Tánctudományi Közlemények, 2012 (4. évfolyam, 1-2. szám)

2012 / 1. szám - FORRÁSKÖZLÉS - Münster, Johann von: Istenes tanulmány az istentelen táncról (1594)

Johann von Münster Istenes tanulmány az istentelen táncról (1594)­ Szent Máté evangélista így ír (Máté XIV. 6—7.): „Heródes születése napján történt, Hogy Heródes lánya táncolt a vendégeknek. Annyira megtetszett Heródesnek, hogy esküvel ígérte, bármit kér, megadja neki.” E mű bevezetésében Isten segedelmével a következő tizenegy fejezetet kívánom a táncról kifejteni: 1. A tánc elnevezéseiről. 2. Hányféle lehet a tánc? 3. Micsoda a tánc, amelyről itt elsősorban szó esik, és milyen neveket kapott a Szentlélektől és különféle tudósoktól? 4. Honnan származik vagy hol találták föl? 5. Mi az, amivel leginkább rokon a tánc, avagy a tánc segítő és megtartó okairól. 6. A tánc formájáról és alakjáról. 7. Hol, mikor és mi végre kerül sor táncra és miért táncolnak az emberek? 8. Milyen hatással jár a tánc? 9. Arról, hogy a tánc Isten igaz egyházközségeiben, és a gyülekezetek igaz tagjai közt esküvőik és vendégségeik alkalmával semmiképpen nem tűrhető. 10. Akkor hát a tánc helyett mivel szórakoztathatja és vidíthatja föl magát ugyanolyan jól az ember? 11. Alapos cáfolata azoknak az érveléseknek, amelyeket azok hangoztatnak, akik a táncot a keresztény gyülekezetekben engedélyeztetni és megtartani kívánják. Első fejezet A tánc elnevezéseiről A táncnak a szent nyelvben* 2 a következő nevei vannak: 1. Samach 2. Nathár 3. Rakád 4. Kirkér 5. Aaláz 6. Rámán 7. Sós. Ezek a szavak annyit tesznek, hogy örvendezni, szökellni az örömtől, hivalkodni, ugrándozni és énekelni. A görögök - ahogy Platón megjegyzi­ - a zenés és dalos táncot khoreiáknak nevezik a khara­­ról, (azaz az örömről), mivel a tánc az öröm kifejezése, és örömteli időt jelez. Ebben az értelemben nevezi Serviust is a táncot egykorúak víg, éneklő gyülekezetének, mikor a következő verset idézi: „Járja be közben a zsenge vetést háromszor a kedves áldozat-állat, a kar, s a tömeg rivalogva kövesse”. ' Johann von Münster: Ein gottseliger tractat von dem ungottseligen tantz. (1594). Basel, 1673. Készült a K 81672 számú OTKA kutatás keretében. 2 Ti. a héberben 3 Platón, 2008.56.(Törvények, II. 654a). 4 Servius Maurus Honoratus (4. sz.) grammatikus. Vergilius-kommentárja a legjobb Vergilius-magyarázatok közé tartozik. 3 Vergilius, 1984. 49. (Georgica, I. 345 — 346.) A Vergilius-idézetek Lakatos István fordításai. Ezeket a vergiliusi sorokat Northbrooke is hivatkozza táncellenes traktátusában.

Next