Sztár Sport, 2002. július-szeptember (5. évfolyam, 27-39. szám)
2002-07-03 / 27. szám
--- „wr-1 -1 1 Világsláger a kapuban: Kahn-Kahn! Valahol a sors igazságtalansága, hogy Oliver Kahn - az ezredforduló messze kimagasló kapusegyénisége a Ch. Gáll András világfutballban írása - a vasárnapi világbajnoki döntőn még csak 52-edszer játszhatott a német válogatottban. Bodo Iligner és Andreas Köpke egymás közt „bitorolta" a Nationalelf 1-es számú mezét a kilencvenes évtized első négyötödében, pedig Kahn már akkor remekelt, s valójában egyik elődje sem közelítette meg a karlsruhei születésű zseni képességeit. A társai által megmagyarázhatatlan módon „Paul" becenévvel illetett Kahn ugyan ott volt az 1994-es és az 1998-as világbajnokságon, valamint az 1996-os Európa-bajnokságon is, ám mindvégig csupán a kispadot koptatta. Első nagy viadala a 2000-es belga-holland rendezésű Eb volt, de azt legjobb lenne elfelejteni... A távol-keleti világbajnokságon a brazilok elleni döntőig hat meccsen összesen egy gólt kapott, s úgy védett, ahogy kapus még talán sohasem egy négyhetes torna során. Nem csoda, hogy a német sajtóban már a dél-koreaiak elleni elődöntőt megelőzően visszatérően felvetődött a kissé hatásvadász, de nem minden alapot nélkülöző kérdés: egyetlen ember meg tudja-e nyerni a világbajnokságot hazájának? S bár Németország pillanatnyilag legnépszerűbb polgára határozottan visszautasította a feltételezést („Ne feledjék, hogy tíz mezőnyjátékos futballozik előttem"), azért egyre erősebben motoszkál bennünk a feltételezés: ha van ember a világon, aki erre a csodára képes lehet, akkor az Oliver Kahn. A kapuszseni titkairól a Kickerben és a Bayern München honlapján publikált nyilatkozatokból összeállított interjúban kíséreltük meg fellebbenteni a leplet. SZTÁR Sport 3 Fotó: Reuters