVÉNY. Benyújtották pénteken az Országgyűlésnek a 2000. évi zárszámadási, és a második pénzügyi tárgyú törvénymódosító csomagot, amelyeket várhatóan szeptemberben tárgyal a Tisztelt Ház. Az összesen 14 törvény módosítását tartalmazó pénzügyi tárgyú törvénycsomag négy fő eleme a nyugdíjak adóztatásának eltörlése, a lakás célú támogatások kibővítése, a családi típusú mezőgazdasági vállalkozások kedvezményének emelése, valamint a gyermekes családok adóterheinek enyhítése. HÍD: Örvendetes hír, hogy a koszovói háború idején lebombázott újvidéki Szabadság híd újjáépítését nem a június végi megajánlási konferencián összegyűlt összegből kell kifizetni, ugyanis az Európai Unió külön pénzt szán erre - mondta Nagy Ferenc, a belgrádi magyar nagykövetség gazdasági attaséja pénteken. GÉNTECHNOLÓGIA: A géntechnológia alkalmazása a világélelmezés szempontjából kulcsfontosságú, mivel a fejlődő országok számára termelésnövelést tesz lehetővé, továbbá egyfajta garanciát nyújt a biztonságos termelésre - mondta Biacs Péter, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány főigazgatója, ismertetve a Bécsben most zajló 17. Táplálkozástudományi Világkongresszus főbb megállapításait. OKTATÁS: A Synergon Informatika Rt. elkészítette a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság (MeH IKB) számára az e-learning alapú köztisztviselői alap- és szakvizsga oktató tananyagát. A Synergon a MeH IKB által kiírt tenderen nyerte el a megbízást. __■ GAZDASÁGI TÜKÖR 2001. Szeptember 1., szombat I|l| Marketing az alföldi borvidékeken Borúsan tekintenek az idei szüret elé a szőlősgazdák Kecskemét A hazai szőlő-bor ágazat helyzetéről és fejlesztésének térségi kérdéseiről Éder Tamás, az FVM helyettes államtitkára tartott előadást. Ezt követően dr. Botos Ernő Péter, az FVM híres városbeli Szőlészeti-Borászati Kutató Intézetének főigazgatója osztotta meg nézeteit a hallgatósággal az alföldi borvidékek marketingstratégiájáról. Miért fontos az alföldi borvidékeknek előtérbe állítani a marketinget? Azért, mert ez a szűk keresztmetszet. Tíz évvel a privatizáció után megvannak a termékek, a jól működő borászatok - most már csak az van hátra, hogy el kell adni a bort. Megemlített néhány momentumot, amelyek az alföldi borvidékek esélyeit növelik. A kunsági, a hajós-bajai és a csongrádi borvidék együttesen a hazai bortermés mintegy 40 százalékát adják, s itt terül el az ültetvények hozzávetőleg 40 százaléka. Ezek a tények nagy erőt jelentenek. Pozitívum, hogy az alföldi borvidékeken differenciálni lehet, körzeteket lehet kiemelni, s termékcsoportokat. Előnyös, hogy a stratégiában a minimalizált önköltségre alapozott stratégia az alföldi borok nagy részére jobban alkalmazható, mint a hozzáadott értéken alapuló. Szüret előtt Borúsan tekintenek az idei szüret elé a szőlősgazdák, rossz hangulatuk oka a szőlő megszégyenítően alacsony ára. Nem tagadja a feszültséget a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Az idén a tavalyi mennyiségnél nagyobb szőlőtermés várható, ráadásul vörösborból is jelentős eladatlan készletek lapulnak még a pincék mélyén. Ez - a szakemberek szerint - jórészt annak is köszönhető, hogy a múlt évben irreálisan magas áron vásárolták fel a borászok a kék szőlőt, ami irreálisan magas önköltségi, illetve borárakat eredményezett, amelyet a piaccal nem lehetett elismertetni. Fehér borokból elfogyott a készlet. Tavaly egymásra licitáltak a felvásárlók, s ez kissé megemelte a fehér szőlő árát, így már némi jövedelmet is hozott a termelőnek. A felvásárlási árak az idén nem sok jóval kecsegtetik a szőlősgazdákat. Keveset kínálnak mind a fehér, mind a kék szőlőért, jóllehet az árak fajtánként, minőségenként, mustfokonként és termőtájanként nagyon eltérőek. A fehér szőlőt jó esetben a tavalyi áron, de inkább az alatt tíz százalékkal veszik át. A kék szőlőre pedig mintegy húsz százalékkal a tavalyi ár alá ígérnek a felvásárlók. Vannak kivételek is, mint például Villányban, ahol az idén többet fizetnek a vörösbornak valóért. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára nem tagadja a feszültséget. Lapunknak elmondta: a HNT a gondok enyhítésére javaslatot dolgozott ki. Ebben azt kérte az agrártárcától, hogy támogassa 200 ezer mázsa szőlő lepárlási céllal történő felvásárlását. E szerint tíz forintot fizetne a felvásárló, 21 forintot adna az állam plusz a 12 százalékos kompenzációs felár, így kilónként 35 forintra jönne ki a szőlő ára. Javasolták továbbá, hogy a meglévő készletek értékesítésének előmozdítására szeptember 1-jétől december 31-ig minden hordós, palackos borra és pezsgőre plusz 15 forint többlettámogatást adjon az FVM, így a palackos bor jelenlegi 16 forintos exportszubvenciója 31 forintra, a pezsgőé húsz forintról 35 forintra emelkedne. Neves olasz és hazai szakemberek révén szó esett a konferencián az eredetvédelemről, az ágazat állami ellenőrzéséről, szőlőbetegségekről, növényvédelemről és a feszültségről, amelyet a várható alacsony szőlőárak idéznek elő. ____________ ______ A. T. S.U. O. Jogharmonizáció a szőlő bor ágazatban és a marketing jelentősége az alföldi borvidékeken. Ez volt a VII. Alföldi Szőlő-Bor Konferencia fő témája. A Tudomány és Technika Házában megtartott tegnapi kecskeméti rendezvény az EU-csatlakozásra való felkészülést szolgálta. Startol az elektronikus aláírás Az e-szignó megjelenése először a banki szolgáltatásokban várható Mn lép életbe a nyár elején megalkotott, elektronikus aláírásról szóló törvény. A szükséges rendeletekkel várhatóan ma kiegészülő szabályozás előnyeire elsősorban az internetes banki és elektronikus kereskedelmi megoldások használói számíthatnak. A Matáv mint az elektronikus aláírás egyik potenciális magyar hitelesítésszolgáltatója a tervek szerint a jövő héten kezdeményezi a Hírközlési Főfelügyeletnél (Híf) ilyen értelmű bejegyzését. A társaság a 30 napos regisztráció után az előzetes érdeklődés alapján várhatóan bankok, nagyvállalatok és elektronikus kereskedelmi cégek felé kezdi meg e-szignó üzleti szolgáltatását - írja a Világgazdaság. Az elektronikus aláírást szabályozó, nyár elején elfogadott törvény várhatóan kiegészül a szolgáltatáshoz szükséges rendeletekkel, így annak beindítása problémamentes lesz. A távközlési társaság úgy számol, hogy a minősített elektronikus aláírások hitelesítésszolgáltatói piacán néhány cég fog versenyezni. Szakértők korábban egymilliárd forint körülire becsülték azt az összeget, amelyet egy hitelesítő cégnek be kell fektetnie az üzletbe, ha azt zöldmezős beruházásként akarja elindítani, de a fejlett infrastruktúrájúaknak is néhány százmillió a minimum. A Matáv anyavállalatától, a Deutsche Telekomtól vette át a nemzetközi szabványokra épülő alapokat, és azt formálta a magyar környezetre. Az e-szignó első megjelenése az internetes banki szolgáltatásokban várható. Az adott bank és a hitelesítésszolgáltató üzletkötése után az ügyfelek továbbra is a pénzintézettel állnak majd kapcsolatban. A gyakorlatban várhatóan csak annyit érzékelnek, hogy számítógépük mellé egy chipkártya és annak leolvasóberendezése kerül, illetve a home banking szoftverekben is kisebb változás várható. Mint megtudtuk, a Matáv az igényektől függően körülbelül 10-12 hét alatt tudja telepíteni rendszerét._________■ A Strabag az M7-es felújításán A szerződések összértéke mintegy 770 millió forint Az M7-es felújítása kapcsán a Strabaggal is szerződést kötöttek - erősítette meg Turgyán Tamás, a Magyar Autópálya-építő Konzorcium (MAK) szóvivője a Reuters hírét. A Strabag négy magyarországi érdekeltségével aláírt megállapodások összértéke mintegy 770 millió forint - értesült a Világgazdaság. Budapest Ausztria legnagyobb építőipari konszernje, a Bau Holding Strabag szerződést kötött az M7-es sztráda építéséhez való dolomit szállításáról - adta hírül a Reuters a Die Pressére hivatkozva. A MÁK a balatoni sztráda munkálataihoz a Strabag négy magyarországi érdekeltségével kötött szerződést - tudtuk meg a hír kapcsán a kivitelező konzorcium szóvivőjétől. Turgyán Tamás elmondta, hogy három - részben vagy egészben - Strabag-érdekeltségű bányától vásárolnak alapanyagot. Az iszkaszentgyörgyi bányából 200 ezer tonna dolomit szállításáról szól a szerződés. Ennek értéke mintegy 300 millió forint. Az M7-es építéséhez szükséges további dolomitmennyiség beszerzéséhez a MÁK a segítségével a közeljövőben termelni kezdő, magyar tulajdonban lévő kikéri bánya ajánlatát is megvizsgálja. Az M7-eshez közeli kikéri bányába a konzorcium mintegy 240 millió forint értékű gépet vásárolt. A berendezések szeptemberben érkeznek és októbertől termelnek. A sztrádaépítő konzorcium az andezitet a száz százalékban Strabag-érdekségben lévő komlói bányából, illetve a részben Strabag-tulajdonú Uzsabányából vásárolja. Az előbbivel 40 ezer, az utóbbival 50 ezer tonna szállításáról kötöttek megállapodást. Értékük mindkét megállapodás esetén mintegy százszázmillió forint. A MÁK az említett három külföldi érdekeltségű bányán kívül 27 ezer tonna kikevert aszfalt vásárlásáról is kötött szerződést Strabag-érdekeltséggel. A Magyar Aszfaltszállítók Szövetségével aláírt megállapodásuk értéke 270 millió forint körüli - tudtuk meg Turgyán Tamástól.__________■ Húsfesztivál: együnk többet Budapest A hét végén megnyílt a II. Húsfesztivál. A kőbányai vásárvárosban rendezett kiállításon bemutatkozik az egész húsvertikum. Az árubemutató vasárnapig tekinthető meg. A Vágóállat és Hús Terméktanács szakemberei nem titkolják, hogy a fesztivál megrendezésével ösztönözni szeretnék az élettanilag értékes vörös hús fogyasztását, illetve megállítani a húsfogyasztás csökkenését. A húsipar eredményeinek bemutatásával azt demonstrálják, hogy az ágazat megfelel a legszigorúbb világpiaci igényeknek. Az agrártárca adatai szerint az utóbbi időben emelkedett az egy gazdaságra jutó sertések száma. A gazdasági szervezetek átlagosan három és fél ezer, az egyéni gazdák hat darab sertést nevelnek. A sertésállomány jelenleg 4,8 millió darab, az anyakocák száma 339 ezer körül mozog. Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint az idén már jövedelmet is tartalmaztak a felvásárlási árak a sertéstermelők számára. Ez az állomány bővülését prognosztizálja. Az FVM vezetője kedvező tendenciaként értékelte, hogy az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás az elmúlt három esztendőben 27-ről 29 kilóra növekedett. A húsfogyasztáson belül azonban még mindig csökken a marhahús aránya. uo- Az ágazat már megfelel a világpiaci igényeknek fotó: europress/kallus györgy Fémiparosok tegnap és ma Tízezreket foglalkoztat az ágazat Elsőként csatlakozott hazánk a kelet-európai térségből az Európai Fém Unióhoz (European Metal Union, EMU), amely Budapesten tartja háromnapos éves soros kongresszusát az Ipartestületek Országos Szövetségének szervezésében. Olyan szakmai útlevelet vezet be az Európai Fém Unió, amely elősegíti a fémiparosok EU-n belüli munkaerő-vándorlását. Az „EMU Pass” elismerésére bő egy év múlva hazánkban is lehetőség lesz, így a fém- és vasipari kis- és középvállalkozók (kkv) képzése összehangolt, európai normáknak megfelelő tananyag szerint történik majd. A kkv-k érdekeit a Európai Bizottságban képviselő nemzetközi szervezet 480 ezer fémipari alkalmazottat foglalkoztat. Célja, hogy munkásaik a hazájukban is hasznosítható tapasztalatra szert tegyenek - válaszolta kérdésünkre Willemien van Gardingen elnök. Hazánkban mintegy 18 ezer fémipari kis- és középvállalkozót tart nyilván a szakma, s legalább 30 ezer alkalmazottal dolgozik - tájékoztatta lapunkat Géresi József, az Országos Fémipari Ipartestület elnöke. Egyötödük nagy cégek - mint például az Opel Hungary, a Suzuki és az Audi - beszállítója, s összes árbevételük eléri az 60 milliárd forintot. Termékeik 70 százalékát az olasz, a német és a francia piacokra exportálják. Míg a rendszerváltást követő 2-3 évben a megszűnés határán álltak, mára stabil, nyereséget termelő cégekké váltak. Érdekes módon épp a legközelebbi, az osztrák piacra nem sikerült betörniük. A magyar szervezet számára az EMU-hoz történt csatlakozás azzal az előnnyel jár, hogy a mesterek megismerik az európai műszaki standardokat, a szabvány alapján dolgozhatnak és elérhetőkké válnak számukra a legkorszerűbb gépek és technológiák. ____________________(CSERNYÁNSZKY) 371 366 370 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 460,17; U: 445,78; R: 426,68 O: 403,43 , P:392,67 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 3,16 DM SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 35. HÉT (FORINT) I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 364,83 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 367,24 2. szövetkezeti átlagár: 365,35 3. egyéni vállalkozói átlagár: 352,74 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 372,37 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 373,07 2. szövetkezeti átlagár: 374,67 3. egyéni vállalkozói átlagár: 366,54 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 375 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): Forrás: HÚSCÉH