Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-02 / 51. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁRCIUS 2., SZERDA Programok megyeszerte MEGNYITÓ Szolnok. Lázár Teréz baba- és festménykiállítása nyílik március 4-én, pénteken délután három órakor a Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény Hild Galériáján. KAVALKÁD újszász. A művelődési házban „Farsangi kavalkád címmel jótékonysági műsort rendeznek március 5-én este fél hattól. A gálaműsoron fellép Bálint Erika énekes, szerepelnek besenyszögi iskolások, a Dalma Dance Zagyvarékas gyermek táncosai, a Fire Dance Csak Csajok és Fórika Attila, a Liliom néptánccsoport, Oláh Gergő és párja, táncosok. Lesz szórakoztató jelenet, valamint az Operabarátok Kamarakórusa, mazsorettek, show-táncosok, a Százszorszép népdalkör és a zagyvarékasi mazsorettek is szerepelnek. A gálaműsor Piki-emlékesttel folytatódik. ÜGYES KEZŰEKNEK Jászberény. A Déryné Művelődési Központ Gyermekek Házában szerdánként a gyöngyfűző kör, csütörtökönként a Szivárvány kézműves műhely tartja foglalkozásait délután két órától fél négyig. KIÁLLÍTÁS TÖRÖKSZENTMIKLÓS. A városi művelődési központban Kada István naiv festő képeinek kiállítása tekinthető meg. Szolnok. A Damjanich János Múzeumban A paraszti polgárosodás tárgyi világa és a nemzeti jelképek című kiállítás az időszaki kiállító teremben látható. A kiállításon megidézett „felemelő század”, a reformkor pezsgő szellemi életéről, erőt és példát adó nagyságáról szól - melyben Széchenyi István zseniális művei is megszülettek. A tárlat március 20- ig naponta (hétfő kivételével) megtekinthető. * * * Az Új Néplapban szereplő programok, műsorok, ügyeletek adataiban időközben történt esetleges változásokért sem anyagi, sem jogi felelősséget nem vállalunk. SZOUON.hu További programok olvashatók a SZOUONJi hírportálon. 13 TÜKÖR Szolnok első Tisza-hídját az ország középső részét uraló törökök 1562-ben építették, természetesen fából. Dokumentumok sora bizonyítja azonban, hogy korábban, már a honfoglalás idején is átkelőhely volt errefelé. Nem a mai belváros területén persze, hanem a milléri vasúti híd közelében. L. Murányi László - A törökök sokfelé építkeztek akkoriban az országban - említi a szolnoki hidak történetének avatott kutatója, Szikszai Mihály, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár főlevéltárosa. - És miután a korabeli Szolnokon fontos hadi- és kereskedelmi útvonalak haladtak át, kellett nekik egy állandó átkelő. Hosszú i időre rendezkedtek be, és stabil faszerkezetet építettek, nagyjából a mai belvárosi híd helyén, s Ettől kezdve olyan a szolnoki Tisza-híd sorsa, mint a hullámvasút: épül, pusztul, épül pusztul... 1685-ben, miközben felszabadul Szolnok a török uralom alól, a fahíd elpusztul. 1692-ben a Magyar Kamara intézkedik az újjáépítésről, elvégre erre visz Erdély felé a „sóút”, a sószállítás talán legfőbb útvonala. A Rákóczi-szabadságharc alatt újra elpusztul a híd, és 1715-16-ban báró Dillner Ferenc szolnoki parancsnok már újjá is építteti. Mellesleg, ez az a báró, aki 1715- ben először vetette fel a bécsi udvarnál egy Duna-Tisza csatorna megépítésének gondolatát. Az indokok között - a hídhoz hasonlóan - az Erdélyben bányászott só és a máramarosi épületfa olcsó szállítása szerepelt legnagyobb súllyal. Csatorna nem lett, híd azonban igen, így Szolnok az újrainduló sószállítások egyik legfontosabb hazai kikötő- és átkelőhelyévé válik. Az első vasszerkezetű hidat csak 1911-ben építik meg Szolnoknál. A korábbi fahidak meggyengítéséhez pedig még csak háború, tűzvész, vagy éppen jégzajlás sem feltétlenül kellett - hívja fel a figyelmet Szikszai főlevéltáros. - A víz önmagában is megtette a magáét. Ennek megfelelően, a 18. század elejétől felgyorsulnak a szolnoki Tisza-híddal kapcsolatos események. 1722-ben például ismét új fahíd épül a Tiszán, Fortunate di Prati kamarai mérnök tervei alapján, hogy 1739-ben, a nagy szolnoki tűzvészben el is pusztuljon. 1740-42-ben újjáépítik, 1817-18-ban Tunkel Ferenc ácsmester irányításával — még megújul, hogy aztán az 1844-es nagy jégzajlásban lelje a halálát. Egy év múlva megint újjászületik, de 1849-ben, a szabadságharc idején, újra csak megrongálódik a szerkezete.Az újabb fahidat Obermayer Lajos építi fel, az 1850-es években érzékelteti tovább a születés és pusztulás váltakozását Szikszai Mihály. A szerkezet tíznyílású volt, a teljes hossza csaknem kétszáz méter. A legenda szerint Obermayer pénzügyileg tönkrement a beruházásban, így a saját hídjáról a folyóba ugorva lett öngyilkos. Szolnok utolsó fából készült Tisza-hídját 1909. március 15-én a jégár sodorta el, hogy aztán a helyén megépítsék, és 1911-ben átadják az első szolnoki vasszerkezetű közúti hidat. Az építése idején három komppal oldották meg ideiglenesen az átkelést a folyón. Egyébként a 20. század sem bánt kegyesebben a szolnoki hidakkal. 1919 nyarán a magyar Vörös Hadsereg, területvédelmi szándékkal, aláaknázta a hidat, s abban az évben július 27-én egy becsapódó román ágyúlövedék „beindította” a robbanóanyagot, lerombolva a híd „felszerkezetét”. Néhány év múlva az eredeti állapotának megfelelően állították helyre, hogy 1944. október 24-én aztán a visszavonuló német csapatok újból lerobbantsák. A hidat végül a budapesti - azóta már lebontott - Kossuth híd mintájára állították helyre. Az ünnepélyes átadásra 1946. május 19-én került sor. A hidak a városról is mesélnek Szolnok Az évszázadok során épültek és pusztultak a Tiszán átívelő szerkezetek Szikszai Mihály főlevéltáros a németek által 1944-ben lerobbantott szolnoki Tisza-híd képét mutatja számítógépe monitorján Az 1911-ben épült első szolnoki vashíd nagyon emlékeztetett a Szabadság — akkor Ferenc József — nevet viselő budapesti szerkezetre A további, a megyeszékhelyen épült zagyvai és tiszai hidak históriája röviden a szolnoki Tisza-híd persze önmagában nem tudja megoldani az átkelést a Duna-Tisza közéről a Tiszántúlra. Szükség van egy hozzá kapcsolódó, ártéren átvezető kiegészítésre is. Szolnoknál az első ártéri hidat 1721-ben készítette Fortunato di Prati, és 1764-ben már kilenc kisebb, egymáshoz kapcsolódó híd volt az ártéren. 1906-ban vasbetonból építettek ide egy hosszú, egységes szerkezetet, majd az ártér rendezése során egy 13 nyílású hidat a helyére, így alakult ki végül a 238 méter hosszú „Százlábú”. TERMÉSZETESEN a közúti Zagyva-hídnak is megvan a maga története. Historikusok korabeli dokumentumok alapján valószínűsítik, hogy valaha a vár felvonóhídja állt ezen a helyen. 1880-ban Halpert Nótán máramarosszigeti vállalkozó felépíti azt a háromnyílású, 60 méter hosszú fahidat, ami többször szerepel képeslapokon a közeli művésztelep alkotóinak rajzain. 1919-ben, a román csapatok ágyúzása miatt, megsérül. Később teljesen lebontják, és 1926-ban elkészül az első vasbeton Zagyva-híd. Szolnoki pincérpáros páratlan sikere verseny A Tatán győztes csapatot meghívták a soproni fesztiválra A sportolók helyett ezúttal a vendéglátósok vették birtokukba a tatai edzőtábor tornacsarnokát. A sok nagy csatát megélt létesítményben rendezték meg a napokban a Farsang Kupa elnevezésű nemzetközi gasztronómiai versenyt. Az eseményt immár kilencedik alkalommal bonyolították le, melyen a cukrász, a pék, a pincér és a szakács szakma legjobbjai mutatták be tudásukat. A pincérek megméretésén 135-en indultak, köztük volt a Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézményének csapata is. A Molnár Márk-Sneider Viktor összeállítású együttes a pincértanuló kategóriában aranyérmet szerzett, mindemellett a „leglátványosabb asztal” elnevezésű különdíjat megkapta a szolnoki duó. A 12. osztályos fiúk felkészítője, Gaál Zoltán elmondta, hogy a zsűri többek között az ötlet és dekoráció összhangját, a terítés szakszerűségét, az ötfogásos ételhez az italajánlást, a személyes megjelenést, kommunikációs készséget, és szakmai tájékozottságot kérte számon az indulókon. Közöttük lett legjobb a szolnoki páros, melynek szakoktatója, Szőke Zita is elismerést kapott munkájáért. Sőt, a csapatot meghívták a soproni vendéglátós fesztiválra, amit a hónap végén rendeznek meg a hűség városában. ■ V. Cs: A kupagyőztes szolnoki csapat és felkészítőik a tatai fesztiválon, balról: Gaál Zoltán, Molnár Márk, Szőke Zita és Sneider Viktor Évekre ítélték első fokon a fiatal emberrablókat A megyei bíróság első fokon ítéletet hozott a fiatalkorú K. Krisztián és társa, Sz. Viktor ellen, emberrablás bűntette és más bűncselekmény miatt indított eljárásban - tájékoztatta lapunkat Balázsné dr. Busku Terézia, a megyei főügyészség sajtószóvivője. Az elsőrendű vádlott 3 év 6 hónap fiatalkorúak börtönében letöltendő büntetést, míg a másodrendű vádlott 2 év végrehajtandó szabadságvesztést kapott első fokon. A vádlottak és védőik, illetve az ügyész is 3 nap gondolkodási időt kértek, ezért a megyei bíróság ítélete még nem jogerős. Fellebbezés esetén a Debreceni Ítélőtábla dönthet az ügyben a vádlottak sorsáról. A vádirat szerint K. Krisztián és vádlott-társa, Sz. Viktor még 2009- ben autóba kényszerítettek két fiút, s addig nem engedték őket kiszállni, míg számukra pénzt nem szereznek valahonnan. Veréssel fenyegették meg őket, majd a Tücsök útra szállították a megriadt fiúkat, ahol — mint ahogy a vádiratban szerepel — „fizetség nélkül roma származású fiatalok fogják őket megrakni”. Végül az egyik fiú a saját otthonából szerzett annyi pénzt, hogy a két vádlott elengedje a sértetteket. A fiatalemberek e tette merítette ki az emberrablás bűncselekményének fogalmát. ■ Mészáros Géza