Szőlőszeti és Borászati Lap, 1896 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-21 / 20. szám
246. oldal. SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI LAP, KASSA 20. szám. meló állna a gyógszerész egylettel összeköttetésben. Bortermelési viszonyainkat mi jobban ismerjük mint a német sógorok, és az egész dolog oda lyukad ki, hogy a diszkreditált, úgynevezett „Gyógyborok" czim alatt forgalomba hozott mapancsnak uj czéget kell keriteni. A hamburgi kertészeti kiállítás. A Hamburgban 1997 évi májustól a szeptemberig rendezendő Allgemeine Gartenbau Ausstellung rendező bizottsága most küldte szét a kiállításra vonatkozó programmját. Egy 158 lapra terjedő füzetben ismerteti a a kiállítást, elősorolva a díjazásokat és a kiállításra vonatkozó tudnivalókat. Kívánatos volna, hogy Magyarország szőlészete és kertészete is kellőkép képviseletné magát e kiállításon és ezáltal hírnevet szerezne a magyar termékeknek. Programmot szívesen küld a „Comité der Allgemeinen Gartenbau Ausstellung in Hamburg 1897.,“ Hamburg, Gr. Reichenstrasse Nr. 3. V egyesek. Fáklya mint fagy elleni szer. Lemström fáklyákat használ arra, hogy a hőmérsék sülyedését megakadályozza. A fáklyák ugyanis sok füstöt és vízgőzt fejlesztenek, úgy hogy védő légréteg képződik ; a fejlődött meleg pedig a légkört mozgásba hozza, úgy hogy nem állhat elő nyugvó, a talajhoz tapadó légréteg. A fagyfáklyákat tarfából készítik és petróleummal gyújtják meg. Egy darab 3—4 pennybe kerül (100 finn penny , 80 fillér.) Furcsa, hogy mennél kiterjedtebb a föld, aránylag annál kevesebb fáklyára van szükség. Egy félhektáros földre 100 150 fáklya, tíz hektárosra csak 1100 fáklya esik. A tavasz derekán a fáklyákat naplemente után gyújtjuk meg, és később megint éjféltájban. Sőt megközelítő pontossággal azt is megállapíthatjuk, hogy mikor fenyeget fagy, tudniillik, ha néhány hideg és szeles nap után szelest nd áll be s az ég naplemente után tiszta. Ha az ég szürke, akkor a fagy lehetetlen ; ha szürkéskék, valószínű ; ha kékesszink lehetséges ; ha kék, akkor már fenyeget a fagy. Egy 110 hektros (majdnem 300 magyar hold) föld számára a fáklyák és meggyújtásuk 32 koronába kerül. Vesszők elvermelése. Ha ősszel sima vagy gyökeres vesszőket vagyunk kénytelenek ilyemelni, akkor azok mikénti elvermelésére nagyon kell ügyelni , mert ha tavasszal felbontjuk őket, azt tapasztalhatjuk, hogy a vesszők penészesek , a penész pedig a hézagokban képződőt, tehát az elvermelésnél arra ügyeljünk, hogy a vesszőket teljesen laza, porhanyó föld vagy homok fedje. Megpenészedett venyigéket jól meg kell mosni vagy róluk más módon eltávolítani a penészt. Borkezelés. Minthogy a szőlősgazdáknál az erjesztő kamara csak kegyes óhajtás, marad a legtöbb bor még a második utóerjedés alkalmával sem forr ki tökéletesen. Ezért a bort első évben melegebb pinezében kell tartani, hogy itt — habár lassabban is — kierjedjen. A második évben hidegebb pinezében tartsuk. A fehér bort az első évben ötször, a második és harmadik évben háromszor-négyszer, a vörös bort az első évben négyszer, a második és harmadik évben kétszer- háromszor kell fejteni. A borok érését derítéssel lehet siettetni. Deríthetünk évenkint kétszer is. Az egészséges színű fehér bor derítéséhez hektoliterenként két gramm vizahólyagot használjuk. Haban színe barnás, a derítéshez 8 gramm, tannin és kétszer annyi gelatine használandó. Amint világosodik a fehér bor színe, a szerint a további derítések gyöngébbek lehetnek. A vörös borokat hektoliterenként eleinte két, később egy tojás fehérével derítsük. A borok rendesen harmadik éves korukban érik el fejlődésük tetőpontját, akkor tehát azokat értékesíteni vagy elfogyasztani kell. Jó erjesztéssel és derítéssel természetesen előbb készíthetjük el borainkat úgy, hogy második éves koruk végén már elérhetik érettségük netovábbját. Vörös borok fanyarsága. Ha a vörös czefrét a héjon és magvakon erjesztjük avagy ha a kocsány is a czefrében maradt, midkét esetben a vörösbor fanyar ízt kap, de azon külömbséggel, hogy a kocsánnyal erjedt bornak még egy különös, az ember torkát reszelő vad ize van. Újabb vegyi kutatások kiderítették, hogy ezen érdes íz nem a kocsányok tannin (csersav) tartalmától származik, hanem egy gyantaszeri anyagtól, melyből a kocsányok nagyobb, a magvak kisebb mennyiséget tartalmaznak. Ezen gyantaszerű anyagnak szeszben feloldva fanyar és nagyon összehuzzó ize van. Ha tehát a vörös czefrét a kocsányokon erjesztjük meg, a csersavon kívül ezen gyantaanyagból is old fel, mely a borban marad.