Szózat, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-24 / 44. szám
1925 FEBRUAR 34 KEDD Sport és militarizmus (A Szózat tudósítójától.) Az új városháza tanácskozótermében vasárnap délelőtt tartota első ünnepélyeseljes ülését a Magyar Sportakadémia, melyet József Ferenc királyi herceg kezdeményezésére és vezetése mellett alakítottak a múlt év őszén- Az első teljes ülésen megjelent Horthy Miklós Kormányé és felesége, József királyi herceg és felesége, továbbá a társadalmi élet és különösen a sportvilág számos előkelősége. A kormány, nemzetgyűlés, a Tudományos Akadémia, az egyes minisztériumok és a hadsereg is elküldte képviselőit. Az ülést báró Petényi Zsigmond alelnök nyitotta meg, aki szépbeszédben üdvözölte a megjelent előkelőségeket, majd kérte József Ferenc királyi herceget, hogy tartsa meg Sport és militarizmus című előadását. A fiatal királyi herceg előadása elején a napóleoni időkkel foglalkozott, Napóleon megtörte a poroszokat, akik ennek ellenére sem estek kétségbe és nyolc év után Waterloonál új nemzedék állt szemben a világhódítóval, mely legyőzte az Imperator seregét. Ezt a győztes német nemzedéket Fritz Jahn német tornamester nevelte a tornaegyesületekben. A napóleoni elnyomás alatt ötször annyi embert képzett ki, készített elő a katonai életre, mint amennyit a tilsiti béke megengedett volna. Azóta sokszor fölvetik a kérdést: lehet-e sporttal helyettesíteni a katonai kiképzést. Sok elismert szakember véleménye,,lay adó. A katonai kiképzés célja, hogy az emberanyagot a lehető legjobban lehessen felhasználni háború esetén. A seregeknek azonban olyan különleges kiképzésre és tudásra van szükségük, amilyet a sport nem adhat. A sport egyéni képességeket fejleszt, a hadseregnek ellenben lehetően egyenlő képességű tömegekre van szükség, egyenlő teherbírású emberekre. A közelmúlt világháború is azt bizonyította, hogy a sportprimadonnáknak kevés hasznát lehet venni a harctéren. Moltke, a nagy német hadvezér állást foglalt az iskolai katonai nevelés ellen, csak azt kívánta, hogy az iskolamester egészséges, okos embereket adjon neki, ő majd katonát farag belőlük. A pedagógusok sem tartják a sportolást egyenlő értékűnek a katonai kiképzéssel. A kiváló sportembert bravúrokra igen jól ki lehet használni, de az unalmas lövészárokéletre a közönséges sorkatona egyenletes, kitartó munkája sokkal értékesebb. A k királyi herceg szép példával világította meg ezt a kérdést: A finomlábú versenyparipa — mondta — nem bírja a nehéz terhet. A sport nagy teljesítményekre törekszik és szakszerű tréninggel készíti a versenyzőt. A trenirozót nem neveli éhezésre, nélkülözésre és rossz táplálkozásra. A háború pedig ugyancsak erős próbára teszi a katonát ugyanakkor, amikor fokozottabb teljesítményt vár a vezér tőle. Nem mindig az izmos ember tud a katonai élet fáradalmainak ellenállni, nem a fizikai erőfeszítés nagysága, hanem a felszerelés és menetelés okozta elfáradással szemben nyilvánuló ellenállóképesség legfontosabb a katona életében. Mi célja van tehát a sportnak és mi az összefüggés a katonai neveléssel? A modern pedagógusok vélemény szerint a testi munkával, tehát sportolással vagy kiképzéssel együtt járó idegmunkának szelemi térien is megvan a kedvező ideghatása. A rendszeres testi munka, a beidegzés gyorsításának tréningje, a gyors értékelés és pillanatnyi gondolkodás, elhatározott cselekvés gyakorlása. Minél jobbam ismerjük a testgépezet technikáját és teljesítőképességének határát, annál biztosabban tudjuk használni és az agyamnál jobban uralkodik felette. Azonkívül a test nevelése nemcsak háborúra, való előkészítés, hanem c kultúrtényező, mely céltudatosan irányított gyakorlatokkal, fizikai és szellemi téréin egyaránt emeli a tömegkultúrát. A katonai kiképzésnek ezt a másodlagos feladatát, a nemzetnevelést teljesen és tökéletesen pótolja a sport. Az egyéni küzdelemre szoktatja és növeli cselekvőképességét, pótolja a katonai kiképzés nemzetnevelő feladatát, mert életrevaló edzett emberanyagot nevel, melyből a hadsereg sokkal könnyebben kiválaszthatja a neki megfelelő egyéneket. A sport nem öncél és nem kis háborús előkészítő iskola, — fejezte be a királyi herceg előadását —, hanem kultúrtényező, mely az általános katonai kiképzés másodlagos célja, vagyis a nemzetnevelés híyére lépett. A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Holitsch Rezső főorvos tartott szakszerű előadást A testgyakorlás hatása, az egyévire és a fajra címen. A teljes ülés Horthy Miklós kormányzót, József királyi herceget és Berzeviczy Albertet a Magyar Sportakadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Az ünnepélyes teljes ülés József Ferenc kar. herceg zárószavaival végződött. v Erőt és fiatalságot gyorsan ad a jól bevált „Neokratosin". Legjobb eredménnyel alkalmazható vérszegénység, sápkor, ideggyengeség, kedélytelenség, éjszakai polluciók, túlingerültség, depresszió, nemi neoiraszthenia, onari, impotencia, testi gyengeség valamint nők elleni elhidegülés és idegenkedés esetében. Ára csomagonkint 60 000 korona. Szétküldés a pénz levélben! előzetes beküldése ellenében, és 15.000 'A szétküldési költségek fejében Gesellschaft für chemische und metallurgische Industrien m b. H. Wien XII1/2, Wissgrillgasse 5 a., Adfcti»*OiO, Gömbös Gyula választókerületében Tiszaroff lakossága a fejvédelem gondolata mellett (A Százat tudósítójától.) Gömbös Gyula a Magyar Nemzeti Függetlennségi Párt vezére vasárnap megjelent választókerületeiben és Tiszaroffon beszédet mondott. Gömbös Gyula, aki igen sokoldalú elfoglaltsága miatt már huzamosabb idő óta nem látogathatta meg választókerületét, s a kerület lakosságának kérelmére utazott választói közé. Megjelenését nagy örömmel vette tudomásul minden választója s a klobbanó egységes ragaszkodás, amely a fajvédő vezért útjában körülövezte, beszédes bizonyságul szolgált annak, hogy a keménygerincű, megalkuvást nem tűrő nemzeti politika diadallal s a magyar nemzeti érzés egységes támogatása mellett halad előre. Gömbös Gyula, noha az országos politikai kérdések állandóan a fővároshoz kötik, választóinak felkérésére elhatározta, hogy kerületének valamennyi községét meglátogatja és választóival közvetlenül ismerteti meg az ország politikai és gazdasági helyzetét. A vasárnapi gyűlést a tiszaroffi Polgári Kör nagytermében tartották. Csikós Gábor pártelnök őszinte, meleg szavakkal köszöntötte Gömbös Gyulát, aki ezután megújuló lelkes ünneplés közepette tartotta meg beszédét. Vázolta a politikai helyzetet, majd pedig a keresztény politika szükségességét méltatta. Viharos lelkesedéssel fogadott előadása után Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő mondott beszédet. Este a tiszaroffi kaszinóban kultúrest volt, amelyen a község és a környék társadalmának minden rétege képviselve volt. Csicseri Orosz András községi főjegyző nyitotta meg a műsort, meleg szavakkal üdvözölte Gömbös Gyulát, aki a magyarság szervezkedésének széfességesangjit fejtette ki. Előadását zúgó tapssal és ellentészsel fogadták. Ezután Fellér Pál, a „Szózat“ aligazgatója saját szerzeményű magyar dalait énekelte nagy tetszés mellett, majd Kiss Edith, az Operakét tagja operaáriákat adott elő s megújuló kívánságra magyar dalokkal kedveskedett. Művészi szereplését a közönség nem múló tapssal jutalmazta. Nagy Kálmán hegedű játékával gyönyör- * ködtette a jelenlévőket, majd lelkes ováció közepette Zsirkay János mondott értékes és igazi magyar humorban bővelkedő beszédet. Gömbös Gyula egyelőre nem tér vissza Budapestre, hanem Tiszaroff után kerületének ■valamennyi községét meglátogatja. A vasárnap este megtartott kultúrcetcei megjelentek közül a következő neveket sikerült feljegyeznünk: Gróf Weldock György családjával, VebiSzi éán, gőfnő, SchMingi Ala bárónő, Németh Vilmoe, Saska András, Cseppesitő Ignác, Vitéz Boros Gyula, Horváth Miklós, Vargha Zoltán, Neunahy Ruccifif, Bobnezky Béla, Markó Károly, vitéz Kemény Simra, Zeesnyay Dózsáig, Szitás István, dr. Ehrlich József, Tébai Ignés, Dekrksy Sándor, vitéz NagySándor, Csörögi Masat, Rapp Lajos, iPj. Kovács Béla, Papp Valéria, Müler István, Kovács Béla, Jancsó Géza, Polgár József, Dömötör Antal, Szelacy Géza, Berencz Lajos, Beaufoermer Gyula, Halász József, Mohács Bálám,t. ixShoccaky Albánt, Ticsurszky Sándor, Polgár Béla, Baorasadjr Barna, ifj. Lécárt Dezső, Babócsy László Bany Lajos, Kodoni Samu, B. Szabó Sándor, Karsay Bihari, Czatkts Gábor, Szűts Jenő, Németh János, Sobó Sándor, Mérté Kálmán, jav. Karkovány Gyuláné. PESTI JOGREND Nyomozzunk csak Körülbelül egy hete, hogy megtalálták Leier Amália holttestét, aki két egész hónapig feküdt holtan, temetetlenül, Budapest szívében, ott, ahol a legnagyobb a forgalom és legnagyobb a nyilvánosság. A dolognak ez a része lehet véletlen, lehet végzet, nem szólhatunk hozzá, hozzászólásunk ott kezdődik, ahol a nyomozás. Soha ilyen csapnivaló nyomozást még nem láttunk, ez a ténykedés egyenesen a budapesti rendőrség nyomozótehetségének legteljesebb csődje. Akkor, amikor a világon mindenütt az egyéni invenció,, találékonyság és tapasztalat érvényesül a rendőri nyomozásban, itt úgynevezett kollektív nyomozás kezdi felütni a fejét. A budapesti detektívfőnök szürke és névtelen ember, akinek nincsen nyomozói gyakorlata, akit csak azért tettek oda, nehogy Hetényinek konkurrenciát csinálhasson. Az elv úgy látszik az, hogy nyomozni és eredményeket elérni egyesegyedül és kizárólag csak Hetényinek lehet és szabad. Hetényi, Schweinitzer és Seybold egyedül lehetséges ragyogó csillagjai a budapesti rendőrségnek, s ők képviselik a szigurancát, a testületen belül. Az ember egyebet sem hall, mint e nevek nem éppen ősmagyar zengését s egyebet sem lát, mint hogy a zsidó lapok hasábjain, hogyan állanak glédába a címbe fűk, hogy visszatükrözhessék azokat a kolosszális értékeket, amelyet ezek az urak magukban rejtenek. A politikai természetű ügyek predominálnak, minden helyi és minden Schweinitzer, minden Csocsó és minden Hetényi politikai sikereket akar elérni, robbantások és álhazaárulások ügyében fulladozik reggeltől estig, ezzel szemben teljesen elhanyagolják a bűnügyi nyomozást. A nagy gyilkosságok tucatjai nincsenek kiderítve, a tettesek nincsenek sehol, annál több áltettes kerül bíróság kezébe. Természetesen az áltettesek a politikai rendőrség jó voltának köszönhetik ebbeli minőségüket. Ott, ahol a tettes adva van, például Oreskovicsné, vagy ahol más tényezők, mint a Lédexer-ügyben az éjjeli őrök, avatkoznak a nyomozásba, még sikerül valami eredményt elérni, de ahol komplikáltabb, bonyolultabb és szövevényesebb a dolog, ott beáll a nyomozás legteljesebb csődje. Öreg, tapasztalt, nagy bűnügyi rutinnal rendelkező tisztviselőket, akiknek óriási gyakorlatuk van, sétálni küldenek, kinevezik őket rendőri ügyészekké, skartba teszik, eldugják a toloncházba, ezzel szemben feltörnek a nyilvánosság elé a Csocsók, a műfamrendőrök, a Lehwennátzerek és a Döhmerek. Ezekkel az urakkal igazán nem lehet megoldani egy rendőri problémát, azok az emberek nem lehetnek jó rendőrök, akik, mint Hetényi úr, kijelentik egy bírói testület, a nemzetgyűlés mentelmi bizottsága előtt, hogy kilenc összeesküvést szállítottak a kormánynak. Azok a rendőrök, akik a kormánynak szálló tanaik, nem tudnak inpn tudnak szállítani az igazságnak. „Ezeknek a műtanrendőröknek el kell tűnniük a semmibe, hogy elkövetkezhessenek a nagy tapasztalattal, tudással és rendőri múlttal rendelkező rendőrök. Krecsányi Kálmán, aki európai, sőt világhírű rendőr volt, rendbe tudná hozni a detektívtestületet és helyre tudná ámítani a budapesti rendőrség régi jó hírét. Krepeényi azonban nyugdíjban van, Nagy Károly akartban van. Néhány főtanácsos rendőrügyész, vagy cselédreferens kerüetekben, az új csillagok, a Schweinitzerek pedig ragyognak és alig tudnak mást teljesíteni, mint pletuáscai szolgálatot. Ha az ember végigolvassa a nyomozást, fel kell, hogy háborodjék azon az analfabetizmusom, amely a nyomozás vezetéséből és lebonyolításából valósággal fofordít. Amikor már megállapítják, hogy mi hiányzik, akkor eltelik két nap és az áldozat fehérneműjéből kaparnak elő ékszerdarabot. Szóval a vizsgálat nem volt precíz. Ugyancsak kés-három nap múlva az első helyszíni szemle után túlélikk monofólidarabot, s még későbben találnak egy rózsát. Csupa eredmény, csupa műtanrendőri zsenialitás. Igazán gratulálunk hozzá, D® a teteje mindennek az, hogy tanácskozást tartanak, hogy megállapítsák, vájjon melyik nyom a helyes és ezen a tanácskozáson, mérlegelik, vájjon ez, vagy amaz a vallomás ignalnek és helyesnek fogadható-e el. Krecsányi Kálmán nem tanácskozott nem kérdezett meg senkit, hanem, igenis maga intézte el a dolgokat, a detekctívtestület lert, kézben tartotta, nagy fegyelem és nagy munkaszeretet volt. Az egész testület teli volt ambícióval, mert mindenki, érezte, hogy egy reménykezű és nagytudású főnök parancsol nekik. Hetényi-srofhauenei azonban, a régi detektívek csak mosolyogni tudnak, mert: Hetényi rémregény detektívtempói és itetesnrendőri zsenije senkinek nem imponál. TJ5 értékek, egy orvos — Hetényi tudvalévően orvos — keze alatt nem revelálódhatnak s a budapesti álamrendőrség európai tekintélyű nyomozótestülete annyit krtéjedt, hogy maholnap a balkáni rendőrségek föléje fognak kerekedni. Ne higgje Hetényi úr, hogy egy testület személyi ambíciók és a bamaerők kielégítésének eszköze. A rendőrség nemcsak az övé, hanem valamennyiünk és amikor ezt a rendszert, a tapasztalt tisztviselőik skartba helyezését a tíztucat főkapitány helyettt, az új csillagok felragyogását kifogásoljuk, igenis vissza akarjuk állítani annak a rendeltetek tekintélyét, amelyet a műtanrendőrök ág a Csocsók sikeresen lejárattak. Nagyon szeretnénk, ha az országos főkapitány és a hetügyminiszter egy kicsit betemmsznek a dsteetívtestületbe és abba a szigorancába, az attity már a bűnügyi nyomozásokat meggiesni tartja, s ha máskép nem lehet, mint ahogy máskép neon is lehet, állítson exponált helyekre régi, tapasztalt, becsületes és magyar rendőrtisztviselőket. Jőjönbenne ez a végső csőd. 5