Sport és tudomány, 1961 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1961 / 1. szám - Tartalom
Felelős szerkesztő: Tóth Dezső Elnök: Lissák Kálmán dr. Sped 1U 7,adronáto y, A TESTNEVELÉSI TUDOMÁNYOS TANÁCS FOLYÓIRATA Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztő bizottság: Baracs Györgyné, Bárány István dr., Dobozy László, Hepp Ferenc dr., Kereszty Alfonz dr., László István, Pálfai János szerkesztő, Rostás György, Sós István SPORTKÖNYVEK Hornyák Endre: Kis sportpályák építése Hornyák Endre ebben a könyvében szocialista építkezésünk egyik figyelemre méltó részével, a különböző kisebb sportlétesítmények építésével és fejlesztésével foglalkozik, olyanokéval, melyeket a dolgozó ifjúság társadalmi önkéntes munkával tesz olcsóbbá. Ennek az ifjúságnak ad Hornyák Endre útmutatást. Ismerteti, hogy milyen anyagok szükségesek a munka elvégzéséhez és segít a társadalmi munka fennakadás nélküli megszervezésében is. A súlylökő körtől kezdve a diszkoszvetőkörig és a távolugró pályáig, vagy teniszpályáig és labdarúgó pályáig minden kislétesítményhez rajzot is ad. Ezzel is megkönnyíti a sportszerető közönség kezdeményezését (Sportkiadó.) A labdarúgás szakirodalma A „Testnevelési Főiskola Könyvtára” sorozatában megjelent új kiadvány kutatóknak és sportkedvelő olvasóknak egyaránt hasznos eligazítást nyújt, mert a könyvtárában meglevő csaknem teljes labdarúgó szakirodalom címjegyzékét megadja. Ebben helyet foglalnak a látszólag kevésbé érdekkeltő régi szabálykönyvek is, mivel a történeti kutatók még ilyen források után is érdeklődnek. Természetesen a könyveken kívül az 1952. óta megjelent folyóiratbeli és napilap módszertani jellegű cikkeket is felvették. TART Béke és nyugalom .. .. ............................................................ 1 ABAD JÓZSEF: Mit tapasztaltam a nagyvilágban .... 2 HAJDÚ FERENC: Az iskolai testnevelés néhány problémája sportorvosi szempontból...................................................... 3 TÓTH ISTVÁN: Testkultúra —■ munka — egészség — életöröm ....................................................................................................... 4 N. L.: Tanácsok az alapozó edzésekre....................................... 5 Sportegészségügyi híradó................................................................... 5 NAGY GYÖRGY: Az egységes kézilabdabajnokság a gólok tükrében ......................................................................................... 6 LAKAT KÁROLY és PALFAI JÁNOS: Labdarúgó gyakorlatok szakaszos edzésmódszerrel.............................................. 8 KÁRPÁTI KÁROLY: A taktika útján az olimpiai győzelemig ................ ................. ............................................................ 10 CONKOV, VASZIL: A bolgár munkássport mozgalom a XX. század első felében ............................................................ 11 VILAGHIRADO — Élsportolók gyomorpanaszai (S. Izrael után). A fejelőkosár (Lewald György). Olimpia után, olimpia elött......................................................................................... 12 A foszfátok hatása a szervezet teljesítőképességének emelésére (V. A. Ragoskin után) ................. 13 DOBOZY LÁSZLO: Sitúrázzunk! — De hogyan?................... 14 D. L.: Új sportfilmek .................................................................... 14 AZ OLIMPIA TAPASZTALATAIBÓL...................................... 13 Az atlétikai csúcseredmények olimpiája (Bácsalmási Péter) 15 úszóink megindultak fölfelé (Bakó Jenő)................................. is Az európai evezősök gyorsaságának fejlődése (E. T. Cohen után) ...................................................................................................... 20 PALFAI JÁNOS—SZELES PÁL: A 11-est nem lehet védeni, csak rosszul rúgni ............................................................ 21 NÁDORI LÁSZLO: Az idejében történő szakosítás a gyakorlatban: asztalitenisz és labdarúgás ............................... 22 HOZZÁSZÓLÁS — Kezdjük háton is az úszásoktatást! (Novák Ilonka)....................... ............................................................. 24 Bibliográfia ......................................................................................... 24 ISKOLAI TESTNEVELÉS — Az általános iskolai sporttanácsok négyhónapos működése..................................................... 26 Egy iskolai tíztusa és a tömegtestnevelés (Finta Imre tervezete) ................................................................................................. 26 Tótágas ........................ .. ............................................................. 27 KOVÁCS ILONA: A testnevelők továbbképzése a Szovjetunióban és Csehszlovákiában..................................................... 28 SOMORJAI LÁSZLÓ: Ami álomba ringatja a tanulókat. (A túlterhelés és a testnevelési órák elhelyezése).................... 29 MÁTRAI DEZSŐNÉ: A testnevelés és a gyakorlati élet kapcsolata ................................................................................................. 30 BÁNFALVI JÓZSEF: A reformok útján ............................... 31 Idegennyelvű tartalomjegyzék ..................................................... 32 BORÍTÉKOLDALAINKON: A TTT életéből — A fedettpályák és az atlétika fejlődése (Képessy József) — Képes módszertan: átfordulás szekrényen (Kozák Lajos — Sós István) — A kisvenyimi sportliget (Merényi Lajos) — Címképünk (síugrók) Hemző Károly felvétele. A LOME тМейШ A szakelőadások sorozatában az 1960. évben augusztusig tizenhárom előadást tartottak a TTT előadói, ősszel további tizennégy előadásra került sor. Szeptember 9-én Budapesten a kézilabdázóknak dr. Bakonyi Ferenc, a lélektani tényezők jelentőségéről, október 17-én ugyanott a korcsolyázók számára Garay Sándor a négyidőszakos edzésrendszerről, november 17-én ugyancsak Budapesten szövetkezeti sportvezetőknek Nádori László a testnevelés és sport jelentőségéről a dolgozók egészségvédelmében, november 10-én Szegeden Kereszty Alfonz dr. az erőnlét megállapításának mérhető módszereiről, november 25-én Makón Tóth István, a testnevelési és sportmozgalom szerepéről a termelőerők fejlesztésében, ugyanakkor Hódmezővásárhelyen Bouquet Dezső dr. a sportolók helyes táplálkozásáról és étrendjéről, november 29-én Szentesen Kun László a magyarok olimpiai szerepléséről, december 8-án Szegeden Burka Endre a testnevelés tartalmának jelentőségéről a fiatalok szemléletének formálásában és munkára nevelése céljából, december 9-én Budapesten a kerékpárosoknak Garay Sándor a négyidőszakos edzésrendszerről, ugyanakkor Hódmezővásárhelyen Kiss László dr. és Bárány István dr. a nők sportjáról, december 12-én Egerben Niklai Ferenc majd pedig 13-án Szentesen és 16-án Makón Bárány István dr. az edző szerepéről a kiemelkedő sporteredmények elérésében, végül december 19-én Hatvanban Burka Endre a testnevelés tartalmának jelentőségéről a fiatalok szemléletének formálásában és munkára nevelésében tartott előadást. Az előadássorozatot a TTT az 1961. évben fokozott mértékben tovább folytatja, hogy segítséget nyújtson egyrészt a tömegsport vezetőinek, másrészt a versenysport edzőinek, vezetőinek a területükön elért tudományos eredmények ismertetésével. A TTT iskolai bizottsága az MTSH iskolai bizottságával együtt két szűkebb körű ankétet tartott az iskolai testnevelés legalapvetőbb és legvitásabb kérdéseiről. Az ankét eredményeként előadói javaslat készül, mely az anyagot összefoglalja és rendszerezi, hogy annak alapján januárban a két bizottság meghozhassa határozatát. Helyet kaptak könyvkiadóink lyek a nagyközönség ismeretnépszerű kiadványai, mint pélvágyát elégítik ki. Feleki László, dául Bozsik József regényes Martanovich Béla, Pálfai János, életrajza, vagy a századeleji Barcs Sándor, Pánczél Lajos labdarúgó napló stb. Game- és sok kiváló szakíró eligazító cikkei is szerepelnek a jó tájékozódást elősegítő kiadványban. Békés megyei sportemlékkönyv Ezt a munkát Virágh Ferenc állította össze a Viharsarok utolsó évtizedeinek sportemlékeiből. A kezdeményezés jó, örvendetes lenne, ha az ország más vidékeinek testnevelő tanárai és történészei követnék a szerző példáját. A magyar sporttörténetírásnak még nagyon sok hasonló munkára lenne szüksége! „A magyar huszártorna fegyverei” Ezzel a címmel jelent meg Kalmár János dr. muzeológusnak az az érdekes összefoglalása, melyben bemutatja a huszártorna, illetőleg igazi formája: a „daliás párviadal” történetét. Az érdekes viadal a XVI. század második felében virágzott igazán. Főleg a fegyverszünetek idején — amikor a két fél közti nyílt összecsapások tilosak voltak — hívták viadalra egymást a szomszédos végvárak török és magyar vitézei. Nagynevű végvári hőseink, kapitányaink egyszersmind igen ügyes, messze földön híres bajvívók is voltak, így például Thury Györgyről feljegyezték, hogy soha senki őt viadalban le nem győzte, noha számtalanszor vett részt kopjatörésben. Tanítványa, Huszár Péter, szintén rettegett ellenfele volt a török bajvívóknak. Tinódi Lantos Sebestyén 1550-ben megénekelt egy párviadalt, melyben Kapitány György mérte össze fegyverét Hubiár agával.