Tájékoztató, 1979
1979 / 4. szám
zékeny, társadalmi-politika elkötelezettségű vagy művészet iránt érdeklődő hallgatók is a Turul keretei között fejthették ki tevékenységüket. A különböző érdekeket, szándékokat kifejező törekvések tehát döntően egy szervezeten belül keresték megvalósulási formáikat. A Turul Szövetség tagságának többségét pedig azok alkották, akik politikai szándék nélkül vagy már a VIII-os gimnazistaként vagy I. éves egyetemistaként - a szokásjog alapján - automatikusan beléptek a Turulba, így sokan pl. nem a Turul politikai tevékenységéért, hanem a diáksapka viselésének jogáért, a biztosított kedvezményekért, előnyökért lettek tagjai a szervezetnek. Mindezek következtében Debrecenben ismeretlen volt a budapesti bajtársi egyesületeket jellemző ideológiai egyneműség és egyszínű jobboldaliság, ami egyben egyik összetevője volt annak, hogy a fővárosban a Turul keretében baloldali vagy kommunista egyetemi hallgató nem tevékenykedett. A Turul monopol helyzetéből a tagsága heterogenitásból következett, hogy a debreceni egyetemen a Szövetségnek "mindenesi" szerepet kellett betöltenie. Ez a helyzet a Turul tevékenységének olyan mérvű kiszélesedését eredményezte, ami máshol nem volt jellemző,16 és ahhoz is hozzájárult, hogy a Szövetséghez való tartozás nemcsak világnézeti meghatározottságot jelentett, hanem az egyetemhez tartozás szimbólumát. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyetem aktív turulistáinak jórésze ne vállalta volna egyértelműen a Szövetség által képviselt jobboldali politikát, s ennek érdekében ne rendeztek volna szélsőséges politikai demonstrációkat. A debreceni bajtársi egyesületek - az ország többi bajtársi egyesületeihez viszonyítva - sajátos képet mutattak a tagság vallás szerinti összetételét tekintve is. A bajtársi egyesületek tagjainak vallás szerinti megoszlásáról nem állnak adatok rendelkezésünkre, de valószínűsíthető, hogy a tagegyesületek vallás szerinti összetétele alapvetően az egyetem hallgatóinak vallási összetételét tükrözte vissza. Ennek megfelelően, amíg Budapesten, Pécsett és Szegeden katolikus többség volt jellemző, addig Debrecenben a református vallásúak voltak többségben. Debrecenben a bajtársi egyesületeken belüli ellentét is — az interjúk tanúsága szerint - kezdetben nem a Turul célkitűzésével, programjával függött össze, hanem a tagság vallás szerinti összetételéből fakadt. Az ellentét annak következtében alakult ki, hogy a református többségű egyesületeket a 30-as évek elejéig döntően német nevű, katolikus vallású hallgatók vezették. (Ez az 1931/32-es tanévtől már ellentétek forrásává vált.) A Turul tevékenységének kritikája nem a politika síkján, hanem - Szabó Dezső-i indíttatással - vallási alapon nyert kifejezést. A Turul hivatalos irányvonalának bírálata helyett ugyanis a csak önmagukat "magyarnak" tartó, református vallású turulisták egy csoportja mind nagyobb ellenszenvvel figyelte a döntően katolikus vallású, nem magyar vagy magyarosított nevű országos és helyi Turul vezérek tevékenységét, és az un. "30-as bizottság” megválasztásakor már a reformátusok érdekeit hangsúlyozva vettek részt. Ez a későbbiekben Debrecen bajtársi egyesületeinek tevékenységében is éreztette hatását, hiszen a reformátusok Habsburg-ellenes beállítottsága, romantikus kuruc-szemlélete ellentétes volt a Turul német mintát utánzó konstrukciójával. Ez a válto