Tájékoztató, 1979
1979 / 4. szám
gi alakulatok egy új ifjúsági szervezet, a Horthy-korszak legjelentősebb egyetemi szervezetének, a Turul Szövetség megszervezésének, a szervezet kiépítésének is a kezdete volt. Ezt követően az új szervezet, az ellenforradalmi erőktől támogatva rövid idő alatt megszilárdult és szerveinek, szervezeti egységeinek kiépítése felgyorsult, így 1919. augusztus 18-án megalakult a Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetség Előkészítő Bizottsága, melynek első elnöke Tőrös Sándor lett. Az Előkészítő Bizottság a német Burschenschaftok szerveződése alapján - valamennyi egyetemre és főiskolára kiterjedő organizáció létrehozását tűzte ki célul (ezt a törekvést már a bizottság elnevezése is tükrözte). A Budapesten megalakult bajtársi egyesületek a fővárosban 1920. július első felében alakították meg az egyes bajtársi egyesületeket s központi szervüket, a Budapesti Bajtársi Egyesületek Attila szervezetét. Ezt követték a vidéki bajtársi egyesületek és helyi irányító szervük, a helyi "Attila" központok létrehozása. A Turul Szövetség szervezeti kereteinek kiépítésében az 1921. május 25- én tartott első követtábor fontos szerepet töltött be. A tanácskozás kb. 24 résztvevője elhatározta az Előkészítő Bizottság megszüntetését, és hivatalosan megalakították az egyetemi és főiskolai bajtársi egyesületek országos szervezetét, a Turul Szövetséget. A helyi szerveket összefogó "Attila" központokat is megszüntették, s helyettük vidéken — a bajtársi egyesületek közvetlen irányítására — kerületi vezérségeket szerveztek. A Turul Szövetség országos szerveként létrehozták a Turul Országos Központját, melynek vezető testülete az un. hetes bizottság lett, amely később szenátussá alakult át. Az országos központ közvetlen felügyeletet gyakorolt a kerületi vezérségek és a budapesti bajtársi egyesületek felett. Azt a struktúrát, melynek keretében a Turul Szövetség az általunk vizsgált időszakban működött, dr.Lendvay István irányításával dolgozták ki. Ezt a struktúrát alapszabályzatban is rögzítették, melyet az 1924. november 16-18-án Budapesten tartott országos követtáboron fogadtak el. A bajtársi egyesületek két összefüggésben lényegesen különböztek a régi diákszervezetektől. Egyrészt a Turul Szövetség tevékenysége az ellenforradalom célkitűzéseivel összhangban pártpolitikai érdekeket szolgált, másrészt pedig a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályzattal rendelkezett, s nem tartozott az egyetemi hatóságok felügyelete alá. Mindezek következtében - a háborút és a forradalmakat követően - a politikai eseményekhez addig csak alkalomszerűen kapcsolódó fellépések helyett az egyetemi ifjúság szervezetileg kapcsolódott be a közéletbe. A Turul Szövetség különleges szerepét - a fentiek mellett - az is biztosította, hogy a forradalmak bukása után más "hazafias" és fajvédő tömörülésekkel (KME, Keresztény Nemzeti Liga, Etelközi Szövetség stb.) együtt belbiztonsági és karhatalmi funkciót is ellátott, s egyben a békeszerződés értelmében csökkentett haderő tartalékbázisát is jelentette. Az ifjúsági alakulatok tehát nem az egyetemisták alulról kifejlődő szervezetei, hanem a győztes ellenforradalom politikai célkitűzéseit tükröző intézmények voltak. A Bethlen-rendszer konszolidációja idején a Turul fokozatosan elveszítette közvetlenül ellenforradalmi tartalékosztag szerepét, és jellege militáris megfakult lenni.