Szőlőszeti és Borászati Lap, 1896 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-21 / 20. szám

246. oldal. SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI LAP, KASSA 20. szám. meló állna a gyógszerész egylettel össze­köttetésben. Bortermelési viszonyainkat mi jobban ismerjük mint a német sógorok, és az egész dolog oda lyukad ki, hogy a disz­­kreditált, úgynevezett „Gyógyborok" czim alatt forgalomba hozott mapancsnak uj czéget kell keriteni. A hamburgi kertészeti kiállítás. A Ham­burgban 1997 évi májustól a szeptembe­rig rendezendő Allgemeine Gartenbau Aus­stellung rendező bizottsága most küldte szét a kiállításra vonatkozó programmját. Egy 158 lapra terjedő füzetben ismerteti a a kiállítást, elősorolva a díjazásokat és a kiállításra vonatkozó tudnivalókat. Kívána­tos volna, hogy Magyarország szőlészete és kertészete is kellőkép képviseletné ma­gát e kiállításon és ezáltal hírnevet sze­rezne a magyar termékeknek. Programmot szívesen küld a „Comité der Allgemeinen Gartenbau Ausstellung in Hamburg 1897.,“ Hamburg, Gr. Reichenstrasse Nr. 3. V egyesek. Fáklya mint fagy elleni szer. Lemström fáklyákat használ arra, hogy a hőmérsék sülyedését megakadályozza. A fáklyák ugyanis sok füstöt és vízgőzt fejlesztenek, úgy hogy védő légréteg képződik ; a fej­­­lődött meleg pedig a légkört mozgásba hozza, úgy hogy nem állhat elő nyugvó, a talajhoz tapadó légréteg. A fagyfáklyákat tarfából készítik és petróleummal gyújtják meg. Egy darab 3—4 pennybe kerül (100 finn penny , 80 fillér.) Furcsa, hogy men­nél kiterjedtebb a föld, aránylag annál kevesebb fáklyára van szükség. Egy fél­hektáros földre 100­­ 150 fáklya, tíz hektá­rosra csak 1100 fáklya esik. A tavasz de­rekán a fáklyákat naplemente után gyújt­juk meg, és később megint éjféltájban. Sőt megközelítő pontossággal azt is meg­állapíthatjuk, hogy mikor fenyeget fagy, tudniillik, ha néhány hideg és szeles nap után szelest nd áll be s az ég nap­lemente után tiszta. Ha az ég szürke, akkor a fagy lehetetlen ; ha szürkéskék, valószínű ; ha kékesszin­­k lehetséges ; ha kék, akkor már fenyeget a fagy. Egy 110 hektros (majd­nem 300 magyar hold) föld számára a fák­lyák és meggyújtásuk 32 koronába kerül. Vesszők elvermelése. Ha ős­szel sima vagy gyökeres vesszőket vagyunk kényte­lenek i­lyem­elni, akkor azok mikénti el­vermelésére nagyon kell ügyelni , mert ha tavas­szal felbontjuk őket, azt tapasztalhat­juk, hogy a vesszők penészesek , a pe­nész pedig a hézagokban képződ­őt, tehát az elvermelésnél arra ügyeljünk, hogy a vesszőket teljesen laza, porhanyó föld vagy homok fedje. Megpenészedett venyigéket jól meg kell mosni vagy róluk más módon eltávolítani a penészt. Borkezelés. Minthogy a szőlősgazdáknál az erjesztő kamara csak kegyes óhajtás, ma­rad a legtöbb bor még a második utóerjedés alkalmával sem forr ki tökéletesen. Ezért a bort első évben melegebb pinezében kell tartani, hogy itt — habár lassabban is — kierjedjen. A második évben hidegebb pinezében tartsuk. A fehér bort az első évben ötször, a második és harmadik év­ben háromszor-négyszer, a vörös bort az első évben négyszer, a második és harmadik évben kétszer- háromszor kell fejteni. A borok érését derítéssel lehet siettetni. Derít­hetünk évenkint kétszer is. Az egészséges színű fehér bor derítéséhez hektoliterenként két gramm vizahólyagot használjuk. Ha­ban színe barnás, a derítéshez 8 gramm, tannin és kétszer annyi gelatine használandó. A­mint világosodik a fehér bor színe, a szerint a további derítések gyöngébbek lehetnek. A vörös borokat hektoliterenként eleinte két, később egy tojás fehérével derítsük. A borok rendesen harmadik éves korukban érik el fejlődésük tetőpontját, akkor tehát azokat értékesíteni vagy el­­fogyasztani kell. Jó erjesztéssel és derítéssel természetesen előbb készíthetjük el borain­kat úgy, hogy második éves koruk végén már elérhetik érettségük netovábbját. Vörös borok fanyarsága. Ha a vörös czefrét a héjon és magvakon erjesztjük avagy ha a kocsány is a czefrében maradt, m­idkét esetben a vörösbor fanyar ízt kap, de azon kü­lömbséggel, hogy a kocsán­­nyal erjedt bornak még egy különös, az ember torkát reszelő vad ize van. Újabb vegyi kutatások kiderítették, hogy ezen érdes íz nem a kocsányok tannin (csersav) tartalmától származik, hanem egy gyanta­­szeri anyagtól, melyből a kocsányok na­gyobb, a magvak kisebb mennyiséget tartal­maznak. Ezen gyantaszerű anyagnak szeszben feloldva fanyar és nagyon össze­­huzzó ize van. Ha tehát a vörös czefrét a kocsányokon erjesztjük meg, a csersavon kívül ezen gyantaanyagból is old fel, mely a borban marad.

Next