Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-02 / 51. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁRCIUS 2., SZERDA Programok megyeszerte MEGNYITÓ Szolnok. Lázár Teréz baba- és festménykiállítása nyílik már­cius 4-én, pénteken délután há­rom órakor a Hild Viktor Váro­si Könyvtár és Közművelődési Intézmény Hild Galériáján. KAVALKÁD újszász. A művelődési ház­ban „Farsangi kavalkád cím­mel jótékonysági műsort ren­deznek március 5-én este fél hattól. A gálaműsoron fellép Bálint Erika énekes, szerepel­nek besenyszögi iskolások, a Dalma Dance Zagyvarékas gyermek táncosai, a Fire Dan­ce Csak Csajok és Fórika Atti­la, a Liliom néptánccsoport, Oláh Gergő és párja, táncosok. Lesz szórakoztató jelenet, va­lamint az Operabarátok Ka­marakórusa, mazsorettek, show-táncosok, a Százszor­szép népdalkör és a zagyvaré­­kasi mazsorettek is szerepel­nek. A gálaműsor Piki-emlék­­esttel folytatódik. ÜGYES KEZŰEKNEK Jászberény. A Déryné Műve­lődési Központ Gyermekek Házában szerdánként a gyöngyfűző kör, csütörtökön­ként a Szivárvány kézműves műhely tartja foglalkozásait délután két órától fél négyig. KIÁLLÍTÁS TÖRÖKSZENTMIKLÓS. A városi művelődési központban Kada István naiv festő képeinek ki­állítása tekinthető meg. Szol­nok. A Damjanich János Mú­zeumban A paraszti polgáro­sodás tárgyi világa és a nem­zeti jelképek című kiállítás az időszaki kiállító teremben lát­ható. A kiállításon megidézett „felemelő század”, a reform­kor pezsgő szellemi életéről, erőt és példát adó nagyságáról szól - melyben Széchenyi Ist­ván zseniális művei is meg­születtek. A tárlat március 20- ig naponta (hétfő kivételével) megtekinthető. * * * Az Új Néplapban szereplő prog­ramok, műsorok, ügyeletek adataiban időközben történt esetleges változásokért sem anyagi, sem jogi felelősséget nem vállalunk. SZOUON.hu További programok olvashatók a SZOUONJi hírportálon. 13 TÜKÖR Szolnok első Tisza-hídját az ország középső részét uraló törökök 1562-ben építették, természetesen fából. Dokumentumok so­ra bizonyítja azonban, hogy korábban, már a honfoglalás idején is átke­lőhely volt errefelé. Nem a mai belváros területén persze, hanem a milléri vasúti híd közelében. L. Murányi László - A törökök sokfelé építkeztek akkoriban az országban - emlí­ti a szolnoki hidak történetének avatott kutatója, Szikszai Mi­hály, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár főlevéltárosa. - És miután a korabeli Szolnokon fontos hadi- és kereskedelmi út­vonalak haladtak át, kellett ne­­­­kik egy állandó átkelő. Hosszú i időre rendezkedtek be, és stabil­­ faszerkezetet építettek, nagyjá­­­­ból a mai belvárosi híd helyén, s Ettől kezdve olyan a szolnoki Tisza-híd sorsa, mint a hullám­vasút: épül, pusztul, épül pusz­tul... 1685-ben, miközben felsza­badul Szolnok a török uralom alól, a fahíd elpusztul. 1692-ben a Magyar Kamara intézkedik az újjáépítésről, elvégre erre visz Erdély felé a „sóút”, a sószállítás talán legfőbb útvonala. A Rákó­­czi-szabadságharc alatt újra el­pusztul a híd, és 1715-16-ban bá­ró Dillner Ferenc szolnoki pa­rancsnok már újjá is építteti. Mellesleg, ez az a báró, aki 1715- ben először vetette fel a bécsi ud­varnál egy Duna-Tisza csator­na megépítésének gondolatát. Az indokok között - a hídhoz hasonlóan - az Erdélyben bá­nyászott só és a máramarosi épületfa olcsó szállítása szere­pelt legnagyobb súllyal. Csator­na nem lett, híd azonban igen, így Szolnok az újrainduló sószál­lítások egyik legfontosabb hazai kikötő- és átkelőhelyévé válik.­­ Az első vasszerkezetű hidat csak 1911-ben építik meg Szol­noknál. A korábbi fahidak meg­gyengítéséhez pedig még csak háború, tűzvész, vagy éppen jég­zajlás sem feltétlenül kellett - hívja fel a figyelmet Szikszai fő­levéltáros. - A víz önmagában is megtette a magáét. Ennek megfelelően, a 18. szá­zad elejétől felgyorsulnak a szol­noki Tisza-híddal kapcsolatos események. 1722-ben például is­mét új fahíd épül a Tiszán, For­tunate di Prati kamarai mérnök tervei alapján, hogy 1739-ben, a nagy szolnoki tűzvészben el is pusztuljon. 1740-42-ben újjáépí­tik, 1817-18-ban­ Tunkel Ferenc ácsmester irányításával — még megújul, hogy aztán az 1844-es nagy jégzajlásban lelje a halálát. Egy év múlva megint újjászüle­tik, de 1849-ben, a szabadság­­harc idején, újra csak megrongá­lódik a szerkezete.­­Az újabb fahidat Obermayer Lajos építi fel, az 1850-es évek­ben­­ érzékelteti tovább a szüle­tés és pusztulás váltakozását Szikszai Mihály.­­ A szerkezet tíznyílású volt, a teljes hossza csaknem kétszáz méter. A legen­da szerint Obermayer pénzügyi­leg tönkrement a beruházásban, így a saját hídjáról a folyóba ugorva lett öngyilkos. Szolnok utolsó fából készült Tisza-hídját 1909. március 15-én a jégár so­dorta el, hogy aztán a helyén megépítsék, és 1911-ben átadják az első szolnoki vasszerkezetű közúti hidat. Az építése idején három komppal oldották meg ideiglenesen az átkelést a folyón. Egyébként a 20. század sem bánt kegyesebben a szolnoki hi­dakkal. 1919 nyarán a magyar Vörös Hadsereg, területvédelmi szándékkal, aláaknázta a hidat, s abban az évben július 27-én egy becsapódó román ágyúlöve­dék „beindította” a robbanó­anyagot, lerombolva a híd „fel­szerkezetét”. Néhány év múlva az eredeti állapotának megfele­lően állították helyre, hogy 1944. október 24-én aztán a visszavo­nuló német csapatok újból lerob­bantsák. A hidat végül a budapesti - azóta már lebontott - Kossuth híd mintájára állították helyre. Az ünnepélyes átadásra 1946. május 19-én került sor. A hidak a városról is mesélnek Szolnok Az évszázadok során épültek és pusztultak a Tiszán átívelő szerkezetek Szikszai Mihály főlevéltáros a németek által 1944-ben lerobbantott szolnoki Tisza-híd képét mutatja számítógépe monitorján Az 1911-ben épült első szolnoki vashíd nagyon emlékeztetett a Szabad­ság — akkor Ferenc József — nevet viselő budapesti szerkezetre A további, a megyeszékhelyen épült zagyvai és tiszai hidak históriája röviden a szolnoki Tisza-híd persze önmagában nem tudja megol­dani az átkelést a Duna-Ti­sza közéről a Tiszántúlra. Szükség van egy hozzá kap­csolódó, ártéren átvezető ki­egészítésre is. Szolnoknál az első ártéri hidat 1721-ben ké­szítette Fortunato di Prati, és 1764-ben már kilenc kisebb, egymáshoz kapcsolódó híd volt az ártéren. 1906-ban vas­betonból építettek ide egy hosszú, egységes szerkezetet, majd az ártér rendezése során egy 13 nyílású hidat a helyé­re, így alakult ki végül a 238 méter hosszú „Százlábú”. TERMÉSZETESEN a közúti Zagyva-hídnak is megvan a maga története. Historikusok korabeli dokumentumok alap­ján valószínűsítik, hogy vala­ha a vár felvonóhídja állt ezen a helyen. 1880-ban Hal­­pert Nótán máramarosszigeti vállalkozó felépíti azt a há­romnyílású, 60 méter hosszú fahidat, ami többször szerepel képeslapokon a közeli mű­vésztelep alkotóinak rajzain. 1919-ben, a román csapatok ágyúzása miatt, megsérül. Ké­sőbb teljesen lebontják, és 1926-ban elkészül az első vas­beton Zagyva-híd. Szolnoki pincérpáros páratlan sikere verseny A Tatán győztes csapatot meghívták a soproni fesztiválra A sportolók helyett ezúttal a ven­déglátósok vették birtokukba a tatai edzőtábor tornacsarnokát. A sok nagy csatát megélt létesít­ményben rendezték meg a na­pokban a Farsang Kupa elneve­zésű nemzetközi gasztronómiai versenyt. Az eseményt immár ki­lencedik alkalommal bonyolítot­ták le, melyen a cukrász, a pék, a pincér és a szakács szakma leg­jobbjai mutatták be tudásukat. A pincérek megméretésén 135-en indultak, köztük volt a Szolnoki Szolgáltatási Szakkö­zép- és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmé­nyének csapata is. A Molnár Márk-Sneider Viktor összeállí­tású együttes a pincértanuló ka­tegóriában aranyérmet szerzett, mindemellett a „leglátványosabb asztal” elnevezésű különdíjat megkapta a szolnoki duó. A 12. osztályos fiúk felkészítője, Gaál Zoltán elmondta, hogy a zsűri többek között az ötlet és dekorá­ció összhangját, a terítés szak­­szerűségét, az ötfogásos ételhez az italajánlást, a személyes meg­jelenést, kommunikációs készsé­get, és szakmai tájékozottságot kérte számon az indulókon. Kö­zöttük lett legjobb a szolnoki pá­ros, melynek szakoktatója, Szőke Zita is elismerést kapott munká­jáért. Sőt, a csapatot meghívták a soproni vendéglátós fesztiválra, amit a hónap végén rendeznek meg a hűség városában. ■ V. Cs: A kupagyőztes szolnoki csapat és felkészítőik a tatai fesztiválon, balról: Gaál Zoltán, Molnár Márk, Szőke Zita és Sneider Viktor Évekre ítélték első fokon a fiatal emberrablókat A megyei bíróság első fokon íté­letet hozott a fiatal­korú K. Krisztián és társa, Sz. Viktor el­len, emberrablás bűntette és más bűncselekmény miatt indí­tott eljárásban - tájékoztatta la­punkat Balázsné dr. Busku Teré­zia, a megyei főügyészség sajtó­­szóvivője. Az elsőrendű vádlott 3 év 6 hó­nap fiatal­korúak börtönében le­töltendő büntetést, míg a másod­rendű vádlott 2 év végrehajtan­dó szabadságvesztést kapott első fokon. A vádlottak és védőik, il­letve az ügyész is 3 nap gondol­kodási időt kértek, ezért a me­gyei bíróság ítélete még nem jog­erős. Fellebbezés esetén a Debre­ceni Ítélőtábla dönthet az ügy­ben a vádlottak sorsáról. A vád­irat szerint K. Krisztián és vád­lott-társa, Sz. Viktor még 2009- ben autóba kényszerítettek két fiút, s addig nem engedték őket kiszállni, míg számukra pénzt nem szereznek valahonnan. Ve­réssel fenyegették meg őket, majd a Tücsök útra szállították a megriadt fiúkat, ahol — mint ahogy a vádiratban szerepel — „fizetség nélkül roma származá­sú fiatalok fogják őket megrak­ni”. Végül az egyik fiú a saját ott­honából szerzett annyi pénzt, hogy a két vádlott elengedje a sértetteket. A fiatalemberek e tette merítette ki az emberrablás bűncselekményének fogalmát. ■ Mészáros Géza

Next