Szózat, 1922. november (4. évfolyam, 251-275. szám)
1922-11-01 / 251. szám
1922 NOVEMBER 1 SZERDA «z a betegségi és balesetbiztosítási segélyeket a békeösszeg százszorosára emelték Megjelent a szopmtíny rendelet a munkás biztosítás módosításánál — Másféllizen ingyentejst kapzza.it a szoptató anyák A betegségi és balesetbiztosítás módosításáról Szóló kormányrendelet, melynek kibocsátását dr. Vass Józef népjóléti miniszter a nemzetgyűlésen kilátásba helyezte, ma megjelent. A rendelet hivatva van megszüntetni azokat a nehézségeket, amelyekkel a betegségező pénztárak az utóbbi időkben küzdöttek és orvosolni fogja azokat a panaszokat, melyek a változott gazdasági viszonyok folytán elégtelenné vált segélyösszegek miatt elhangzottak. A módosított kormányrendelet tanúságot tesz arról a tiszteletreméltó és előrelátó gondosságról, minden részletre kiterjedő figyelemről, mellyel Vass József népjóléti miniszter és a kormány ezt a fontos kérdést kezelte. A segélyeket a rendelet a békebeli összeg százszorosára emelte. Nagy mérvben emelte továbbá a rendelet a sérültek és a baleset következtében elhaltak hozzátartozói részére folyósított járadékpótlékokat s ezáltal az ipari rokkantak, az özvegyek és árvák megélhetését biztosította. Külön méltánylást érdemel a rendeletnek azon intézkedése, mely a szoptató anyák részére napi másfél liter tejet biztosít. A rendelet, mint látható, alkalmas arra, hogy a munkások által támasztott igényeket kielégítse és általános megnyugvást keltsen. Vass Jzófesef népjóléti miniszter a betegségi és balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról szóló kormányrendelet kiegészítése és módosítása ügyében nagyobb terjedelmű rendeletet bocsájtott ki. A kormányrendelet egyik lényeges rendelkezése az, hogy a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak betegség ellen való kötelező biztosítására eddig, évi 48.000 koronában megállapított bérhatárt évi 240.000 korona fizetésben állapítja meg. A munkásokra vonatkozólag már egy 1917. évi kormányrendelet eltörölte a bérhatárt, ezeket tehát bérükre való tekintet nélkül betegség esetére biztosítani kell. A rendelet megengedi, hogy a magántisztviselők betegség esetére önként biztosíthassák magukat, ha fizetésük nem haladja meg az évi 360.000 koronát. A kormányrendelet másik fontos rendelkezése a baleset folytán sérültek és a baleset következtében elhaltak hozzátartozói részére folyósított járályioz, amelyben „üldöztetését“ neki fölpanaszolja. Ez az a memorandum, amit Consten a Károlyi asztalán titokban kerestetett, de úgy látszik, meg is talált, mivel nemcsak tartalmát ismerte, hanem azt is tudta, hogy szó szerint így végződött: „fölséged legalázatosabb és leghívebb szolgája“. Ami sokkal több, mint furcsa, éppen olyan időben, amikor Károlyi a hadsereg és az alkotmány fölforgatása végett a királynak és a hazának majdnem minden ellenségével cimboráit. E memorandumot egyébiránt Károlyi nem is közvetlenül, hanem egy osztrák miniszter útján juttatta el Bécsben a király asztalára. Hogy a dolog a királyt érdekelte, nemcsak abból látni, hogy Károlyinak soha semmi baja nem történt, hanem hogy még katonatiszti becsületügyét sem intézték el végesvégig, pedig gróf Károlyi Imre szakadatlanul sürgette. Nem is beszélve arról, hogy a könynyen megállapítható katonai árulási bűnvád is abbamaradt és így Károlyi nagyon szépen előkészíthette az október 31-iki összeomlást. Milyen befolyások vagy megfontolások bírták rá IV. Károlyt arra, hogy e fontos árulási vád elposványosítását legalább is elnézze, erre mindmáig nincs elég megbízható adat; de hogy nélküle ez nem volt lehetséges, az eléggé nyilvánvaló. Arról azonban mégis tudunk valamit, hogy a király egy alkalommal egyik magyar miniszterének Károlyi memorandumát megmutatta és megkérdezte tőle, mi a véleménye Károlyiról? A válasz természetesen nem volt kedvező, de ez is úgy maradt. Gondolkozni lehet azon a problémán, hogy gróf Károlyi szembetűnő lelki szegénysége mellett ugyan nem az akkoribirodalomtartó emberek még nagyobb lelki szegénysége volt-e az oka, hogy ilyesmi egyáltalán lehetséges volt. A föltett kérdésre különös választ ad a Török-ügy itt következő humoros fináléja. Török János tehát 1918 tavaszán Hohenburger és Stupka kosztosai közé került a Margit-körúti hotelben. Mint olyan ember, aki érti a csíziót, sietett „beteget jelenteni‘‘. Kórházba vitték, ott pedig sietett egy levelet intézni gróf Károlyi Mihály ivadékpótlékokat a legutóbb bekövetkezett nagy drágasági hullámnak megfelelő arányban felemeli és ezzel az ipari rokkantak, özvegyek és árvák megélhetését a lehetőség határai között biztosítja. Az anyagi biztosítás továbbfejlesztése céljából a rendelet a szoptató anyák részére napi másfél liter, iletőleg egy liter ingyentejet biztosít. A népjóléti miniszter rendelete gondoskodik arról, hogy a betegségi biztosításban előírt knzpénzsegélyeket a mai viszonyoknak megfelelő mértékre emeljék fel s a békebeli napibérosztályozás alapulvételével az átlagos napibéreket a békebeli nyolc osztályba sorozott átlagos napibér százszorosában állapítja meg. Ezzel önként százszorosra emelkednek a napibérekhez igazodó segélyek is. A magasabb átlagos napibérek megállapításából következik a fedezetül szolgáló jutalékok jelentékeny emelkedése is. Emellett a népjóléti miniszter kénytelen volt a háztartási alkalmazottak után fizetendő betegségi biztosítási járulékok tekintetében az eddigi kedvezményt megszorítani. Eddig ugyanis a háztartási alkalmazottakért az átlagos napibér egy százalékát kellett biztosítási járulék fejében fizetni. A rendelet ezt a kedvezményt a középosztálynak arra a szerényebb viszonyok között élő rétegére szorítja, amelyben legfeljebb egy háztartási alkalmazottat foglalkoztatnak. Azok a háztartások, amelyek egynél több alkalmazottat foglalkoztatnak, a fokozott járulékokat fizetik. A nagy segélyek életbeléptetésével járó zökkenés kiküszöbölésére a rendelet feljogosítja apénztárakat arra, hogy egyszer, és kivételesen betegségi biztosítási járulék-előleget szedhessenek, amelyeket a pénztárak a fővő évi augusztusi járulék-előírás négyszereséig terjedő összegben írhatnak elő. BELPOLITIKA Pártélet A VII. kerületi keresztényszociális gazdasági párt vasárnap tartotta tisztújító közgyűlését. A tisztikart egyhangúlag választották meg. Elnök: Láng János nemzetgyűlési képviselő; ügyvezető eke : Botár József; társelnökök: Turcsányi Tihamér, Peres Nándor, Faltisz Hugó, gróf Zichy Jenő; alelnökök: Komlóssy Miklós, Lenkey Lehel, Mahalovits Zsigmond, Réti Tivadar. A női szervezet elnöke: Kirchner Béláné, ügyvezető elnöke pedig Serésdy Kálmánná lettek. A megjelentek nagy lelkesedéssel ünnepelték a megválasztott tisztikart és a gyűlés a Szózat hangjai mellett ért véget, bizalmas ügyvédjéhez, dr. Vidor Jenőhöz. Ebben a levélben az van írva, értesítené Vidor „Mihályt“, hogy hazatérőben részére Svájcban, Zürichben, egyik bankban Thais titkos jelszóra páncélszekrény-fiókot (safe) bérelt és abban részére titkos iratok vannak elhelyezve, amelyekről neki elfogatása előtt be nem referálhatott. Siessen azokat magához venni. Ez a titkos levél el is jutott Victor kezéhez, aki sietett azt Károlyinak átadni, de előbb másolatot vett róla, vesztére. A detektívek ugyanis nyomára jöttek, Vidornál házkutatást tartottak, ott a „Mihálynak“ szóló levél mását megtalálták s ezt a Károlyi ellen szóló vádcsomóhoz csatolták. Pusztán ez az egy tény is elég lett volna arra, hogy a katonai becsületbíróság Károlyit tiszti rangjától megfossza és haditörvényszék elé állítsa. Nem is szólva arról, hogy Károlyi a harcoló front katonáihoz fölfoujtó iratokat küldözgető „Gáliéi Kör“ felnőtt csoportja fejével, dr. Siska Miklóssal éjnek idején érintkezett, ami a rendőrségnél pontosan meg volt állapítva. Hogy pedig mindez mennyire igaz, arról bizonyságot lehet találni az 1918 novemberi pesti újságokban is. Akkor ugyanis Károlyi, már mint „államfő“, az olasz Idea Nazionale újság tudósítójának „beszélgetést“ adott s abban ő maga dicsekedett el, hogy micsoda szolgálatot tett ő a háború alatt Olaszországnak! Később, mint menekült, firenzei bolyongása alatt már hiába kellette magát ugyanezzel, mivel Itáliából mégis kiutasították. De akkor, amikor őt mindezek miatt haditörvényszék elé kellett volna állítani, bár tudták, nem történt vele semmi. De mégis. Valami nagyon ostoba kabaré-história történt. Károlyi ugyanis ijedtében sietve vasútra ültette leghívebb csatlósát, dr. Diner-Dénes Józsefet (későbbi külügyminiszterét), hogy menjen Zürichbe és derítse ki a Thais-kazetta titkait. — A többit alig hiszi el, aki hallja. Töröknek volt Budapesten egy jóravaló rokona. Ez kieszközölte a rendőrségnél, hogy ezért a Thaisért azonnal kimenjen vele valaki Zürichbe. • A nemzetgyűlés elnöke a nemzetgyűlés gyorsirodájában dr. Febro Henrik gyorsirodai tanácsod címmel felruházott gyorsirodai osztálytanácsost az V. fizetési osztályba gyorsirodai tanácsossá, illetőleg főnökké, dr. Siklóssy László gyorsirodai titkárt gyorsirodai osztálytanácsossá, dr. Bründl Károly gyorsirodai fogalmazót gyorsirodai segédtitkárrá és dr. Nész Gyula gyorsirodai segédfogalmazót gyorsirodai fogalmazóvá nevezte ki, továbbá dr. Rajics Dusán gyorsirodai tanácsosi címmel felruházott gyorsirodai osztálytanácsost a gyorsirodai másodfőnöki teendők végzésével bízta meg. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy Isteni önök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában Hímen Addig is azonban senki más ne kapjon Svájciba útlevelet, hogy a rendőrséget meg ne előzzék. A megbízott el is indult, de — nem tudni kinek a szívességéből —, jóval megelőzte őt Diner-Dénes József, Károlyi futárja, aki mégis tudott útlevelet szerezni. Dinert azonban Bécsiben a rendőrség, a nála talált „gyanús irat“ miatt lefogta. Diner-Dénes kínjában egyenesen Eisen Buhna ezredesre, a bécsi cs. és kir. hadügyminisztérium sajtófőnökére hivatkozott, hogy annak a megbízásaiból szokott Svájcba utazni (a valóságban szenvedélyes postabélyeg-gyűjtő volt), mire a bécsi rendőrség azonnal Bubna ezredeshez fordult, aki Diner-Dénest igazolta is, mint az ő megbízott emberét. Erre Diner-Dénest szabadon eresztették. A humor teljességéhez tartozik, hogy az a „titkos“ és gyanús irat, amiért Diner-Dénes bajbakerült Bécsben, nem volt semmi más, mint az az imént említett memorandum, amelyben Károlyi magát, mint „leghívebb“ szolga, tisztára iparkodott mosni IV. Károly király előtt. Ezt, a bécsi rendőrség kezére jutott iratot Diner-Dénes Bubna ezredes protekciójával nemcsak visszakapta és az osztrák földmivelési miniszter útján nemcsak a király kezéhez juttatta el, hanem a katonai sajtófőnöktől még külön ajánlatott is kapott, hogy Svájcban valami kongresszuson vegyen részt, ahol az antant tudósai gyüléseztek és azokról tegyen neki jelentést. Diener Dénes tehát egy pénzzel és megbizatásokkal bőven megrakodva, megelőzte a budapesti rendőrség küldötteit, akiket a svájci határon a rendőrség valami tévedés miatt, pár napra vissza is tartóztatott. Mire a Thaishoz eljutottak, a Thais már üres volt. Hogy Török Jánosért se butuljon senki, róla elég annyit fölemlíteni, hogy némely, nem politikai cselekedete miatt is bajban volt, de az októbervégi forradalom neki is megnyitotta az ő szegedi börtönét. Ezidőszerint pedig Amerikában eped szeretett hazája és a budapesti Andrássy-kávéház után. Addig is amíg hazajöhet, Newyork legdrágább klubjaiban költi a magyar földről kiorzott pénzeket.f 3 Bihar vármegye új főispánja A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Miskolczy Lajost, Hajdú vármegye és Debrecen szabad királyi város főispánját Bihar vármegye főispáni teendőinek ellátásával megbízta. Megszüntetett rendeletek A kormány rendeletet adott ki, amellyel a kivételes hatalom alapján kibocsátott és ideiglenesen fenntartott húsz miniszteri rendelet hatályát november elsején megszünteti. A hatályukat vesztett rendeleteket a hatályosságuk tartama alatt keletkezett viszonyok rendezésére ezentúl is alkalmazni kell. A szocialisták juttatják Pozsonyt a csehek kezére Vasárnap a győrvárosi keresztény szocialista munkások és polgárok népgyűlést rendeztek, melynek szónoka, Tobler János volt prágai nemzetgyűlési képviselő, beszédében az utóbbi évek eseményeiről a következőket mondotta: — Jászi Károlyi- és Garami-politika következménye — úgymond — Trianon és Csonka-Magyarország. Amíg a magyar nép éhezik, addig a kiválasztott nép a dőzsölésben nem ismer határt. Hogy ma a Felvidéken csehek garázdálkodnak, annak nagyrészt a szociáldemokraták az okai. A Peidl-Propper-Miakits-csal egy iskolát végzett, jelenleg a Felvidéken működő Wittich Pál szociáldemokrata vezér volt az, aki vörös vezér létére fehér zászlóval autón ment ki Pozsonyból Modor községbe a csehekkel tárgyalni. A felvidéki szociáldemokraták voltak azok, akik a fegyveres ellenállást a polgárháborúval való fenyegetéssel leszerelték és így 70 cseh katona játszva birtokába vette Pozsonyt 1919. újév napján este hét órakor. Előléptetések a parlamenti gyorsíródóban