Földművesszövetkezeti Híradó, 1966 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1. szám

2 Földmű­ves szö­vetkezeti hiirado Egy eredményekben gazdag évet zárunk Az 1365-ös ív jelentős fej­lődést hozott megyénk földmű­­vesszö­vetkez­­tei­nek életében. Az elmúlt év munkáját érté­kelve mindekel­őtt egy eg­y­­séges fejlődési folyamatnak le­hetünk szemtanúi. A földmű­­vesszövetkezetek aktív tevé­kenységükkel harmonikusan kapcsolódtak be a falvak gaz­dasági és társadalmi életébe. Mint az egyik legnagyobb tö­megszervezet, sokoldalú min­dennapos tevékenységével jól segíti a párt általános politi­kai, gazdaságii célkitűzéseiből adódó feladatok sikeres meg­­vak­í­tásátt. Elmondhatjuk, hogy a megjelölt célkitűz­és­ek és a falvakat érintő feladatok önzetlen végrehajtásával ki­érdemelték a szövetkezeti ta­gok elismerését. A földmű­vesszö­vetkezeti tevékenység egyik nagy területe a kiskereskedelem, amelynek forgalma megkö­zelíti az egymilliárd száz­millió forintot. E forgalom az 1964. évinél mintegy 3,5 százalékkal magasabb. A földművesszövetkezeti kereskedelem részesedése 1,4 százalékkal nőtt a megye össz­­forgalmában. Különösen szem­betűnő, hogy a falusi lakosság igénye ma már egyre inkább azonos a városi­ lakosságéval. Főleg a vegyes iparcikkek iránt mutatkozik meg nagyobb érdeklődés. Ezen belül is kü­lönösen kiemelkedik a nagy értékű iparcikkek eladása. Amíg négy évvel ezelőtt 638 tv-t adtunk el, 1965. évben 9 hónap alatt ez a szám már 1074-re növekedett. Ugyanígy a hűtőszekrény, mosógép el­adása is 150 százalékkal emel­kedett. A bútorboltok forgal­ma elérte a 12 millió forintot. Az el­múlt évben történt le­értékelések, kiárusítások alap­ján mintegy 10,5 százalékkal növekedett a ruházati­ forga­lom. A leértékelés forgalma engedményes áron megyénk szövetkezeti kereskedelmében meghaladta a 12 millió forin­tot. Ezzel a helyes intézkedés­sel több mint 10 millió forin­tot takarítottak meg megyénk dolgozói. A mezőgazdaság át­szervezése után az élelmisze­rek iránti kereslet növekedett. Ezen belül i­s a nagyobb táp­értékű és a korszerű táplálko­zást szolgáló cikkekből na­gyobb az igény. Ezeknek az igényeknek a kielégítését szol­gálja, hogy Füzesabonyban, Hevesen, Fétervásárán és Hat­vanban bevezettük a mélyhű­tött áruk értékesítését. A vendéglátóipari forga­lom ez évben mintegy ,5,5 százalékkal magasabb a múlt évinél. A szövetkezeti vendéglők, cukrászdák és italboltok mint­egy 240 millió forint értékű étel- és italféleséget adtak el. . A szövetkezeti hüsiüzemeink termelése kétszeresére növeke­dett és az ellátási körzetéhez tartozó községekben egy la­kosra — beleértve a csecsemő­ket is — évi 8 üveg hűsítő ital fogyasztása jut. A vendéglátás színvonalának emelkedését szolgálták a megrendezett disznótoros vacsorák, esküvők, névadók és más családi ren­dezvények. A legfontosabb feladata kö­zé tartozik még a bolthálózat korszerűsítése, az elavult bol­tok rendbehozása és az új ke­reskedelmi formák bevezetése. Ez év alatt a hálózat fej­lesztésére, korszerűsítésére több mint 30 millió forin­tot fordítottunk. Az elmúlt évben Mikófalván mintegy 700 000 forintos költ­séggel üzembe helyeztünk egy vegyes- és italboltot, Verpelé­­ten élelmiiszerszaküzlet és bü­fé épült. Tiszanánán új ruhá­zati boltot nyitottunk, mellyel az iparcikkellátás színvonalát nagymértékben növeltük. Det­­ken és Hevesen vegyesbolto­kat hoztunk létre. Ezekben a napokban készül el Hevesen a megye első ABC-áruháza, melynek építésére 500 000 fo­rintot fordítottunk. Üzembe helyeztük a felső­­tárkányi kisvendéglőt, mely­nek építésére 900 000 forintot fordítottunk. A jobb ellátás és a szórakozási lehetőségek bővítését célozza az az intéz­kedés, hogy Hatvan városban kisvendéglőt, presszót és bor­kóstolóit létesítünk, melynek építésére már eddig 700 000 forintot költöttünk. A kiskereskedelmi és a ven­déglátóipari hálózat korszerű­sítésére, az épületek állagának megóvására, az áteresztőké­pesség növelésére mintegy 4 millió forint állt a földműves­­■ következetek rendelkezésére. Ezt az összeget elsősorban az ún. „periférikus” boltok fel­újítására fordították. Mindezek mellett a tagság és a dolgozók közreműkö­désével több száz bolt csi­nosítására és re­ndbe hozá­sára is sor került, melyet elsősorban társadalmi munkával végeztek el. A felsoroltakon túlmenően egyik legnagyobb beruházá­sunk volt a gyöngyösi hőkeze­­léses raktár megépítése. Még néhány hiánypótlási munka el­végzése után, a felvásárlási időszak kezdetén, megkezdőd­het a hűtési és a jéggyártás is. A raktár 70 vagon áru hűté­sére és 200 vagon áru tárolá­sára ad lehetőséget. Ugyancsak jelentős segítsé­get adtunk az egri korszerű vásárcsarnok megvalósításá­hoz. A szövetkezeti mozgalom mintegy 3 mil­l­ió forinttal já­rult hozzá az építkezésekhez. A felvásárlási raktárkapacitás növelése érdekében tervbe vet­tük Egerben mintegy 22 mil­liós költséggel egy hőkezeléses raktár építését. A kereskedel­mi munkában igen nagy segít­séget kaptunk a szövetkezeti tagságtól, a tagbizottságoktól, a hálózat csinosításában, a la­kosság igényeinek felmérésé­ben, a helyes készletek kiala­kításában, amelyet a jövő év­ben is igénybe kívánunk venni. Földművesszövet­kezetei­nk és a MÉK 1965. évben 8536 hold burgonyára és zöldségre ter­melési, míg 1620 vagon gyü­mölcsre értékesítési szerződést kötöttek. Ezzel­ megalapoztuk a 6778 vagonos felvásárlási tervünket. A kedvezőtlen idő­járás miatt azonban felvásár­lási tervünket nem tudtuk tel­jesíteni. Mind a termelés, mind a fel­vásárlás időszakában arra tö­rekedtünk, hogy összhangba hozzuk a népgazdaság, a ter­melőszövetkezetek és a föld­műves szövetkezeti szervek ér­dekeit. E törekvéseink tapasz­talatunk szerint eredményes­nek bizonyultak. A felvásárlási tervünk előbb vázolt okokból való lemaradá­sa természetesen magával hoz­za azt i­s, hogy az értékesítési feladatainknak sem tudtunk maradéktalanul eleget­­ tenni. Exportkötelezettségeinket azon­ban — ami népgazdaságai szem­pontból is jelentős — túltelje­sítettük. A felvásárolt áruféleségek­ből mintegy 2311 vagon árut küldtünk külföldre, amely 53 vagonnal több az előirányzottnál. A megyén belüli értékesítés­­nél a kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében kiesett cikkek pótlására megyén kívülről bur­gonyából és tavaszi primőr­árukból jelentős mennyiséget szereztünk be. A háztáji gaz­daságok termelésének fejlesz­tésére 1965. évben komoly gondot fordítottunk, tekintve, hogy megyénkben ezeknek különösképpen nagy jelentősé­ge van. Ez annál is inkább szükséges volt, mivel — a szőlő kivételével — a gyü­mölcsfelvásárlásunk 60—70, míg a tojáslfelvásárlás 80 szá­zalékát adták. Megyénkben mintegy 2 mil­lió gyümölcsfa van a házi­kertekben és a szórványgyü­mölcsösökben. A gyümölcsfa­állomány pótlására és növelé­sére 1965. évben mintegy 49 ezer gyümölcsfacsemetést, közel százezer bogyós szaporító anyagot biztosítottunk a ház­táji gazdaságok részére. Ezen túlmenően nagy súlyt helyez­tünk a csonthéjas gyümölcsfa igények kielégítésére. Itt­ kívá­nom megemlíteni, hogy ebben az évben a szaporító anyagok forgalmazásával kizárólag a földművess­zövetkezetek foglal­koznak. E feladat sikeres meg­­oldása érdekében Kálban és Hatvanban gyümölcsfacseme­­te-lerakatokat létesítettünk. Egerben 1966-ban kívánunk ilyen telepet létrehozni, ezen túlmenően a megye majdnem minden községében ideiglenes lerakatokat vagy elárusítóhe­­lyet alakítunk ki. A földművesszövetkezetek a tanács és az egyéb szervekkel közösen szervezték meg a há­­zikertek és szórványgyümöl­­csösök növényvédelmét. A 90 földművesszövetkezeti brigád mintegy 20 ezer 250 termelő­nél 143 500 termőfaegységen végezte el a védekezési felada­tokat. Ezenkívül a termelők­nek 300 000 liter permetlé­­törzsaldatot értékesítettek. A jó növényvédelmi munka ered­ménye, hogy cseresznyéből 23, meggyből 15, kajsziból 106, szilvából 165 vagon exportmi­nőségű árut vásároltunk fel. Minden évben nagy gondot jelent a falusi lakosság friss és olcsó zöldség-gyümölccsel való ellátása, melyet elsősor­ban a helyi árualapból tudunk biztosítani. Ezen keresztül se­gítséget nyújtunk a fennálló szállítási nehézségek csökken­téséhez is. Földművesszövetke­zeteink ebből az irányelvből kiindulva a múlt é­vben mint­egy 317 vagon zöldség- és gyü­mölcsfélére kötöttek szerződést a szövetkezeti és háztáji gaz­daságokkal. A háztáji kisállattenyésztés fejlesztésében is szép eredmé­nyeket értünk el. A múlt évben 82 községben részleges baromfi-állo­mánycserét hajtottak vég­re. Az év folyamán több mint egymillió egyszázezer napos baromfit kaptak a háztáji gazdaságok. Ebben az évben is nagy gon­dot fordítottunk a nyúl- és galambtenyésztés megszerve­zésére, a méztermelés fokozá­sára. Ugyanis az ezekből szár­mazó termékeknek komoly ex­portlehetőségük van. Ezen túl­menően jó munkaalkalmat és nagy jövedelmet biztosít az idősebbeknek és a fiataloknak egyaránt. A múlt évben 10 új nyúlte­nyésztő szakcsoportot, 3 liba­­tömő társulást hoztunk létre. Megyénkben a 17 méhész szak­csoport és az egri fejlődő mé­hészszövetkezet 14,5 vagon mé­zet adott a népgazdaságnak. Egyik legkeresettebb export­cikkünk a bab és a mák, mely­ből a belföldi igényeket sem tudtuk maradéktalanul kielé­gíteni. Célkitűzésünk a jövő­ben, hogy a háztáji gazdaságok termelését ebben az irányban is tovább fejlesszük. A takarékszövetkezetek köl­csönök folyósításával­ is előse­gítik a háztáji gazdaságok ter­melésének fejlesztését, így a múlt évben a nagyrédenii taka­rékszövetkezet kezdeményezé­sére országosan is bevezették a termelési célú kölcsönök fo­lyósításáét. Ezen a téren igen szép eredmé­nyeket értek el Nagyrédén, ahol több mint S00 000 Ft-ot, Domoszlón 400 ezer, míg Markazon 300 ezer forint termelési kölcsönt adtak a takarékszövetkezetek a ház­táji gazdaságok fejlesztésére. A földművesszövetkezetek a megye majdnem minden közsé­gében megszervezték a szolgál­tató hálózatot. Kiépítettük a kapcsolatot a KISZÖV-vel, a ktsz-ekkel és a GELKA-val is. A két szövetkezeti szerv intéz­kedése nyomán 33 községben végeznek szemfelszedést, 22 községben pedig üveg méretre­­vágást a földművesszövetkeze­tek. Ezen kívül több boltban képkeretezések­et, töltőtoll-j­aví­­tást, golyós­izon-töl­tést és a ru­ha méretre való igazítását is elvégzik. A múlt évben tovább növeltük a mozgó fűrészgépek számát, hogy ebben is segítsé­get adjunk a falusi lakosság­nak. Az elromlott rádiók, tele­víziók és más háztartási gé­pek kijavításához 89 helyen ktsz-t, 74 boltban GELKA-fel­­vevőhelyet létesítettünk. Itt biztosítjuk a meghibásodott gé­pek, készülékek beszállítását, és kijavítás után a lakosság­hoz való visszajuttatását. Ma már a kölcsönzési kész­letek értéke meghaladja a másfél millió forintot. A lakosság betét- és kölcsön­igényeiknek kielégítését segítik elő a 66 községre kiterjedő egy­re népszerűbbé váló takarék­szövetkezeteink. A lakosság ál­tal elhelyezett kamatozó és gépkocsinyeremény-betét meg­haladja a 93,5 millió forintot. Az elmúlt évben mintegy 29,5 millió forint kölcsönt folyósí­tottak a falusi lakosság ki­­sebb-nagyobb vásárlásaihoz és az építkezésekhez. A takarékszövetkezetek megalakulásuk óta 31 900 dolgozónak adtak különbö­ző célú kölcsönt. F­öldmű­vesszövetkezeteink kulturális tevékenységükkel — a községi kulturális bizottsá­gokkal együtt — nagyban hoz­zájárultak a falusi lakosság ál­­talános műveltségi színvonalá­nak növeléséhez. Az elmúlt év­ben 53 kultúrcsoport és szak­kör, 10 filmkör működött me­gyénkben. Jelentős előrehala­dás van az ismeretterjesztő munkában. 69 földmű­veszö­vet­­kezetben fejeztük be az akadé­miákat, ezen kívül közismere­ti előadássorozatokat tartot­tunk. A kulturált szórakozást segíti elő, hogy 22 cukrászdá­ban, presszóban és kisvendég­lőben kultúrsarkot rendeztünk be. Három sportkörünk van, 80 igazolt versenyzővel. Nagy je­lentőséget tulajdonítunk a könyvterjes­ztésnek, amellyel elősegítjük a falusi dolgozók kulturáltságának növelését. Az elmúlt évben 32 könyvbarát bizottság közreműködésével több száz rendezvényt tartot­tunk. A könyvterjesztést me­gyénkben hat könyvesbolt és mintegy 450 bizományos végzi. Éves könyvforgalmunk mint­egy 4 millió forintot tesz ki. A földművesszövetkezeti mozgalom több mint százezres tagságával egyik legnagyobb tömegszervezet megyénkben. Szövetkezeteink fejlődése elképzelhetetlen a tagság aktív közreműködése nél­kül. Ennek egyik megnyilvánulá­sa az év végi köz-, küldöttgyű­lések és az évközi tagértekez­letek. A szövetkezeti tagok eze­ken is bátran és őszintén el­mondják véleményüket, észre­vételüket, jóváhagyják a prog­ramokat. Az egyenletes fejlődési másik elősegítő­je, hogy a MÉSZÖV a megyei szervekkel, az smsz-ek pedig a megye valamennyi községében a községi pártszer­vek, egyéb tömegszervezetek valamint a tanácsokkal szoros kapcsolatokat alakítanak ki. Ennek bizonyítéka, hogy a me­gyei szervek közös felhívására megmozdult az egész megye és a felszabadulás tiszteletére in­dított verseny célkitűzéseinek teljesítésén összefogva dolgoz­tak. Különösen szoros együtt­működés alakult ki a­­ termelő­szövetkezetek, ktsz-ek és a föld­­művesszövetkezetek között a közös cél megvalósításában. Intézkedéseinkkel a múlt év­ben tovább szélesítettük a szö­vetkezeti demokráciát, mun­kánk viteléhez kikértük a tag­ság véleményét, mind az áru­ellátás megszervezéséhez, mind pedig a hálózatfejlesztéshez. A szövetkezeti tagok lelkesen kapcsolódtak be a kitűzött fel­adatok teljesítésébe, mivel lát­ták, hogy a szövetkezetek cél­kitűzései a jobb áruellátást, az üzlethálózat fejlesztését és a szövetkezeti vagyon növelését segítik elő. Ez pedig teljesen egybeesik a tagság érdekeivel. Bátran elmondhatjuk, hogy az 1965-ös jubileumi évben me­gyénk ímsz-ei kiemelkedő eredményeket értek el a felsza­badulás 20. évfordulójára indí­tott verseny első és második szakaszában. Az első szakaszban elért eredmények alapján elnyertük a SZÖ­VOSZ igazgatóságának és KPVDSZ elnökségének ván­dorzászlaját. A mozgalom eredményeként teljesítjük áru­forgalmi és gazdálkodási ter­veinket, javult a falusi lakos­ság áruellátása, rendbehoztuk egységeinket, növekedett a tag­ság és a társadalmi szervek aktivitása és eleven kapcsolat épült ki a falvak lakosságával. A szövetkezetek dolgozóinak, választott vezetőinek, szak­­szervezeti bizotságainak és a községi társadalmi szervek összefogása nyomán több több mint egymillió forint­tal növekedett a részjegy­­alap. Az építkezéseknél az egységek rendbe hozatalánál és a felújításoknál a szö­vetkezeti tagok tool­, mint másfél millió forint értékű társadalmi munkát végez­ték. Felméréseink alapján közel 7 ezren dolgoztak társadalmi munkában, így többek között az egri földművesszövetkezet körzetében közel százezer fo­rint értékű társadalmi munkát végzett 700 szövetkezeti tag. Ugyanígy az apci bisztró épí­tésénél mintegy 300 szövetke­zeti tag dolgozott és munkájuk értéke meghaladja a 80 000 fo­rintot. A tarnabodi italbolt korsze­rűsítésénél a helyi tsz-ek tag­sága több mint 13 000 forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett. A füzesabonyi Petőfi Tsz anyaggal segítette a szövetke­zeti építkezést, Poroszlón az Új Erő Tsz 6574 forint értékű építőanyagot adott. A felsorol­takon kívül még számtalan példa igazolja, hogy a válasz­tói szervek és a helyi társa­dalmi szervek közös összefogá­sának eredményeként milyen kiváló eredmények születtek. Ez évben indítottuk be me­gyénk területén a „Tiszta bolt, udvarias kiszolgálás” címért folyó mozgalmat is. Említésre méltó, hogy ezidáig megyénk­ben már 378 boltban 847 dol­gozó nevezett be a cím elnye­réséért. Azt úgy gondolom, mondanom sem kell, hogy a mozgalmat elsőnek a szocialis­ta brigádok karolták fel. A társadalmi szervek összefogása és együttműködése nyomán a verseny második szakaszában is több ezer házra került fel a „Tiszta udvar, rendes ház” megtisztelő tábla. E verseny szellemében csinosították a köz­ségeket, köztereket, parkosítot­ták és virágokat ültettek a köz­épületek elé és az utak men­tén. Tovább javult a kapcsolat a KISZÖV-vel, a kisipari ter­melőszövetkezetekkel, amelyek különösen nagy segítséget ad­tak a folyamatban levő építke­zések határidő előtti befejezé­séhez és a szövetkezeti szolgál­tatások megvalósításához. Az fmsz-i mozgalom előtt ál­ló növekvő gazdasági és politi­kai feladatokat 1966. évben is pártunk Központi Bizottságá­nak 1964. decemberi, valamint az V. megyei küldöttgyűlés ha­tározatait szem előtt tartva fogjuk megvalósítani. A lakos­ság növekvő igényeinek kielé­gítését kulturált körülmények között az ésszerű takarékosság megvalósításával, a gazdasá­gosság további javításával kí­vánjuk biztosítani. Kiskereske­delmi áruforgalmunkat 1965. évhez viszonyítva 3 szazaleiuuu n­oveiju« es zoiuseg-gy­ümölcsi elekbol 6357 vagon árut tervezünk felvásarolni. A jövoevre eloirangzou wi> gaiom ieoonyoaitaisara süovec­­mvt:zeieinK­ res&uen mar i­iae­­szülte«.. Ahol szükségessé vált a naiozatoovitesi mumeaiata­­kat, «orszerusuteseket elvegez­­tuk. Mar a tervkeszites során benatoan tanulmányozza­ a variato igényeset és a közpon­ti árualapokon túlmenően egy­re fokozottabb intézmedeseket tesznek a helyi árualapok fel­­tárására és hasznosítása érde­kében. Jövő évi felvásárlási mun­kánk sikeres b­­onyomása ér­dekében egyik fontos felada­tunk, hogy a jóváhagyott ter­veinket szerződéskötéssel meg­alapozzuk. Ezen túlmenően a falusi lakosság zöldség- gyü­mölcs iránti igényeit külön szerződéskötéssel biztosítjuk, mely munkához a közös cél érdekében a jövőben is igé­nyeljük a helyi tanácsok és termelőszövetkezetek támoga­tását. A jövő évi feladatok meg­oldására a helyi tartalékok jobb feltárásával mindin­kább növeljük az smsz-ek, választott vezetőségek és a helyi szervek önállóságát, szélesítjük a szövetkezeti demokráciát. Természetesen az önállóság no­­vekedésével párhuzamosan a Sz­uver«ezeti vezetők, a vezető­ségi tagok és vezetőségek fele­lőssége is növekszik, így a szö­vetkezeti demokrácia helyes irányban, a szövetkezeti va­gyon nagyobb mértékű gyarai portásához, fokozottabb védel­méhez vezet. A nagyobb önál­lóság és felelősség szükségessé teszi, hogy a vezetés és irányí­tás módszereiben, tervezésben, a pénzügyi eszközök felhaszná­lásával további előrehaladás következzék be. Továbbiakban még tágabb területeken alkal­­mazzuk az anyagi ösztönzés különböző formáit. Ezeknek a célkitűzéseknek sikeres meg­valósításával a jövőben is szá­mítunk a földművesszövetkezeti tagság támogatására, a mun­káiban való aktív részvételére. A társadalmi szervekkel kapcsolatainkat tovább kíván­juk mélyíteni és a nagyobb eredményeik sikeres elérése ér­dekében a dolgozók között to­vább szélesítjük a szocialista munkaversenyt, a szocialista brigád­mozgalmat. Megragadom az alkalmat, hogy e helyről is a MÉSZÖV igazgatósága és a magam ne­vében köszönetet mondjak a fölművesszövetkezeti tagság­nak, vezetőségének, választott testületének, a dolgozóknak és a társadalmi szerveknek, az 1965-ben kifejtett munkájáért és egyben eredményekben gaz­dag, boldog új évet kívánok. Havellant Ferenc MÉSZÖV -elnök 263 milliós beruházás a tmsz-ek harmadik 5 éves tervében Az év utolsó napján ülést tartott a MÉSZÖV igazgató­sága. Megjelent az ülésen Tamás László, a megyei Párt­­bizottság titkára, Várhegyi Ti­bor, a KPVDSZ megyebizott­­s­ágának szervező titkára. Az igazgatóság megtárgyal­ta a földművesszövetkeze­ti szervek harmadik 5 éves beru­házási tervét. Megállapították, hogy az elkövetkezendő öt év alatt a legszükségesebb beru­házási feladatok megvalósítá­sához mintegy 263 millió fo­rint szükséges. Ezen belül több mint 131 milliót fordítanak a zöldség-, gyümölcsfelvásárlás technikai ellátottságának nö­velésére. A harmadik ötéves tervben ismét előtérbe kerülnek az üzletek korszerűsítései és­mintegy 51 boltban vezetik be az új kereskedelmi formákat. A beruházási összegek felhasz­nálását koncentráltabban ter­vezik és előtérbe kerülnek a magasabb gazdasági hatékony­ságot biztosító nagy egységek építései. Emellett azonban to­vábbra is előnybe részesítik a régi épületek felújítására, kor­szerűsítésére és a faluszéli boltok áteresztőképességének növelésére irányuló törekvése­ket. Az igazgatóság elfogadta az első év beruházási javaslatát, mely szerint 1966-ban befeje­zik a füzesabonyi áruház épí­tését, a szépasszonyvölgyi kis­vendéglő létesítését, a szarvas­kői bolt megépítését. Tovább fejlesztik a szolgál­tatásokat, amelyre öt év alatt közel 1 400 000 forintot költe­nek. Főleg a lakosság részéről mutatkozó igények jobb kielé­gítésére használják fel a be­tervezett összeget. Az igazga­tóság távlati dokumentumként elfogadta a megye ötéves háló­zatfejlesztési tervét, de a meg­valósítását a pénzügyi lehető­ségek alapján a sorrendiség évenként történő megállapítá­sával fogja elvégezni. Ezek után a burgonya-zöld­­ség-gyümölcs szerződésköté­sek eredményeit és a pétervá­­sári földművesszövetkezet 1965. évi tevékenységét vitatta meg a MESZÖV igazgatósága. Az ülés végén Havel­ant Fe­renc MESZÖV-elnök köszöne­tet mondott a földművesszö­vetkezeti szervek vezetőinek és eredményekben gazdag bol­dog új évet kívánt.

Next