Szövetkezeti Élet, 1976 (1. évfolyam, 8-12. szám)

1976-08-01 / 8. szám

Közös erővel tevékenykedni terveink megvalósításán Beszélgetés dr. Bodogán Jánossal Megyénk szövetkezeti ko­ordinációs bizottságának so­ros elnöke dr. Bodogán Já­nos, a megyei párt-vb tagja. Őt kérdeztük szövetkezete­ink jelenlegi helyzetéről, az elkövetkező időszak felada­tairól : — Az MSZMP politiká­jában milyen helyet fog­lal el a szövetkezetpoli­tika? — Az MSZMP XI. kong­resszusa meghatározta és is­mét megerősítette a szövet­kezetek helyét és fontos sze­repét társadalmunkban. Hangsúlyozta, hogy gazdasá­gi terveink­ és társadalmi cél­jaink megvalósításában je­lentős szerepük volt és van a szövetkezeteknek. A ma­gyar szövetkezeti mozgalom, amely magába tömöríti a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek mintegy hárommillió tagját, szerves részét alkotja szo­cialista népgazdaságunknak, egyszersmind fontos társa­dalmi szerepet is betölt. Pár­tunk töretlenül folytatja szö­vetkezeti politikáját. A jövő­ben is azért dolgozik, hogy a szövetkezeti mozgalomban rejlő nagy erő, a szövetke­zetek előrejutását, a szocia­lista haladást, az általános szocialista fejlődést szolgál­ja. Ebből következik, hogy pártunk általános politikájá­nak, ezen belül a gazdaság­­politikának, szerves részét képezi a szövetkezetpolitika. Ezzel a kifejezéssel jelöljük azt a tevékenységet, amelyet pártunk a magyar szövetke­zeti mozgalom irányításában, céljainak és feladatainak meghatározásában kifejt. Pártunk szövetkezeti politi­kája a lenini elvekre épül, folytatni és továbbfejleszte­ni akarja az elmúlt 30 év fejlődését, ugyanakkor arra irányul, hogy a szövetkezeti mozgalom különböző ágai szervesen beilleszkedjenek a szocialista népgazdaságba, se­gítsék a szocializmus építését hazánkban. — Megyénk feladataiból milyen részt vállalnak a szövetkezetek? — Veszprém megye közis­merten az ország jól fejlett ipari megyéi közé tartozik. Jelentős szerepet tölt be az ország gazdasági életében. Elég ha a vegyiparra, a bá­nyászatra az alumíniumko­hászatra és a villamosener­­gia-iparra gondolunk. Az ipar meghatározó jellege mellett jelentős szerepe van megyénkben a mezőgazda­­sági termelésnek is. A me­gye 514 ezer hektáros össz­területének közel 60 száza­léka mezőgazdasági haszno­sítású, amelyből 32 ezer hek­táron az állami gazdaságok és 26 ezer hektáron a mező­gazdasági termelőszövetke­zetek gazdálkodnak. A me­gye mezőgazdasági termelé­sének mintegy 80 százalékát a tsz-ek állítják elő. Me­gyénk szövetkezeti ipara is jelentős mértékben hozzájá­rult a IV. ötéves terv fel­adatainak sikeres megvalósí­tásához. Az ipari szövetkeze­tek a IV. ötéves terv idő­szakában több mint 3 mil­liárd forint termelési értéket állítottak elő. Ebből, mint­egy 850 millió forint volt az építőipari, és 5—600 millió foriint a javító-szolgáltató te­vékenység értéke. Jelentős tényezőt képviselnek me­gyénkben az általános fo­gyasztási és értékesítési szö­vetkezetek is. Az elmúlt év­ben 2,7 milliárd forint kis­kereskedelmi forgalmat ér­tek el, ami a megye összes kiskereskedelmi forgalmának 38 százaléka. A vendéglátó­ipari forgalom 32,4 százalé­kát az ÁPÉSZ-ek bonyolítot­ták. Jelentős szerepük van a termékek felvásárlásában és a kisüzemek segítésében is. A megye szövetkezeti moz­galmának jelentőségét és sú­lyát mutatja az is, hogy a három szövetkezeti ágazat­ban közel 150 ezer szövetke­zeti tag tevékenykedik. — Melyek azok a terü­letek — társadalmi, gaz­dasági, politikai —, ame­lyekben szövetkezeteink tevékenykednek? — A szövetkezet jellegé­ből, társadalmi rendeltetésé­ből adódik, hogy az nem­csak gazdálkodó egység, ha­nem a tagok fontos társadal­mi szervezete is. A gazdál­kodás, a termelés meghatá­rozó szerepe mellett fontos feladatuk a tagság nevelése, tudatának formálása és élet­­színvonalának folyamatos emelése. Különösen fontos ez a termelő típusú (mezőgaz­dasági, ipari) szövetkezetek­ben, ahol a tagság munkája által a közvetlen anyagi ér­dekeltség a szövetkezethez való kötődés meghatározója. Jelentős teendőket látnak el a szövetkezetek társadalmi, mozgalmi téren is. A tagság politikai és szakmai képzett­ségének emelése, a verseny és szocialista brigádmozga­lom fokozása, a kulturális- és sporttevékenység fejlesz­tése is fontos szövetkezetpo­litikai feladat. — Hogyan lehet koordi­nálni ezt a munkát’ — A szövetkezetek műkö­désének és gazdálkodásának politikai irányítása a párt­­szervezet feladata. Ennek so­rán biztosítani kell, hogy azok a párt politikájának megfelelően a kitűzött célok megvalósításán, a társadalmi érdek figyelembevételével munkálkodjanak. A párt elvi és politikai iránymutatásá­nak helyi, valamint gyakor­lati megvalósítását segítsék elő sajátos eszközeikkel a szövetkezetek érdekképvise­leti szervei mindhárom ága­zatban. E munkájuk során segítik a tagszövetkezeteket fontos gazdasági és mozgal­mi feladataik megoldásában, orientálják tevékenységüket. Természetesen a három szö­vetkezeti ágazat eltérő, sajá­tos céljai és feladatai mellett vannak olyan közös terüle­tek is, amelyekben a mező­gazdasági, az ipari és fo­gyasztási szövetkezetek együttműködhetnek, kölcsö­nös akciókat szervezhetnek. Ilyen terület például a szol­gáltató tevékenység fejlesz­tése, a szakemberképzés szé­lesítése, a jogvédelmi és re­vizori tevékenység összehan­golása, közös rendezvények tartása. Ezeknek a közös feladatoknak a megvalósítá­sát, a gazdasági, társadalmi együttműködés fokozását hi­vatott elősegíteni­­ a három szövetkezeti ágazat képvise­lőiből létrehozott megyei szövetkezeti koordinációs bi­zottság. — Az ötéves tervidő­szakban melyek a szö­vetkezetek legjelentő­sebb feladatai? — A következő időszak feladatait a szövetkezetek ré­szére is pártunk XI. kong­resszusa jelölte meg. Ezeket foglalja keretbe az ország­gyűlés által elfogadott V. öt­éves tervtörvény. A mező­gazdaságban legfontosabb feladatuk a termelés további szakosodásának elősegítése és a hatékonyság növelése. A növénytermelésben alapvető feladat a fajlagos hozamok emelése. Búzából a tervidő­szak végére el kell érni a 40 mázsás hektáronkénti átlag­termést. Megyénk termelő­szövetkezeteinek is hozzá kell járulni a zöldség és gyü­mölcs, a cukorrépa és a bur­gonya termelésének növeke­déséhez. Az állattenyésztés feladata a szarvasmarha­program megvalósítása. A tervidőszak végéig el kell ér­ni, hogy a közös gazdaságok­ban a tehénlétszám 29 ezer darab, a háztáji és kisegítő gazdaságokban pedig 8 ezer darab legyen. Termelőszö­­vetkezeteink­ben fejleszteni kell a sertés-, a juh- és a baromfitenyésztést. Az ipari szövetkezetekben kiemelt fel­adat a különböző közszük­ségleti és tartós fogyasztási cikkek fokozott termelése. Jelentős feladatok hárulnak a szövetkezeti építőiparra is. Ismerve megyénk építőipari problémáit, ezen a területen javulásra van szükség, mind a kapacitás növelésében, mind pedig a lakáskarban­tartás fejlesztésében. A leg­fontosabb feladat azonban a javító-szolgáltató tevékeny­ség további szélesítése, kü­lönösen a lakossági ellátás területén. Elsősorban a vegy­­tisztítás, az elektroakuszti­kai és háztartási gépek javí­tására, valamint a lakáskar­bantartás fejlesztésére gon­dolok. A fogyasztási szövet­kezetek tevékenységében a legfontosabb feladat a lakos­ság ellátásának javítása. Kü­lönösen , a falusi lakosság élelmiszer-, iparcikkellátásá­ban kell előre lépni a mi­nőség javításával és a vá­laszték bővítésével. Egyre fokozódó igény mutatkozik a vendéglátás növelésében, a melegkonyhás étkeztetési le­hetőség megteremtésében. Jelentős feladat hárul a he­lyi ÁFÉSZ-ekre, a kisterme­lők termelői tevékenységé­nek koordinálásában, segíté­sében, az ehhez szükséges feltételek megteremtésében, elsősorban a szakcsoporto­kon keresztül. Fontos feladat a termékek felvásárlása, az értékesítés biztonságának nö­velése is. — A gazdaságpolitikai célkitűzéseken kívül mi­lyen emberi tudatformá­ló tevékenységgel kell megbirkózni az MSZMP szövetkezetpolitikai mun­kája során? — Szövetkezeteink egyre inkább betöltik fontos társa­dalompolitikai szerepüket mind gazdasági, mind pedig a mozgalmi tevékenység te­rületén. További előrehala­dásuk fontos feltétele, hogy a szövetkezetek tevékenysé­ge az eddiginél jobb­im iga­zodjon az össztársadalmi igények kielégítéséhez, vál­laljanak nagyobb szerepet a népgazdasági célok elérésé­ben. Ennek egyik fontos feltétele, hogy megteremtsük a lehetőségét „emberi oldal­ról” is. Ezért fokozni kell a tagság tevékenységében a tu­datosságot és a szakszerűsé­get. Fontos eszköze ennek a szövetkezeti demokrácia rendszeres érvényesítése és állandó fejlesztése, a tagság gyors és megbízható tájé­koztatásának megszervezése. A rendszeres információval, a politikai és szakmai mű­veltség folytonos emelésével a tagot alkalmassá, úgy is mondhatnám, éretté kell ten­ni a közösség érdekében ál­ló döntések meghozatalára. Nincs nagyobb erő, mint a tudatos emberi tevékenység, a meggyőződésből eredő ak­tív cselekvés. Közös erővel ezen kell munkálkodnunk és akkor biztos vagyok benne, hogy megyénk szövetkezetei is teljesíteni fogják a rájuk háruló feladatokat. Köszönjük a beszélgetést! 2 — SZÖVETKEZETI ÉLET — 1976. augusztus Hozom-uiszem szolgálat Népszerű a Pápai Higiéniai Szövetkezet szolgáltatása A Pápai Higiénia Szövet­kezet, amely a tavalyi mun­ka alapján ismét elnyerte a kiváló címet, nemrég vezet­te be az azóta már népsze­rűvé vált „hozom-viszem” szolgáltatást. A „propaganda gépkocsit” Nyirádon kapták lencsevégre, a fodrászüzlet előtt. Itt jelölték ki ugyanis a faluban az átvevő helyet. A gépkocsi összegyűjti a tisz­títandó ruhaneműt, felsőru­házatot stb. és a városokban levő tisztító szalonba szál­lítja. A Nyirád környékie­ket például Ajkára. De van Várpalotán is ilyen szalon és természetesen Pápán is. A szolgáltatás jelentős idő és anyagi megtakarítást jelent a lakosságnak. (Fotó: Péterfay) A lakásépítés: elsőrendű szolgáltatás A szövetkezetek feladata 37 ezer lakás felépítése Hódít a termelékenyebb technológia Bölcsődék, óvodák, iskolák fenntartása is A kormány lakásprogram­jának megvalósításából az építőipari szövetkezetek is kiveszik a részüket. Sőt, nemcsak azok, hiszen van­nak olyan vegyesipari szö­vetkezetek is, amelyek külön építőipari részleget hoztak létre azzal a céllal, hogy a lakások építését és karban­tartását segítsék. Hazánk építőipari szövet­kezeteire az V. ötéves terv időszakában 37 ezer lakás felépítése vár. Ebből — a ta­vasszal kötött OTP—OKISZ megállapodás alapján 18 ezer lakást az OTP megrendelé­sére készítenek. Vidéken 12 ezer készül, többek között egy része megyénkben, ahol olyan építőipari szövetkeze­tek dolgoznak, mint a Keszt­hely—Tapolca térségében munkálkodó Balatonvidéki Építőipari, a Veszprémi Já­rási­, vagy a Pápai Építő­ipari Szövetkezet. De hason­ló feladatokat old meg az Ajkai Járási Építőipari, vagy a Zirci­, a Várpalotai, a Sü­megi Vegyes Szövetkezet építési részlege is. A Balatonvidéki Építőipar Szövetkezet tagsága Keszt­helyen 608 új lakás felépíté­sét tervezi az V. ötéves terv­ben. Ehhez folyamatosan, már az eddigiek során meg­teremtette a személyi és az anyagi-műszaki feltételeket. Többször is szóltunk már ar­ról, hogy — más szövetke­zetekkel együtt, társulásban — üzemszerűen alkalmazzák az angol Wi­hpey cég „No fines” technológiáját. Az el­sőt, az új technológiával ké­szített 16­0 lakásos épületet, amely Keszthelyen, a Ga­garin lakótelepen készült, már átadták tulajdonosaik­nak és azok a bennlakás ta­pasztalatai alapján jó véle­ményt nyilvánítottak. A szövetkezet megvásárol­ta a kivitelezéshez szükséges eszközöket, berendezéseket. Erre körüübelül 15 millió fo­rintot költöttek. (Előzőleg az új technológia elsajátítására hat dolgozójuk utazott Ang­liába.) 1976 elején —ugyan­csak a Gagarin lakótelepen — folytatták, most már so­rozatban 7 épület elkészíté­sét. Ebben összesen 112 la­kás lesz. A lakásépítést egy betontelep elkészítésével és több daru beállításával fo­kozzák. Mivel ezek a laká­sok „öntött betonból” ké­szülnek, s ilyet — az időjá­rás miatt — télen nem lehet csinálni, a szövetkezet veze­tősége úgy alakította ki a munkaszervezést, hogy a té­li időszakra a belső munkák maradjanak. Így az átadások ideje év vége helyet év eleje lesz. A szövetkezet blokkos tech­nológiával és hagyományos módszerrel OTP-lakásokat épít Tapolcán és Hévízen is. A tervek szerint azonban a hagyományos technológiát itt is felváltja majd a kor­szerűbb, s így még több la­kást adhatnak át a megren­delőknek a többszörös kivá­ló címet szerzett szövetke­zet tagjai. Hasonló építési sikerekről adhatnak számot a Pápai Építőipari Szövetkezet dol­gozói is, akik az idén —ta­valyi jó munkájuk jutalmá­ul — ismét kiváló címet sze­reztek. A tervek szerint 1980-ig mintegy 489 lakást adnak át. Ezt ők is a mű­szaki fejlesztés fokozásával, a középblokkos építési tech­nológiára való áttéréssel és a nagyfokú gépesítéssel érik el. Ide tartozik többek között az is, hogy csupán a gépek vásárlására 4 millió forintot fordítottak az utóbbi idő­szakban. Ez segíti a szövet­kezet kollektíváját abban, hogy mind az OTP, mind az új lakótelepeken sikeresen használhassák ki a tömbös építési mód előnyeit. A szövetkezet profilja ed­dig zömében a kertes és csa­ládi házak építése volt. Az utóbbi években azonban — a városi tanács, az OTP és a pápai vállalatok kívánságára — mind több 12—16 lakásos­­ épületet készítettek. Szerző­dést kötöttek az OTP-n kívül többek között a Pápai Álla­mi Gazdasággal, • a Veszprém megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalattal, valamint a munkáslakás építő szövetke­zetekkel. A Veszprémi Járási Építő­ipari Szövetkezet nem tarto­zik a lakásépítésre kijelöltek közé. Ennek ellenére mind nagyobb gondot fordít a la­kásépítés fejlesztésére. Erő­feszítését siker koronázza. A járás településein családi há­zakat, Balatonfüreden és Veszprémben pedig OTP-la­­kásokat készít. 1976-ban 45 lakás építését tervezi. (Ta­valy 32 lakást adott át.) A közgyűlési határozat szerint a szövetkezet az V. ötéves tervben a fejlesztési alapot teljes egészében a lakásépí­tés gépesítésének megoldá­sára fordítja, s így­ a jövőben mind Veszprémben, s Bala­tonfüreden, mind pedig az OTP lakótelepeken több la­kás építését vállalhatja. Az V. ötéves tervben összesen 150 lakást szándékozik fel­építeni. Mindhárom szövetkezet más jellegű építőipari szol­gáltatást is végez. A bala­tonvidéki például üdülőket és intézményeket (a Vas me­gyei KISZ-bizottság részére), a veszprémi járási pedig böl­csődéket, óvodákat és iskolá­kat, gyógyszertárakat épít, il­letve különféle középületek állagmegóvásán dolgozik. (Veszprémi várban műemlé­kek óvása, a Magyar Tudo­mányos Akadémia veszpré­mi székházának rekonstruk­ciója, a vegyipari egyetem renoválása stb.) Megyénk lakásgondjainak megoldásában nagy szerep jut az építőipari szövetke­zeteknek, illetve a vegyes szövetkezetek építési részle­geinek. A több lakás építé­sére, a lakáskarbantartás fo­kozására, s az egyéb építő­ipari jellegű szolgáltatás nö­velésére tett erőfeszítések tá­mogatása nemcsak szövetke­zeti, hanem megyei és or­szágos érdek is. Keszthely, Gagarin-lakótelep, Wimpey-technológiával, No­mines rendszerrel épülő 16 lakásos házak. A Balatonvidéki Építőipari Szövetkezet dolgozói már a negyedik épületet készítik Tapolca, II.luxit lakótelep a barackosban. Itt még hagyomá­nyos és blokkos módszerrel, de sikeresen épít a Balatovidéki Építőipari Szövetkezet A Gagarin-lakótelep egyik mutatós létesítménye (Fotó: Péterfay)

Next