Tér és forma, 1936 (9. évfolyam)
IX. évfolyam, 5–6. szám - Sz.: Az Atrium-ház. Tervezte: Kozma Lajos
Az 1934. évi házadómentességi rendelet hatása alatt a legutóbbi években az addig szinte falusias Margit-körút lett a főváros bérházépítő tevékenységének egyik gyúpontja, úgyannyira, hogy a még nemrégen ott terpeszkedő földszintes, barokkoki gazdaházakból alig néhány maradt csak meg s a lebontottak helyén a nagyvárosi, sokemeletes bérházak egész sora épült fel, a bérháztervezéssel foglalkozó építészeknek valóságos versenyteret nyitva meg. Az új nagy bérházak között meglepő új formaiságával, a mai mesterséges anyagok messzemenő felhasználásával tűnik fel az Atrium-ház, amely 7 emeletnyi lakássoron kívül a földszinten és az udvarban egy nagy befogadóképességű mozgófényképszínház befogadására épült. A nagyszabású építkezésről a további oldalak gazdag kép- és magyarázó szövege AZ ATRIUM-HÁZ ad kimerítő képet, amivel arra törekedtünk, hogy olvasóinknak mintegy összefoglaló képét nyújtsuk egy korszerű városi ház építésének, tervezési problémáinak, kiviteli eredményeinek. Az Atrium-ház erre sokszorosan alkalmasnak látszott, egyrészt a feladat összetettségénél fogva, másrészt a tervező személyénél fogva, aki, mint ismeretes, fáradhatatlan energiával próbálkozik a sors kegye által neki nyújtott feladatok minél korszerűbb megoldásán és pedig a mai anyagtechnika minden lehetőségeinek gyakorlati és művészi felhasználásával. S valljuk be, hogy e munkáját ez esetben is siker koronázta, olyan művészi hatásokat tudott az új szerkezetekből és anyagokból kicsiholni, amelyek minden esetben meglepőek artisztikumuk újszerűségében, előre mutató mivoltában. Úgy véljük, hogy mindenki, aki csak a Margit-körút új házainak sorát végignézi, e véleményen lesz: Kozma Lajosnak sikerült egy új, mai, sőt a jövőbe mutató hangot megütni az Atrium-házzal. Azonban hiba volna megfeledkezni a munkatársaknak arról a gárdájáról, amelyet maga köré gyűjtött s akik a maguk tudásával támogatták a nagy cél elérésében: az acélvázszerkezet tervezője Enyedi Béla volt, a statikai feladatokat Komoly Ottó oldotta meg, a szigetelési és akusztikai problémákkal dr. Möller Károly foglalkozott, a központi fűtéssel Csuchrán József s a villamosvezetéki és világítási kérdésekkel pedig Vértes Dezső. S hogy e tervező mérnökök elgondolása tökéletesen valósult meg, az a fővállalkozóknak, Dénes és Erős mérnök-építőmestereknek érdeme. Sz. Tervezte: KOZMA LAJOS építész. 127