Szózat, 1922. december (4. évfolyam, 276-299. szám)
1922-12-01 / 276. szám
r vényjavaslat általános vitájának folytatása következik. Szakáts Andor: Történelmi visszapillantást vet az Akadémia múltjára, támadja a Habsburgokat, hogy évszázadok óta megakasztották a magyar kultúra kifejlődését. Ilyen légkörben természetesen a magyar tudományosság nem tudott kifejlődni. Felkiáltások a kormánypárton: Ez mind a Habsburgok bűne! Akadémia és választójog Szakács Andor: A javaslat csak úgy érheti el célját, hogyha a szegény néposztály elnyomásának megszűntével véget ér az általános elégedetlenség és türelmetlenség. A javaslatot ebben a reményben elfogadja. A hazafiság a magunk fajának szeretete Jánossy Zoltán. Mivel a javaslat értelmében az Akadémiának nyújtandó szubvenciót a pénz mai vásárlóereje mellett nagyon csekélynek tartom, megtennem azt az indítványt, hogy az összeget legalább kétszeresére emelje fel a kormány. Örömmel üdvözölnék és teljes lelkesedéssel támogatnék olyan politikát, amelyet a szó szoros értelmében a magyar nemzeti kulturális politikának lehet nevezni. Csak azt kívánom, hogy az Akadémiát működésében ne feszélyezze semmiféle politikai áramlat. A Magyar Tudományos Akadémia nem zárkózott el a kor elől. Ezt bizonyítja a népköztársaság idejében az az ülés, amidőn Beöthy Zsolt, Heinrich Gusztáv és Berzeviczy Albert fogadalmat tett a nemzeti tanácsnak. Ezt a szellemet, mely ilyen gyakorlati úton nyilatkozott meg, bele lehet vinni a tudományba is. Szép feladat volna például a népszerű Petőfi-kiadás rendezése olcsó áron. Petőfi nem volt olyan túlzó értelemben vett nacionalista, hogy a krisztusi értelemben vett nemes internacionalizmus szívében meg nem fért volna. (Zaj.) A hazafiság még nem is tisztán a haza földjéhez való ragaszkodás, hanem etikai alapon véve nem egyéb, mint a magunk népének, a magunk fajtájának szeretete. Ez az igazi hazafiság és ez a hazafiság nem állhat ellentétben az igazi nemzetköziséggel, amely viszont az egyetemes emberszeretetet jelenti. Aki a hazát megtagadja, az bűnös, de bűnös az is, aki az embervilágot megtagadja. Jánossy beszéde végén reflektál a kultuszminiszter beszédének a renaissance-kor művelődéséről szóló részére. Beszéde végén javasolja, hogy ne tizenkét, hanem huszonnégy millió koronát adjanak az Akadémiának. Nagy összegek kulturális célokra Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter: Jánossy azt mondta, mintha én úgy nyilatkoztam volna, hogy a renaissance-kultúra eltűnését sajnálom. Én az említett beszédemben azt mondtam, hogy az Anjoukkal együtt bejött Olaszországból Magyarországra a renaissance-kultura is s a mohácsi vész után összeomlott. Ezután bekövetkezett a magyarifjaktól a német egyetemekről behozott újabb áradat, amelynek egyik főzászlóvivője a protestantizmus volt. Eszem ágában sem volt azt mondani, hogy én ezt a második, új fejlődést kevésbé méltányolnám, mint a renaissanceot. Köszönetet mond ezután a pénzügyminiszternek ama megértéséért, hogy a csonka ország, teljesítőképességéhez mérten kulturális célokra összegeket engedélyezett, például százmilliót az egyetemi klinikák számára, húszmilliót a könyvtárak rendbehozására, tizenhatmilliót pedig a tudományos célokra szolgáló kedvezményes papír beszerzésére. Kijeleneti még, gondoskodni fog róla, hogy a legközelebbi költségvetésben már ne csak az Akadémia, hanem a többi tudományos intézmények is kapjanak támogatást. Megemlíti az ifjúságnak a Nemzeti Színházban tanúsított viselkedését és hangoztatja, hogy gondoskodni fog róla, hogy az illető ifjak az érettségi vizsgálaton is olyan vígak lehehessenek, (derültség) mint a Nemzeti Színházban. Sok szó esett a kutatóintézetekről. Kutatóintézetek mindig voltak és lesznek is. A konstantinápolyi tudományos intézetünk által eddig kiadott német és francia nyelvre is lefordított mű élénk feltűnést keltett egész Európa tudományos világában, olyan fényes eredményt, hogy annak nem volna szabad megszakadni. Mint atörténelmi társulat elnöke alapítotam a bécsi tudoányos intézetet, melynek céljaira a kormányzó úr őzőméltósága a testőrség bécsi palotáját bocsátotta rendelkezésre. A római tudományos intézetet a háborús daktúrát felmentették. Ilyen körülmények között remélem, hogy ez az intézet ismét megkezdheti tudományos működését. . A nemzetgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia támogatásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Hírlapi cikk a Ház előtt Farkas Tibor személyes megtámadtatás címén szólal fel. A belügyminiszter az ő múltkori beszédére és folyosói nyilatkozatára ma reggel egy lapban úgy nyilatkozott, hogy márciusban nem vett részt semmiféle gyűlésen. Most felolvassa a B. H. egyik márciusi számából azt a tudósítást, amely szerint Rakovszky Iván vele együtt vett részt márciusban a vármegyék gyűlésén. Rakovszky Iván belügyminiszter: Úgy veszem észre, Farkas képviselő úr személyes megtámadtatása tulajdonképpen az én személyes megtámadtatásom. Tény az, hogy újságírók fordultak hozzám és nyilatkozatot kértek erre az ülésre vonatkozóan, mire én kijelentettem, hogy én márciusban semmiféle ülésen nem vettem részt Ezzel nem akartam egyáltalában a képviselő úr szavahihetőségét kétségbe vonni. Szcitovszky Béla, elnök: Farkas képviselő urat a megtámadtatás nem itt a Házban, hanem teljesen kívül, hírlapban érte. Azt hiszen azonban, bár erre vonatkozóan a házszabályokban nincs intézkedés, olyan polémiákban, melyek az üléstermen kívül indulnak meg, személyes megtámadtatás címén csak egész kivételes esetben lehet felszólalási engedélyt adni. Rakovszky István: Teljesen osztom az elnök úr véleményét, meg kell adni a felszólalási jogot súlyos esetekben akkor is, ha a megtámadtatás a Házon kívül történt. Ilyenkor azonban az illető képviselő napirend előtti felszólalásra szabott engedélyt kérni az elnöktől. Tudomásom szerint Farkas képviselő úr az engedélyt nem kapta meg. Ezért folyamodott most a személyes megtámadtatás címén való felszólaláshoz. A törvényhatósági választások elhalasztása izünet után Almásár László nyitja meg az ülést. Következik a közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése Fáy Gyula indítványáról. Szilágyi Lajos: Kérdi a belügyminisztert, kivel akarja a közigazgatási reformot letárgyaltatok a nemeztgyűléssel, vagy — úgy, miként a vármegyei gyűlés kívánta — a két kamarából álló régi országgyűléssel. Ezt az alkalmat felhasználja arra, hogy intézkedést kérjen a belügyminisztertől a Bihar vármegyében történteket illetőleg. A belügyminiszternek sokáig nem volt tudomása az ő följelentéséről. Aztán a belügyminiszter nem tett egyebet, mint az alispántól megvonta a főispáni megbízatást. Ő levelet írt a belügyminiszternek, amelyben hangsúlyozta, hogy ha nem intézkedik, kénytelen lesz a nyilvánosság elé vinni az ügyet. Ennek dacára az alispán még ma is helyén van. A belügyminiszter legutóbb egy közbeszólására idegesen válaszolt és ebből a kormányhoz közelálló Szózat azt jelentette, hogy ő (Szilágyi) tudatosan valótlant mondott. Most fölszólítja a belügyminisztert, intézkedjék. Rothenstein Mór: Ha a belügyminiszter Fáy Gyula képviselővel együtt azt kívánja, hogy a választásról is legyen szó, akkor ezt idejekorán kellett volna közölni, hogy már az általános vita során módjában legyen ehez hozzászólani. Ha Rakovszky Iván fogja csinálni a közigazgatás reformját, akkor tisztújítótok egyáltalában nem lesznek, mert jön a kinevezési rendszer, azokat fogják megtartani, akik kedves emberei a mostani kormányrendszernek. A javaslatot nem fogadja el. A belügyminiszter válaszol Rakovszky Iván belügyminiszter. A nemzetgyűlés saját maga és tagjai jogát nyirbálná meg, ha azt mondaná, hogy a képviselőknek nincs joguk új szakaszt indítványozni. Nincs szó egyébről, mint egy évi meghosszabbításáról a helyzetnek. Ezt már a múlt nemzetgyűlésén is megvitatták. Ez nem más, mint a fennálló tényleges állapotnak hosszas időre való kitolása. Ezért én nem láttam aggályosnak a javaslatot. Mihelyt azonban azt láttam, hogy az ellenzék puccskérni fogja fel a dolgot és azzal a kívánsággal lép föl, hogy ezeket a javaslatokat előbb megfontolás tárgyává kell tenni, készséggel hozzájárultam ehhez. Szilágyi Lajos panasz tárgyává tette a bihari állapotokat* aaarensagigerem neti, 1932 DECEMBER 1 PÉNTEK hogy foglalkozni fogok a dologgal. Most utólag tudomásomra jutott, hogy írásbeli panasz is érkezett a belügyminisztériumba. Megígértem azonban, hogy komolyan fogok a dologgal foglalkozni. Azt mondottam, hogy főispáni változás van küszöbön, hogy a főispáni teendőkkel megbízott alispánt fel fogom menteni, várja meg, amíg az új főispán elfoglalja hivatalát. Ez már meg is történt. Mihelyt az új főispántól meg fogom kapni a jelentést a panasz tárgyává tett ügyekre vonatkozólag, azonnal fogok intézkedni. Nem vállalhatom, hogy forradalmi rendszer módjára elébe kerüljek a panaszoknak és azokat rögtön elintézzem. Kérem a nemzetgyűlést, hogy a szakaszt a bizottság előterjesztett módosításával fogadja el. A Ház ezután a szakaszt az ellenzéki inállványok elvetésével a közigazgatási bizottság módosításával fogadja el. Lehetetlen az 1914-es névjegyzékkel választatni Györki Imre módosítást ajánl a törvényhatósági és községi választások újból való elrendelésére a Friedrich-féle rendelkezés alapján.Kassai Károly osztja az előtte szóló felfogását. Szilágyi Lajos: Kiegészítő indítványt tesz, mely szerint a csonka vármegyéket vonják ki ez alól a rendelkezés alól. A javaslatot nem fogadja el. Szakács Andor: A 48-as kisgazda és polgári párt nevében... Felkiáltások jobbfelől: Ilyen is van? Szakács Andor: a javaslatot nem fogadja el. Részt kell venni a megyéknek az ország demokratikus átalakításában. Több szónok nem lévén, az elnök a vitát bezárja. Rakovszky Iván belügyminiszter felolvassa az 1915. VI. törvénycikk 2. szakaszát, mely szerint a vármegyei választásokat az 1914. évi országgyűlési választói névjegyzék alapján kell megejteni. A székesfővárosról külön törvény intézkedik és nézete szerint nem lehet azon vitatkozni, hogy az 1915. évi VI. t.-c. ma is érvényben van. .Lehetetlen, hogy ma az 1914-es választói névjegyzék alapján válasszunk, de lehetetlen az is, hogy szükségrendelet alapján történjék a választás. Éppen ezért a választást el kell halasztani. Remélem, hogy a jövő évben elkészül a közigazgatási reform. Ha 1923-ban sem készül el, akkor a törvényhozásnak teljes szabadságában áll a választás megtartása, vagy további elhalasztása. A jelen nemzetgyűlést a közigazgatási reform megalkotására teljesen illetékesnek tartom. A nemzetgyűlés a huszadik szakaszt a pénzügyi és közigazgatási bizottság eredeti szövegezésében fogadta el. A napirend Ezután az elnök javaslatára kimondotta a Ház, hogy a legközelebbi ülését pénteken tartja, anának napirendjére a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasását, a városok fejlesztéséről szóló javaslat részletes tárgyalását, továbbá a tisztességtelen versenyről, a szeszadóra vonatkozó némely, törvényes rendelkezések módosításáról, a közadók kezeléséről, a biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről és egyes közhiteli kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását, valamint a harmadik bíráló bizottság egy tagjának megválasztását kitűzi. Az ülés délután két órakor végződött. Jövő héten összeül a londoni előértekezlet London, november 29. A Reuter-iroda megerősíti, hogy a jövő héten Londonban Anglia, Franciaország, Olaszország és Belgium miniszterelnökei tárgyalásra ülnek össze, hogy előzetes megállapodásra jussanak a brüsszeli értekezlet előtt. A Tolf-iroda londoni tudósítója beavatott angol forrásokból aról értesült, hogy a francia kormány nem tett célzást olyan kényszerrendszabályokra, milyeneket a francia sajtó sürget Németország ellen. Ezek a tervek csak a párisi sajtóból ismeretesek. . A francia jóvátételi javaslatok átnyitása még eddig nem történt meg. Ami a brit kormánynak a francia javaslattal szemben való magatartását illeti, a brit kormány szabadnak tekinti magát abban a tekintetben, hogy a jóvátételi kérdést min- éen- irányban megvizsgálhassa.