Tájékoztató, 1982

1982 / 1. szám

rai, a fasizmus ellen a legkülönbözőbb nemzetiségű harcosok küzdöttek, tekintet nélkül arra, hogy a küzdelem mely ország területén folyt. 1848/49-hez, 1919-hez hasonlóan a második világháború idején is a mar­xista történészek ál­tal elemzett nemzeti felkelésekben egyaránt vettek részt oroszok, ukránok, németek, magyarok, szlovákok, franciák, romá­nok és a világ számos más nemzetének fiai. A koncentrációs táborok is számos nemzet, így nem kis számban német antifasiszták szenvedését je­lentették. Azt hiszem a nemzetiségi kérdés kutatásába ez a témakör is bevonható lenne, mint legjelentősebb fegyver a nemzeti szűkkeblűség fellel­hető maradványainak leküzdésében a népek, nemzetek és népcsoportok el­leni diszkvalifikációs törekvések káros maradványainak leküzdése a szocia­lizmust építő népek testvéri közösségének nélkülözhetetlen feladata. A történelmi sorsközösség szocialista tartalmú új formáinak kialakításában a magyar történetírás nemes kötelessége lehetne a szomszédos népek múlt és jelen kiemelkedő személyiségeinek, jelentősebb népi megmozdulásainak magyar nyelvű feldolgozása. Budapest - szocialista hazánk fővárosa - múltja is magá­ban hordja a soknemzetiségű történelmi Magyarország népes kultúrtörténeti bölcsője szerepét, a nemzetiségi mozgalmak számos kiemelkedő vezetőjének Budapest működési helye volt. Budapest soknemzetiségű és soknyelvű város volt a XIX. században. Késmárkon, Thököly fejedelem sírján is, helyes lenne megtalálni a kaposvári gimnázium diákjainak emlékkoszorúja mellett a mar­tini szlovák szocialista diákok emlékkoszorúját. S ha Nagyváradon Mocsáry Lajosról a szocialista román hatóságok utcát neveztek el, talán Budapestnek sem kellene szégyellnie a nemzetiségek ügyét felkaroló Mocsáryt és viszon­zásképpen Pap, Mocsonyi, Hivesdoslav, Stur nevét sem, ha Pozsonyban Pe­tőfi és Kossuth utca van. Végezetül szeretném felhívni a figyelmet a történészek intézményes együttműködésének további lehetőségeire a baráti államok között. A kortör­téneti kérdések elvi megközelítésében a proletár internacionalizmus szelle­mét csak gyengítheti az elzárkózás egymás problémáinak megismerésétől. A kezdeményezés e téren meghozza gyümölcseit. JEGYZETEK A felszabadulás utáni nemzetiségtörténeti irodalom áttekintését nehezí­ti, hogy mind a mai napig nem jelent meg napjainkig terjedő bibliog­ráfiai összefoglalás, igaz a "Magyar Könyvészet" Petrik Géza által indított múlt századi kezdeményezés folytatására is vállalkoztak, igaz a "Magyar Irodalom Bibliográfiája" c. sorozat első kötete is megje­lent, sőt a szaktudományi bibliográfiák kiadására is történtek kísérle­tek, a legtöbb azonban vagy nem folytatódik, vagy igen lassan készül. Itt említem meg, hogy a modern kori nemzetiségi kérdés történeti bib-1 Art 29 -

Next